ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 9. KÖTET (1873)
9. kötet / 1. sz. - A visegrádi korona-bolt és a királyi lakosztály elrendezése. HENSZLMANN IMRE
MACIY. AKADEYI] KÖNYVTÁRA A visegrádi korona-bolt és a királyi lakosztály elrendezése. 1. A királyi lakosztály építészeti elrendezése és szerkezete. Ez idő szerint még korán volna beleereszkedni a visegrádi kettős vár rendszeres tárgyalásába, történeti, régészeti, művészeti és erődítési tekintetben. A rendszeres tárgyalás az egésznek teljes ismeretét tételezi fel, ma pedig még a fellegvárat sem ismerjük teljesen, míg az alsó várban az ásatást csakis a donjonban, a hamisan Salamonénak nevezett toronyban kezdtük meg, tehát ezen alsó várat még nem ismerjük , és mégis ennek fölfedése elkerülhetően szükséges arra, miszerint a két vár közti összefüggésébe összekapcsolásába beletekinthessünk, beláthassuk, miképen és mennyiben folyt be a régibb alsó várnak szerkezete és elrendezése az amazzal közvetlen kapcsolatba hozott újabb fellegvárnak elrendezése és szerkezetére. De ha ma még nem vagyunk képesek az egészet rendszeresen tárgyalni, vannak mégis oly kérdések, melyekre már ez idő szerint is felelhetünk, s ilyen kérdés a felegvárnak ama „bolt"- vagyis inkább ktíphencseré, melyben, mint rejtekben, a koronát őrizték, mondom boltnak, mert így nevezték a rejteket már a középkorban is, hogy németben a „Gewölb" szót találjuk. E boltnak megismerésével együtt jár a királyi lakosztálynak felismerése is, miként t. i. ezt királyaink használták időnkénti rövid tartózkodásuk alatt a visegrádi fellegvárban. Nem mai nézet az, mely szerint a visegrádi fellegvárat egyenesen, kiválólag sőt csaknem kizárólag a királyi korona őrzése végett építtette Róbert Károly ; így mondja Bél Mátyás (Notitiae Hung. 1737. III. köt. Visegrád 475. fol.): „Sunt, qui diadematis potissimum caussa, sedem helc posuisse Carolum autument, quod super, Ladislao, Transylvaniae Vojvodae, negre extortum, post inaugurationis solemnia anno MCCCX isthic adtulerit. " Bél Mátyás még nem ismerte Kottauner Ilona „Emlékezetességeit" (Denkwürdigkeiten), különben még határozottabban nyilatkozott volna, míg mi, felfegyverkezve ezen iratnak és a sziklatalapig kitisztult helyiségnek teljes ismerete által Bél véleményét történeti bizonysággá emelhetjük. A főérvek négyfélék. 1-szer. A rejtekteremnek, azaz a korona-kamrának külső falán még nem igen régen meglehetős ép állapotban levő márvány-tábla ') volt, melyen a II. Ulászló alatti két ') Bél Mátyás ezt rajzban adja a 470-dik folióhoz mellékelt rézmetsző táblán. A márvány már ekkor is csonka volt úgy, hogy a feliratnak egy része hiányzott, de a czímerek megvoltak és a két koronaőrnek nevét olvasni lehetett. Ezen állapotban egész századon át megmaradt, miről éltesebb embereink tanúskodnak. A táblának pusztulása csak valami harmincz esztendő előtt kezdődött, ma pedig csak keretének némely darabjai láthatók. Archaeol. Közi. IX. köt. I. füz.