A Szív, 1919-1920 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1919-11-08 / 11. szám
2. oldal, azörvényes elöljárók iránt való köteles engedelmesség nélkül csak pusztulás, romlás, végleges elzüllés következhetik be. De ez a tisztelet és ez az engedelmesség csak ott lehet, ahol megadják Istennek is, ami Istené. Erre pedig csak Krisztus tanít meg, aki igazmondó és Isten útját igazságban tanítja. >*-V. •< /////////// /////////>/////////////,y/////////////M^ 1919. november 8. Hol az a túlerő? A keresztény és a modern pogány küzdelme mindenkor egyenlőtlen. Egyben mindig kell is, hogy egyenlőtlen legyen. Abban, hogy a modern pogány nem válogat az eszközökben. Meg sem mozdul lelkiismerete, amikor erkölcstelen, alacsony és aljas eszközökhöz nyúl. A keresztény ezt meg nem teszi. Ha mégis rávetemedik, Isten átka rajta van. A keresztény bízzék önerejében. Művelje, fokozza emberi természete nyers energiáit magas kultúrával. A keresztény bízzék a körülötte levő oktalan természet erőiben is. Eszemle faragjon belőlük kitűnő eszközöket, hogy emberi rendeltetése célját biztosan elérje. De a pogány áramlattal szemben a keresztény teljes fölényben csak akkor lesz, a túlerő tudata csakis akkor hevítheti a győzelem reményeivel, ha biztosítja magának az isteni erőt, az isteni segítséget is. Góliát és Dávid küzdelme örök történelem. Élni fog a keresztény Magyarország, bármennyire megfogyatkozott is természetes erőiben, ha bele tud kapcsolódni a végtelen Erőbe, Istenbe. Ne mondjuk csak, hogy ha Isten velünk, ki ellenünk! — hanem higyjük is. Higyjük rendületlenül, mint aki kimondja a 2 X 2-őt, amely után magától következik a 4. Ez a hit elménkben maga után vonja a tettet szivünkben. A keresztény igaz élet az a túlerő, a győzedelmes erő. A keresztény szó megvan az ajkakon. De hányan vannak, akik keresztény hit, keresztény vasárnap, keresztény gyónás és áldozás, keresztény péntek, keresztény tízparancs nélkül akarnák megcsinálni a szebb keresztény Magyarországot ?! A fenéksúly nélkül való háló annál hamarabb felborul, mentői duzzadtabbak a vitorlák és mentői szilajabb szél ragadja tova. A keresztény szó súlya a keresztény test. Ezt érteni kell. Amikor Ausztriában megindult a hatalmas keresztény áramlat, amely most is helyt áll a keresztény szociális párt parlamenti képviseletében, akkor volt ott a mozgalomnak egy hatalmas civil vezére, a híres Lueger, de ugyanakkor volt egy éppoly lánglelkű egyházi, vallásos vezére is, P. Ábel Henrik. Soha sem találkozott ez a két ember tanácskozásra. Mégis mindkettő egyet akart: az egyik egy mintára húzta a társadalom testét, a másik ugyanazon mintára a lelkét. Lueger az előadóasztal köré gyűjtötte a százezreket, Ábel pedig a szószék, a gyóntatószék, a Máriás zászló alá i s vitte külön vonatokon őket, a férfiakat, a híressé vált máriacelli zarándoklatokra, így keresztelték meg újra tűzzel azokat a keresztényeket, akiknél a gyakorlatban nem látszott már, hogy vízzel megkereszteltettek. így lett hősies oroszlán azokból a nyulakból, amelyek előbb a templomban és a vallásban kopókat láttak — s mégis keresztényeknek vallották magukat papíron, szóval. Adjon Isten a mi keresztény mozgalmainknak is egy magyar Luegert és egy magyar Ábelt. Itt van a túlerő! Sacratissimo Cordi Christi Jesu GaNia poenitens et devota. Magyarul annyit jelent: Krisztus Jézus Legszentebb Szivének a bűnbánó és felajánlott Franciaország. Ez a homlokzat felirata a világ egyik legnagyszerűbb székesegyházának Párisban, a Montmartre hegyen. Jézus Szentséges Szivének bazilikája. Folyó évi szept. 