ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 85. ÉVFOLYAM (1958)
1958 / 1. füzet - TANULMÁNYOK - NAGY TIBOR: A paksi Mithras-dombormű
tauroktonos jelenetet ábrázoló paksi relief olyan feliratos bázison állhatott, mint a darabunkkal formai tekintetben jogosan összevethető Stix-Neusiedl-i mithraeum domborműje23 (1—2. képek). Számos érv szól tehát amellett, hogy domborműves kőemlékünket nem valami eredeti kompozíció ritka példányának, hanem egy többrészes, teljesebb kultuszkép ránkmaradt középső darabjának tekintsük. Igaz, látszólag a föntebbiek ellen szólna, hogy a Tolna megyei domborművön nemcsak a két akolythos, hanem a kígyó is hiányzik. Sok jel ugyanis arra mutat, hogy a kígyó alakja eredetileg nem tartozott a tauroktonos csoporthoz.24 Erre utalna többek között, hogy az emlékek gyakran a bikaölő csoporttal való minden szervesebb kapcsolat nélkül ábrázolják a barlang sziklás talajszintjén vagy oldalt a postamensen. Máskor meg a bikaölés jelenetétől egyenesen elszakítva és más összefüggésbe vonva találjuk, mint pl. a gyakori kígyó-kratér-oroszlán csoportosításban.25 amely a Rajna-vidékre jellemző, de ettől keletebbre is kimutatható.26 De éppen azért, minthogy Itáliában éppúgy, mint a keletdunai-északbalkáni területek emlékanyagában az ún. egyszerű relieftáblák és a sokjelenetes fogadalmi vagy kultuszreliefek egyaránt többnyire járulékos elemként kezelik a kígyó alakját, hiányából nem következtethetünk az egyes emlékek és az eredeti mintakép viszonyára. Hiánya 27 a paksi dombormű l.kép. Stix-Nousiedl. Feliratos talapzatra állított Mithras dombormű Fig. 1. Stix-Nousiedl. Bas-relief de Mithras dressé sur un socio inscrit 23 TM, II, 229. L. még az öt darabból összeillesztett neuenheimi oltárképet (TM, II, 245) és a virunumi kultuszkép hasonló töredékeit (TM, II, 235). — A közölt fényképet Prof. R. Eisler lekötelező szívességének köszönöm. A részleteket elmellőző rekonstrukciós rajzot, útmutatásaim nyomán, Füredi Péter készítette. 24 L. Nagy T., Bp. 15 (1950), 57—., 73—. 25 Legutóbb erről Will, Relief cultuel, 404*—., aki a dunai lovasistenségek ólomtáblácskáin feltűnő hasonló csoport megítélésében azonos eredményre jutott. 26 Pannóniából a föntebb, 16. j.-ben id. carnuntumi kultuszképre és a brigetioi bronztáblára utalhatunk. A saidai töredék (TM, II, 282) is kiegészíthető erre a csoportra. 27 Nem valószínű, hogy a kígyó alakját a különálló talapzat oldalára faragták ki, mint néhány moesiai és dáciai emléken látható [TM, II, 123., 136., 163. Kazarow, G., Germania, 19 (1935) 25., II. t., 1. kép].