A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-24 / 18. szám

fi­921 május 24. kedd POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség, VIII., Szentkirályi-utca 28/a. Telefon i J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatal: Vili., Szentkirályi - utoa 80. Telefoni József 103-83. Megjelenik d. n. 4 órakor. Budapest, III. évf. 18. számi Előfizetési árak:­­ Egész évre__4-40 kor. Félévre _____220 kor.| Negyedévre 110 kor.­ Egy hóra— 4­0 kor. Fél hóra 2­0 kor.­­■1 Egyes szám áfa helye ,­ben és vidéken 2 kor. Sí munka emberei Budapest, május 23. A vasárnapi verőfényben a ma­gyar életüdítő, termékenyítő hul­lámai áradtak végig a fővároson. A magyar föld ősereje nyilatko­zott meg a földmivesek vérmezei népgyűlésén. A magyar falu búza­­kalásszal intett békét, üdvözletet ír magyarságából kivetkőzött Bu­dapestnek. Ugyanakkor máshol a keresztény iparosok sorakoztatták erejüket a nemzeti munkában. A keresztény ifjúság szintén a porondra lépett, hogy segítsen fel­építeni a keresztény Magyaror­szágot. Események, megmozdulá­sok egész sora jelzi, hogy a munka magyarjai minden erejük megfeszí­tésével dolgoznak. A nemzetgyűlésen ugyanakkor tovább folyik a költségvetés meddő vitája. Urak, ott a nemzetgyűlésen, elég volt! Hiszen ha arról halla­nánk, hogy miként lehetne meg­menteni ezt az országot a szipo­­lyozó, a kommunizmussal össze­játszó zsidókapitalizmus szörnyű átkától, ha arról hallanánk okos dolgokat, hogy miként lehetne munkát adni a munkanélküliek­nek, biztatást a gazdasági romlás terhe alatt görnyedőknek, reményt a kétségbeesetteknek, jövedelmet az államnak, támogatást a köz­jövedelemre szorulóknak,­­ akkor még hagyj­án. Ha arról hallanánk, hogy miként lehetne csökkenteni azt a 20 milliárdos költségvetést, melynek iszonyú súlya gazdasági katasztrófával fenyegeti a válsá­gos életet élő magyar mezőgazda­ságot és ipari termelést, akkor hadd folyna a szó, örömmel figyel­nénk reá. Ehelyett azonban puszta politika folyik, sekélyes politikai szóözön egy mindenáron való el­lenzékieskedés és egy minden­áron való kormánytámogatás pártszenvedélyeinek örvénye kö­rül. Hát ebből nem kérünk ! Nem parlamentieskedésre van ennek az országnak szüksége, hanem gyors mentő munkára, alkotó erőre, talpraesett gondolatokra, cse­lekvő kézre és mindenek fölött: nemzetgyűlésre, mely nem parla­mentet játszik, hanem nemzeti munkát végez az élet véresen ko­moly követelményei szerint. Ér­jen hát véget a szóözön. Ha nincs gondolat, nem kellenek az üres mondatok! Pokolba azzal a szóözönnel, mely csak a múltba feledkező pártos szenvedélynek, a termé­ketlen kritikának, a valódi célo­kat eltakaró liberális furornak s az üres politikai társasjátéknak szemérmetlen takarója. A munka emberei alkotó munkát­­ sürget­nek, követelnek. Kikiáltották a királyságot Portugáliában A Nép b­écsi tudósítójának telefonjelentése. A Petit Parisien mai számában azt a Londonból kapott értesülést közli, hogy Lisszabonban a királyság hívei Bécs, május 23. letartóztatták a kormány valamennyi tagját és proklamálták a királyságot. A hírt még nem erősítették meg. Megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások Magyar javaslatok Nyugatmagyarország ügyében — Önkormányzat a németségnek — J A NÉP bécsi tudósító­jának telefonjelentése. *—■ Bécs, május 23. V» ’Ma kezdődnek itt a tárgyalások a nyugatmagyarországi kérdésben, úgy