16-án szentelték fel ezt a székesegyházat. A pápai követ Vico bibornok volt. Azonkívül 10 bibornok, 100 püspök és érsek, tömérdek egyházi és világi előkelőségek, beláthatatlan népáradat vett részt az ünnepségen. Lehet állítani, hogy I. Napóleonnak VII. Pis által történt megkoronáztatása óta ennyi előkelőséget Paris nem látott. A nevezetes templomnak megható története van. Amikor 1870-ben a németek megverték a franciákat és fővárosukat elfoglalták, az ostrom alatt és azután még rettentőbben szenvedtek, mint mi most. Akkor, a ,szörnyű esztendőben, 1871-ben, néhány Párisból száműzött világi katholikus urnák a nemzeti és a vallásos eszme mély megaláztatásai között az a gondolata keletkezett, hogy hazájuk anyagi és lelki megmentésére a bűnös fővárosban Jézus Szentséges Szíve tiszteletére fogadalmi templomot létesítenek. Az egyházi hatósághoz felterjesztett kérvényükben többek között ezeket olvashatjuk: „A jelen és jövő veszélyek láttára, hogy elégtételt nyújtsunk bűneinkért, hogy a Szent Szív irgalma által bocsánatot nyerjünk, hogy Franciaország nyomorának végét lássuk és nemzetünk vallási és szociális betegségeinek gyógyulását elnyerjük, — Jézus Szivének szentért templom felépitését kérjük s ezt a tervet anyagilag mindenképpen támogatjuk.“ Guibert párisi érsek nagyon helyesnek találta ezt a tervet. Csatlakozásra szólította fel az ország összes püspökeit, hogy az ügyet támogassák. Az eszme annyira magával ragadta az egész francia népet, hogy az impozáns templom létesítésére az óriási összeg csakhamar együtt volt s már nemsokára felépült. Homlokzatán ott olvasható az előbb említett megható felirat. Már eddig is a hívek részére mint kiváló nemzeti vallásos zarándokhely, állandóan rendelkezésre állott. Különös ájtatossága a templomnak a férfiak éjjeli szentségimádása. Alig hogy megszűnt a háború, ezen ájtatosság visszaállítását kérte a francia férfivilág. A templom nevezetes arról is, hogy igen sok nagy bűnös ott tér vissza a megtagadott isteni Megváltó Szívéhez. A templom felszentelését Vico bibornok, pápai követ végezte. Az oltárok megszentelése után Anette bibornok mondta az ünnepi szentmisét. Utána óriási körmenetben hömpölygött a népáradat Délután az áldás alatt Franciaországot ünneplésén Jézus Szentséges Szivének ajánlották fel. Október 17., 18., 19-én háromnapos ártokosság volt. A háborúban elesettek emlékének szentelték okt. 19-ét. Amikor ezen híreket közöljük kedves olvasóinkkal, kérjük különösen a férfiakat, mutassák férfi barátaiknak A Szív ezen és azon Furcsa álom ... Valamelyik este újságot lobogtatva, diadalmasan rontott be hozzám egyik munkatársam: — Lesz keresztény Magyarország! Feltűzik a keresztet a parlamentre ! íme, felbuzgód az igaz keresztény szellem ! Persze, hogy megörültem és együtt lelkesedtünk. Csak egy harmadik jegyezte meg csöndesen: — Szép, nagyon szép. De ez még csak külsőség. Az igaz keresztény szellem Krisztus evangéliumának szelleme. Ami Jézus Szivéből árad és a szivek mélyébe vési a keresztet. Megvan ez a nagy keresztény megújhodásban ? Azt feleltem, hogy remélem, igen. Mégis szeget ütött fejembe a kérdés és azzal a gondolattal feküdtem le, vajjon hogy lehetne erre biztos feleletet kapni? Ezen az éjszakán álmodtam ezt a furcsa álmot Szakállas, öreg úr állt előttem és bemutatkozott: — Igazlátó vagyok, a csodadoktor, aki nemcsak a testnek állapotát, hanem úgy az egyes emberi lelkeknek, mint egész nemzetek korszellemének állapotát vizsgálja. Ön az előbb hivatott engem. Csodálkozva