Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 6. KÖTET (1886)
1886 / 2. füzet - IRODALOM
ig Zsigmond tervezett volt, hogy t. i. a Duna nagy láncz által elzárassék. Az ezen vállalathoz szükséges előkészületekről megemlékszik Bertrandon de la Broquière. Mint érdekes intermezzót, megemlíti szerző a budai árusnők büntetését, mely súlyos kő (bagstain 155. bucstain u. 180., nézetem szerint téglahordásából állott a városháztól, — mint szerző mondja — Szt.János kapujáig a mai vízi kapuig. A törvénykönyvben «sand Jorgen» áll az imént idézett mindkét §-ban, a mi Szt.-Györgyöt jelent. Igen érdekes a budai kofáknak elhelyezése és áru-czikkeiknek meghatározása a budai városi törvény által, ami a piaczok terjedelmére, a kereskedés forgalmára biztos adatot nyújt. Az «Ó-Buda Mátyás korában» czímű fejezetben több érdekes helyrajzi adat van. Első helyen felemlíti szerző az ó-budai királyi várat «in ipsius civitatis seu oppidi latere», s leghihetőbbnek tartja, hogy a mai Királydombnak nevezett házcsoportozat volt az, mely a régészek véleménye szerint egykor Aquincum színháza volt. Ami a Tollius útirajzában előforduló, budai látképeket illeti, azok Dillich XVII. század első éveiben készült látképeinek említésre sem méltó, esetlen másai, melyek után Ó-Budáról kellő fogalmat nem szerezhetünk magunknak Ó-Buda mindannak daczára, hogy káptalan és több zárda, sőt királyi palota is valt benne, mégis Ranzan állítása szerint faluszerű volt. Mátyás egyik intézkedése Ó Budán, hogy 1479-ben fehéregyházát átadta az általa kedvelt pálos rendnek. Igen szellemes megjegyzése van itt szerzőnek : «Bonfinius Nagy Károly császárnak tulajdonította fehéregyház építését, a mi bizonyítja, hogy az akkori legtanultabb emberek is, történelmi kérdésekre nézve nem a kritikában, hanem a hitben voltak erősek. Azonban még abban a hivő korban sem hitték az egykorúak, hogy Árpád ott volna eltemetve, különben írtak volna erről a nagynevezetességű dologról. A János-lovagoknak itt ép úgy, mint Felhévízen, volt hospiciumok, de hol állott volt és mikor keletkezett, azt még eddig senki sem tudta meghatározni (?). Meg nem érthető, hogy Ó-Budán a sokkal korábbi római épületekből még vannak maradványok, míg a későbbiek, mint a királynői vár, a prépostság, a számos zárda, minden nyom nélkül eltűntek. Mátyás idejében legnevezetesb épület volt Budán a királyi lak, melynek nagy része Zsigmond király műve, a melynek váza nagyjából még ma is látható. A Schedel-féle krónikából vett 1493-dik évi látkép után, melyet szerző művének czímképéül bemutat, némikép tájékozhatjuk magunkat a királyi lak akkori alakja iránt. Szerző nézete szerint, a belső és külső királyi várlak épületei két belső udvarral együtt csak vagy 20 öllel foglaltak el többet, mint amennyi a mai királyi várpalota hossza. A Szerző méreteit Fontána rajza szerint állította össze ; inkább ajánlhattam volna e czélra amaz alaprajzokat, melyek ugyancsak 1686-ban a bajor tábori mérnökök által felvétettek. Ezek egyikét közli Röder. (Ludwig, Markgraf von Baden). Találóan emeli ki szerző a várpalota helyének hátrányos és előnyös körülményeit. A hátrányok legfőbbike az, hogy itt van a várhegynek leggyengébb oldala. A fensík itt lefelé ereszkedik, a várhegy nem meredek, a hegyoldal igen menedékes, de keskeny volta miatt a kiterjedésre legalkalmatlanabb. Ezekhez arányban e pontnak nagy előnyei is vannak. Itt közelíti meg a várhegy leg-