hírlik, hogy a magyar kormány egy új javaslattal állott elő, amelyek nemcsak a territoriális kérdést óhajtják megoldani, hanem mindkét állam közgazdasági viszonyainak rendezését és a magyarországi németség helyzeté­­ nek kérdését óhajtja megoldani. Bécsi szerkesztőségünk jelentése alapján érdeklődtünk a magyar és osztrák kormányok között meginduló tárgyalások iránt és illetékes helyen a tárgyalásokról a következő infor­mációkat kaptuk: — A magyar és osztrák kormányok újabb tárgyalása Nyugatmagyaror­szág kérdésében voltaképpen holnap fog megkezdődni, miután ma inkább csak előzetes megbeszélést tartanak a két kormány delegáltjai. Magyar rész­ről a tárgyalásokat Csáky Imre gróf, volt külügyminiszter vezeti, aki eddig is kormányunk vezető képviselője volt a régóta húzódó magyar-osztrák tanácskozásokon. Csáky, grófon kívül még a bécsi követünk és néhány szak­­referens vesznek részt a holnapi tár­gyalásokon. ■— A tárgyalások anyagára nézve ma még nem lehet részletekbe bo­­csájtkozni, mert hiszen a legfontosabb probléma: Nyugatmagyarország hova­tartozásának kérdése adva van, ellen­ben a részletek elbírálása és kölcsö­nök megállapítása ma még több is­mereten tényezőtől függ. A magyar kormány mindenesetre a békés meg­egyezés álláspontját képviseli. Földmi­vegyülés a Vérmezőn Követeljü­k a keresztény és nem­zeti gomiolag érvényesítését — A NÉP­ tudósítój­ától. — Budapest, május 23. Vasárnap délelőtt tartotta nagy­gyűlését a Vérmezőn az Országos Föld­­míves Szövetség. Csonka-Magyarország minden tájáról jöttek küldöttségek a fővárosba, hogy a falu és város békéjét, megértését demonstrálják, melyet na­gyon feldúltak a kommunizmus ret­tenetes napjai. Budapestre, mint a legelső magyar városra tekint most már az ország és nem mint arra a ret­tenetes tanyára, melyet a kommunisták rendeztek be maguknak, honnan a terroristák halálvonatai, a nemzet és vallásromboló rendeletek futottak szét az országba, hogy a nemzetet tönkre­tegyék. E gyűlés meleg kézszorítás volt a megtért Budapest és a vidék között. A kora reggeli órákban már benépe­sedett a Vérmező. Villamos különvona­­tokon, a Hangya-szövetkezet teher­autóin; gyalog, csapatosan, ezrével jöttek a gazdák. A küldöttségek táb­lákkal vonultak fel és tíz órakor mint­egy hatvan-hetven ezer főnyi tömeg lepi el a teret. Tíz óra után néhány perccel megér­kezik a kormányzó Magasházy őrnagy kíséretében. A díszsátorban foglal he­lyet, körülötte helyezkednek el a kor­mány tagjai: gróf Bethlen István mi­niszterelnök, nagyatádi Szabó István, Hegedűs Lóránt, Ráday Gedeon, Tom­­csányi Vilmos Pál, dr. Vass József, Mayer János és Iregyeshalmy Lajos mi­niszterek. A díszsátorban foglal helyet a földmivelésügyi szövetkezet elnöke Rubinek Gyula. Rubinek rövid beszéd kíséretében üdvözli a kormányzót, aki válaszában rámutat arra a nagy értékre, melyet a falu és város ezen ki­békülése jelent az országra. — Mindig nagy megelégedéssel látom — mondotta — ha a falu népe hazafias lelkületének­, haza­fias érzéseiről tesz tanúságot. Eb­ből merítem az erőt nehéz hiva­tásom teljesítésére. Mikor a há­ború és a forradalmak után hoz­záfogtunk a nemzet helyreállátá­­nak nagy munkájához, vezércsil­lagom a rendíthetetlen bizalom volt Magyarország feltámadásá­ban és bizalom az ország népé­nek ősi, dicső erényeire. Ápoljuk mindenekelőtt ezeket az ősi eré­nyeket, mert ma a magyarság­nak a léte forog