A Szív, 1919-1920 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1919-10-18 / 8. szám
Budapest, 191». október 18. V. évfolyam. *• 8. szám. © JT-JEZUS • SZIVE • SZŐ •s%mizgSB&mq!SS. megjelenik: e&ojRBIqTOn. f Cenzúrái: Gavrilescu Melyben 60 fillér. Vidéken 60 fillér. HETI - éíRT0S1TÖ36 & 'frutf '/, 'fav.v*'/ '////*.,/' szerkesztnőseg és kiadohivatal. M kiadja: BUDAPEST.VI!.>4PRAN^ZKV’UTCA 20. Mz&us-Bzm-szöv$T8m fi Szív 6^fizetési ára egész évre 26 korona. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20 százalék kedvezmény. Kiadóhivatal! cím: Budapest, Vili. ker., Koránszky u. 2?. Jézus Szive Világszövetség. A Szív 1917. aug. 25-iki számában egy tervezet jelent meg, amelyben a Jézus Sziveeszme Magyarországon is nagyobb szabású kibontakozáshoz ért A tervezet lényege a következő: A Jézus Szive-tisztelők megalkotják a maguk országos szövetségét azon komoly elhatározással, hogy családjukat Jézus Szivének ajánlják, sürgetik és előmozdítják a nemzeti Jézus Szive fogadalmi templom építését, az Úrnap nyolcadát követő pénteknek parancsolt ünneppé való emelését és hogy évente a világbéke megteremtését és biztosítását célzó nagygyűlést tartanak. Az országos szövetségek világszövetséggé egyesülnek, fogadalmi Jézus Szíve templomot emelnek Rómában és évente más-más országban világkongresszust tartanak az általános béke biztosítása érdekében. A tervezetet akkoriban a svájci nemzetközi katholikus újság is átvette a Das Herz-ből. A Szív testvérlapjából és hasábjain világgá röpítette, és a magyar püspöki kar, élén a hercegprímással, az eszmével való rokonszenvét éléni Idejezésre juttatta. A Jézus Szíve Világszövetség gondolata akkoriban főként a világbéke szempontjából volt időszerű. E tekintetben, látjuk, ma is időszerű lehet, sőt az lehet örökre, hiszen a tervezet szerint, a nemzetközi békebíróságban a szövetség is helyet követelne magának amellett, hogy a pápának a fölvételét a bíróság tagjai közé, mint halaszthatatlan föltételt állítja föl. Időszerű azonban a Világszövetség eszméje mindörökre, pusztán az évi világkongresszus miatt is. Repes az ember szíve, ha csak elgondolja is azt az időt, mikor a földkerekség minden népének küldöttei üléseznek és tárgyalnak- ugyanazon Szív forró szeretetétől átfűtött szívvel a népek igazi boldogulásának föltételeiről. , Képzelhetni-e valami felemelőbbet annál a társaságnál, melynek minden tagja kilökött a lelkéből minden diplomatikus hátsó gondolatot és csak a közjó föltétlen tiszta akarását hozta magával szeretettől áradó szivében? Ilyen társaság még nem ült együtt a világon és ha lehetséges, egyedül nem politizáló, a szentségek eleven erejéből élő, az emberiséget Jézus Szivén át rajongva szerető emberekből kerülhet össze. De ha egyszer összekerül! Én micsoda hatalmas fenéksúly abban Istenem, a hajóban, mely a nemzetek békéjével és boldogságával a tornyokká verődött hullámok közt evezi Micsoda erőt adó, meleg hangú bátorítás a népek minden igazi nemes akarattal küzködő kormányosa mögött a zivataros éjszakákban ! Össze fog kerülni! A gyűlölet, mely eddig összekovácsolta, de két táborrá kovácsolta össze az embereket, szétzúzta önmagát az egymást keresztező irányú harcokban, a nemzeti önzés és az osztályönzés túlzásainak tusáiban, romok közt emelgeti meg a fejét és próbálgatja harcos bástyákká verni a törmelékeket. És fogja próbálgatni talán egy-két évtizedig is. De csendben, lekicsinyelten elkezdte már a szeretet is a maga építkezését és hordja a téglákat az egész emberiség eggyéépitéséhez. És egyszer csak el fogja nyomni a csetepaték lármáját a béke felzúgó himnusza. Azok a bizonyos téglák a Jézus Szivének ajánlott családok, a békesség meleg fészkei. Mikor kezdjük már mi is igazán el a világon mindenütt megindult nagyszerű mozgalmat, családjaink felajánlását? A magyar nemzet igazi nagy, benső újraéledése veszi e mozgalommal kezdetét. Vele térhet vissza egyedül a magyar családi élet ősi tisztasága. Drága nemzetünk őserejének el nem apadt kútfejéről hordjuk el általa az odarakodott iszapot és szemetet. Pünkösd után XIX. vasárnapi sz. evangélium. Mt. 22, 1-14. Azon időben Jézus példabeszédekben szólt a papi fejedelmekhez és farizeusokhoz és mondái Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, ki