A Népbarát, 1866 (6. évfolyam, 1-32. szám)
1866-01-07 / 1. szám
közöl kik maradtak még munkagyőzők? és hogy a tizenhét év óta fölserdült nemzedékből ki válnék majd a közügyek vezetése és tanácskozmányokban alkalmas emberré. Ehhez járul most már, hogy a megyének bennső élete is megváltozott, s a községek a megyei gyűlésekre küldhetnek bizottmányi tagokat, s ezek, mint újabb részesei az alkotmányos szabadságnak, jó formán csak hitből ösmerték a régieket is, — már pedig a jövendőre nézve múlhatlan szükséges, hogy a községek és igy átaljában a nép pontosan ösmerje a megyének kiváló fiait, részint hogy a köztanácskozmányokban a jobbakat kövesse, részint pedig azért, hogy akár megyei tisztviselőválasztásoknál, akár az országgyűlési képviselőválasztásoknál már az érdemet fölismerve a nép saját biztos tudomása szerint tudjon választani. A mostani választásoknál háromféle irány mutatkozott, — első sorban hangoztatták a rég ismert neveket, — második sorban következtek a megyei jobb nevek, végre a harmadik sorba állt a legnagyobb rész, amely nem törődött tekintélylyel, szeméremmel, hanem vagy pénzére vagy vidékebeli pajtásságra számítva, mindenkivel szembe mert szállni, — a népet csak olyan tömegnek tekinté, melynek járatlanságát most még minden haszontalan ember fölhasználhatja. Itt értünk a sovány esztendők nyomorúságához. Tizenhét év óta nem szólhatott a megyei értelmiség, — a nép, mely még nem részesült a megyei politikai élet gyakorlati ismeretében, véletlen nem találhatta meg ahelyes irányt, és így sok helyütt csak azt látta legmagasabbnak, aki a hordóra állva beszélt vele. Majdnem végelszomorodást szült a haza jobbjaiban a mostani eljárás, de megtalálták a vigasztalást, hogy a megyei életnek megnyíltával eloszlik a köd, az alkotmányos életnek gyakorlatában kisül, ki való az első, ki az utolsó sorba? Akkor kifejlődik a megyei közvélemény, és a hazának valódi erőit mind megismerendjük. .. A legfelsőbb leirat tartalmának veleje, mint halljuk, abban öszpontosul, hogy a Fejedelem beleegyezik ugyan abba, hogy az erdélyi unióra vonatkozó törvényekre v i só ja, Pesten a magyar- és erdélyországi képviselők által közösen kisértessék meg, — addig is azonban, mig ez ügyben oly határozat vagy egyesség jöne létre, mely Ő Felsége sanctióját kinyerni képes, — az egybehívott erdélyi országgyűlés el nem oszlattatik, hanem csak elnapoltatik El kell ismerni, hogy e kedvező királyi elhatározás által az erdélyi, s implicite a magyar országgyűlés sokkal nagyobb engedményben részesült, mint a melyre számolni lehetett. Senki sem tarthatta volna igaztalannak , ha a kormány az első határozatnál szilárdul megmarad vala, s az illető törvényczikkek revisióját a magyar és erdélyi országgyűlés által elkülönözve igényli munkába vétetni. A kormány azonban a kiegyenlítés gyorsítása érdekében, s hogy a méltányos engedékenységre buzdító példát adjon, a megoldásra e közvetítő utat javasolta inkább a koronának. Nekünk ez ügyben egyedüli óhajtásunk eddig sem volt egyéb, mint hogy egy részről ugyan a magyar szent korona integritásának s önállóságának alaptörvénye, melyet a bécsi februári politika megtámadott, biztosítva legyen, — más részről azonban viszont feltétlen merev uniós szabálytalan aggregátió által a magyar felsőház közjogi alapja bizonytalan számú s minéműségü regalisták és vagyontalan mágnások által meg ne ingattassék s illetőleg még több a felső tábla önállását és törvényes rendeltetését koczkáztató elemmel ne saturáltassék, s hogy továbbá az erdélyi locális nemzetiségi praetensiók átültetése folytán a magyar nemzetiség törvényes hegemóniája az eddigieknél is alkalmatlanabb küzdelmeknek kitéve ne legyen. Mindezen elvek, a Fejedelem legújabb határozata által még kockáztatva nincsenek. Az erdélyi unió sorsa és végső eldöntése függőben marad mindaddig, míg az egyesült erdélyi és magyar képviselők hozzájárultával a pesti országgyűlés oly határozatokban meg nem állapodik, melyek a különböző, kérdésben forgó erdélyi és magyarországi érdekek és közjogi törvényes postulátumok biztosítását kielégíteni képesek, s melyekhez aztán a Fejedelem, mint minden jogosult érdekek és viszonyok független és pártatlan legfőbb őre, szentesítő megegyezésével hozzájárulhat. Ellenkező eredmény esetére, az erdélyi országgyűlés csupán elnapolva lévén, a kormány kezei szabadon vannak tartva a végre, hogy minden körülmények közt azon a legitim uton járhasson , melyeket neki a két testvérhaza állami és történetjogi igényei elébe szabnak. Mi tehát nyugodtan fogjuk bevárni Erdélyország Pestre való országgyűlési eredményét, mert bizonyosak vagyunk benne, hogy ha a kérdéses törvényczikkek egy esttleges revisiója körül Magyarország közjogi s nemzetiségi érdekeinek védelmét saját képviselőink elmulasztanák, s a hanyagságot kormányon ülő részrehajlatlan államférfiaink éber szelleme erélyesen pótolandja. De még román és szász atyánkfiai is aggodalom nélkül küldhetik képviselőiket Pestre, mert azon kivüll hogy a Fejedelem atyai szándéka felett kétkedni nem szabad, teljesen meg lehetnek az iránt győződve, miszerint erdélyi autonomikus igényeiket a magyar országgyűlés többsége támogatni, s tudni fogja a módot, mely Erdély autonómiáját a magyar korona egységével öszhangzásba hozza. Egyébiránt Erdélyországnak Pestre küldendő képviselőire nézve a jelen fordulatból önkényt merül fel azon útmutatás, hogy valamint az unió kérdésének megoldási módja az egyetemes kiegyenlítési processus kimenetelével szükségkép összefügg, úgy világos az is, hogy az állás, melyet az erdélyi követek a transactió folyamában a magyar országgyűlésen a magyar kormány programmja irányában választani s foglalni fognak, s nem maradhat lényeges befolyás nélkül arra is: mily bizalmat kelthessenek az uniót sürgető erdélyiek szándékai jövőre nézve azon államférfiakban, kiknek tanácsára jelenleg a korona további elhatározásait alapítja ? ERDÉLY. Mint értesülünk, az erdélyi országgyűlés feliratára . Felségének királyi válasza már Kolozsvárra érkezett. 3 ÚJÉVI TISZTELGÉS. A képviselőháznak az ünnepi szünetek alatt fővárosunkban maradt része, nyilt kifejezést adni óhajtva ama tisztelete és vonzalmának, melylyel a *