kockán és a legna­gyobb s leggyalázatosabb bűn, ha valaki nem tudja leküzdeni az önző pártérdekeket és a széthú­zás szenvedélyeit. Ma olyan idő­ket élünk, hogy minden becsüle­tes magyar csak egy táborban le­het. Örömmel látom, hogy a falu dolgos népe a hazafias érzésű vá­rossal megértést keres. A keresz­tény erkölcsök alapján állva, ösz­­sze kell fogni lelkileg is mindnyá­junknak­, hogy dolgozhassunk hazánkért. Kövessenek ezen az útón és ha összefogunk együtt. lesz a magyarnak­ és lesz a ma­gyar hazának feltámadása. Miután a kormányzó megnyitotta a­ gyűlést és véget­ ért a szentmise, melyet Balogh József esperesplébános mon­dott, gróf Bethlen István miniszterel­nök emelkedett szólásra. Beszédében hivatkozott a kormányzás nehéz mun­kájára, melynek keresztülvitelében szá­mít a kisgazdák és földművesek támoga­tására. Utána nagyatádi Szabó István beszélt a földreform kérdéséről. — A környező államokban — mon­dotta — gyorsan végrehajtották a föld­reformot, de ez részben nem volt meg­felelő, részben azt nálunk oly gyorsan végrehajtani nem lehet. Tervünk az, hogy először a földműves szegényeket juttassuk birtokhoz, azután fokozatosan a többie­ket. A földbirtokreformnak egyszerre tör­ténő keresztülvitele olyan megrázkódta­tást okozna, amelyet az ország nem bír el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, dr., Sipőcz Jenő polgármester, sokorópátkai­ Szabó István, Gaál Gaszton és Hencz­ Károly felszólalásai után Szijj Bálint, határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint a nagygyűlés követeli a nemzeti­ és keresztény gondolatnak minden vonat­kozásban való érvényesítését, követeli az­ azzal ellenkező mozgalmak és törekvések­ letörését, a jelen jogrend fenntartását, a személyes szabadság tiszteletét, az egyén szabad érvényesülését, szabad poli­­­­tékai szervezkedést, a fennálló és létesí­­­ téridő törvények korlátain belül a szabad sajtót, a sajtótörvény olyan módosításá-­­ val, mely a társadalomellenes izgatást a leggyorsabban és a legsúlyosabban meg­torolja a magántulajdon tiszteletben tar­­tartását és megvédését, minden magán-, tulajdonellenes szervezkedés megakadá­­­lyozását, a földbirtokreform végrehajtá­sát olyképp, hogy a lakóházaik és gazda­sági épületek építése is egyidejűleg lehe­tővé váljék. A nagygyűlés a határozati javasla­tot elfogadta, majd tizenkét óra után szétoszlott. A kora délutáni órákban az állatkerti vendéglőben, ünnepi ban­kettet rendeztek. Finnország megtartja az Aland-szigeteket —­­A NÉP tudósítójától — Genf, május 23. A­ Népszövetség által a Svédország és Finnország között elterülő Aland­­szigetekre kiküldött bizottság a na­pokban befejezte munkáját és jelen­tését francia és angol nyelven benyúj­totta a Népszövetségnek. A bizottság jelentése azt javasolja, hogy Finnország tartsa meg fennha­­hatósági jogát a stratégiailag fontos szigetek felett, a finn parlament által megszavazott autonómiát azonban ki kell egészíteni bizonyos garanciákkal. A tervezet szerint az Åland-szigete­­ken az elemi népoktatás nyelve kizá­rólagosan a svéd lesz és a finn nyelv tanítását megtiltja a Népszövetség. _______­­. Angol csapatok érkeztek Sziléziába — A NÉP tudósítójától. —­Berlin, május 23. (A Budapesti Tudósító táviratai) A „Montagspost“ megbízható forrásból arról értesült, hogy tegnap négy, zászló­­aljnyi angol­­gyalogságot szállítottak­­Felsőszléziába. /

Next