fiának mennyegzői lakomát szerzett. Azután elkiliffiJtte szolgáit, hogy a meghívottakat a mennyegzőre hívják: De ezek nem akartak eljönni. Majd más szolgákat küldött ezen utasítással : Mondjátok a meghívottaknak, íme, elkészítettem lakomámat, tuskaimat, hizlalt állataimat leölettem és minden készen áll; jöjjetek a mennyegzőre. Ezek azonban nem törődtek vele és eltávoztak; az egyik a földjére, a másik keresete után, a többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. A király erre megharagudott, kiküldötte seregét, megölte a gyilkosokat és felgyújtotta városukat. Azután mondá szolgáinak: a mennyegzői lakoma kész ugyan, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek ki tehát oda, ha! az utak szétágaznak és akire csak akadtok, azt mind hívjátok a mennyegzőre. A szolgák ki is mentek az utakra, összeszedték azokat mind, akikre akadtak: rosszakat, jókat és a mennyegzőterem megtelt vendégekkel. Mikor pedig a király bejött, hogy lássa a vendégeket, megpillantott egy embert, ki nem volt mennyegzős ruhába öltözve. Mondá tehát neki: Barátom, hogyan jöttél ide be mennyegzőruha nélkül? Az pedig elnémult. Erre mondá a király a szolgáknak: Kötözzétek meg kezeit, lábait és vessétek ki a sötétségbe; ott leszen sírás és fogak csikorgatása. Mert sokan vannak meghíva, de kevesen kiválasztva. Aki hisz, aki ajkára veszi a szót: „ keresztény vagyok— higyje ezt az evangéliumot is. Mire hív meg az Úr, mikor az ő országába hív? Az ő országába, amely pályafutása kikezdésén a földön a világegyház katholikus nagy birodalma, a páyafutás befejezésén pedig a mennyei birodalom. Ez az ő országa lakodalom, így tanítja az Úr. Nem is akármilyen szegény ember lakodalma az, hanem egy királyé, amelyet fia mennyegzőjére rendez. Ha már a szegény ember is kitenni törekszik magáért, ha lakodalomról van szó, mennyivel inkább egy király, ha az ő fia számára rendezendő lakodalomra készül! Mi minden van egy királyi lakodalmon, azt képzelje el szemed, szád, szived. Nem ivom le. Nem vetnéd meg, hiszem, pláne most nem, amikor igazán erőnk fogyik, mert kevés van, vagy nincs mit enni, nem vetnéd meg, ha gyakran meghívnának holmi kisebb lakodalomra is, mint amilyen a királyi szokott lenni. Ugye? Ilyen lakomára hív tehát az Úr, amikor a szent vallásra, annak gyakorlására, az egyházba való belépésre és a benne való becsületes életre csalogat. Hiszed ? Abban semmi kétség, hogy ott túl a fekete síron, a gyönyörű szép csillagos ég kárpitja megett, ahol a mennyország örök tavasza virít, — ott, igen, királyi lakodalom az Úr országa. " De hát az itteni országa, e siralomvölgy szomjas s éhes Szaharáján élő országa is lakodalom legyen? Sem a történelemből nem ismerem, sem nem látja szemem most a világháború romjain ülve s a bolsevizmus üszkeibe hullatva véres könnyeim ezt a lakodalmat. Igazad van, de csak szemre, látszatra. Olyan hályogos köd ül látásod előtt. A dolgok mélyére nem hatolsz. Légy embert — használd eszed. Légy keresztény! — világosítson sz. hited. A gyermek eldobja a szúrós bundába bujtatott gesztenyét, amelyet felszed az ember és édes magvát elkölti Olyan vagy te is, mint az „akkori hivatalosak“, akik nem értették a dolgot, sőt félreértették. Még meg is dühösödnek és a kiküldött meghívó szolgákat agyonverték, feledve azt, hogy meggyűlhet a bajuk magává a hatalmas királlyá, is. Amint meg is történt, a király elpusztította őket mindenestül. Somoru valósági Mint lett a lakodalom vigsága értelmetlen élet szomorujátéka! Hited mondja, figyelj, jó lélek, hogy az Isten országa sem az égben, sem a földön nem az érzéki ember külső lakodalmas boldogsága, hanem a lelki keresztény belső, örömteli s folyton tartó ingadozása. Isteni erő működik a földön a természetben. Ember azt el nem pusztíthatja. Az ember csak azt semmisítheti meg, amit ember alkotott. Hiába volt a szörnyű háború ! A gránátoktól feldúlt földeken, a házak romjai alól előbb-utóbb előtör az élet, ott fog díszleni a természet mosolygása újra, — a szép virág. Van még különb isteni végtelen erő a földön, ott a lelkek mélyén, a szivek szentek szentjében, amelyet el nem pusztíthatott az ötéves világzenebona, sem a vörösek pokoli ármádiája. A hit világa az, az