üdvözöltem, mert nem emlékeztem rá, hogy hivattam volna. De azért módfölött megörültem neki és rögtön előadtam a kérdést, amivel este lefeküdtem : — Kérem szépen, kedves doktor, állapítsa meg a magyar keresztény megújhodásnak szellemét. A doktor leült és magyarázni kezdett: — Értem. Keresztény megújhodásról van szó. Ez egy olyan állapot, amely lehet szervi és akkor örökös. Lehet azonban csak külső tünet, ami előbb vagy utóbb elmúlik. Ez utóbbi ragályszerű — egyik emberről a másikra átterjedő járvány. Az előbbi azonban belső elváltozással jár, amit a lélekbe került evangéliumi kovász okoz. Láttam, hogy a doktor helyes nyomokon jár. — Igen, igen, kedves doktor. Ezt akarom tudni. Hogy a magyar keresztény megújhodásban melyik állapotról van szó. — Az, kérem, a kórtünetekből könnyen megállapítható. Azzal kivette orvosi könyvét és lapozgatni kezdett Közelebb hajoltam és csodálkozva olvastam a köolv tábláján e szót: „Evangélum.” A doktor egy helyen felütötte. — Itt van, kérem. Azzal hangosan olvasni kezdett: — „Arról ismernek meg,hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymáshoz.“ Becsapta a könyvet és mosolyogva fordult felém: — Nincs más teendő, kérem, mint megmérni a szeretet hőfokát. Azzal zsebébe nyúlt és kivett egy tokot — Tessék, kérem, itt a hőmérő. A mérést már maga is elvégezheti. Meg sem köszönhettem rendesen, meghajolt és amilyen hirtelen előttem termett, oly egyszerre el is tűnt. A tok azonban nálam volt. Lázas izgalommal nyitottam föl és ámulva láttam — hőmérő helyett egy kulcs volt benne. Rajta kis cédula e sorral: „Minden zárt föl nyit." Nem értettem meg. Ámulva forgattam. Nem volt mást mit tennem — eljárok a használati utasítás szerint. Elhatároztam, hogy kipróbálom szomszédomnál, aki a keresztény megújhodás egy fő kikiáltója. A kulccsal észrevétlenül beosontam lakásába. Nem ismertem a járást és valamilyen mellékajtócskába botlottam. Találomra fölnyitottam. Az éléskamra volt. És még hozzá — legnagyobb csodálatomra — nagyon jól ellátva. — Ejha — gondoltam. — Telnék innen pár szegénynek is ?!... Onnan tovább mentem a belső szobába és a szekrényeket kezdtem nyitogatni. Fölösben feküdt a ruhaféle, meleg kabát, cipő volt négy pár is. Most már sóhajtottam. — Hány didergőnek volna jó a fölöslegéből ! A Wertheim-szekrénynél haragba fűlt a sóhajom. Tele volt kékhasú bankóval. — Hogy lehet ezeket itt őrizni, mikor éhínség vár ezrekre, százezrekre ?! Dühösen rohantam el a szomszéd házából. Most már tudtam, hogy miért volt kezemben a szeretet hőmérője, az a minden zárt fölnyitó, most jéghideg kulcs. Sietve mentem egy másik ismerőshöz. Egyik embere a katholicismusnak. Ott is végignyitottam a zárakat- Félig üres volt a kamra, a szekrény, a pénzesláda. Pedig az üres helyeken látszott, hogy volt benne. De ami volt fölösleg, azt szétoszthatta egy jóságos kéz a nyomorultaknak. Meghatva néztem. És melegedni kezdett kezemben a szeretet hőmérője. Elhatároztam, hogy így járom be véges-végig a keresztényeknek hajlékait és — — És akkor fölébredten kár volt. Pedig úgy szerettem volna megtudni, hog mit tapasztalok általánosságban a nagy többségnél Milyenek az általános tünetek, ha végigjárnék a minden zárt fölnyitó, titokzatos kulccsal? Mennyire emelkedett a krisztus szeretetnek hőfoka? ! Nem tudom. Csak azt tudom, hogy ha Jézus Szivém melegednének az összes keresztény szivek, akkor égr a kezemben a hőmérő. Akkor nem volnának tele kamrák, tele szekrények, tele pénzesládák a titkos zára alatt, — de nem volnának olyan sokan a nyomort rw védők sem.