A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

402 K.M.: Hatalmas fizikummal áldotta meg Isten, és tudott erélye­sen tiszteletet parancsolni maga körül. Egyben érzékeny, túlságosan is érzékeny lélek volt — csakis ilyen lélekből fakadhatott finom lírá­ja, amelyben a tragikus korproblémák talán még jobban hangot kap­tak, mint személyes megpróbáltatásai.­­ Ez utóbbiakról hadd mond­jak pár szót. 1942-ben, majdnem az utolsó pillanatban SS-behívót ka­pott, tábori lelkész lett. Sofőrje karambolozott, magának Puszta Sán­dornak a karja tört el és belső zúzódásai voltak, így leszerelték. Évek­kel később a Fő utcai fegyházban tartották fogva, dr. Zadravetz püs­pökkel volt együtt, ministrált neki. Egy ízben tettlegesen bántalmaz­ni akarták, de papi mivoltára hivatkozva kikérte magának a megaláz­tatást; szálfa termetével és magabiztonságával elérte, hogy a fegyőrök akkor nem bántották, és többé meg se fe­nyegették bántalmazással. Vácott is volt börtönben; róla szól Tollas Tibor verse: ,,De sok a rács és sok az ablak, / mely mö­gül nézed az eget; / Szentatyám, éreztek, hallak, / lelkem most te hozzád vezet. . .” Tárgyalására a Markó utcában került sor; Leányfalu, Ráckeve, Ercsi népe zsúfolá­sig megtöltötte a tanácstermet. Vádolták, és győzött. Megrongált egészséggel, meg­tört lélekkel került haza Leányfalura. Irt, de egyelőre csak íróasztala fiókjának. Ház­kutatással, a vasárnapi prédikációk ellen­őrzésével továbbra is zaklatták, de hívei vi­gyáztak rá, előre figyelmeztették a veszé­lyekre. Bevádolásra, bebörtönzésre többet nem került sor. Sok fiatal nőtt fel mellette a plébánia erőterében; boldogok voltak, ha valamiben segíthették, akár favágásban, akár könyvtárrendezésben. N.F.: Költeményei végül is nem vesztek el az asztalfiókban. K.M.: Nagy eseményt jelentett 1969-ben a Hegyre menet rit­kulnak a fák megjelenése. 1945 óta elsőnek adta ki állami kiadó kato­likus pap költő verseit. Puszta Sándor három ciklusban egész költői művéből adott válogatást. Az Apokalypsis az 1936—1945-ös kort öle­li fel. Fájdalmas, tragikus, apokaliptikus idők csapódnak versbe. Ixion mit nem mondtam el eddig most elmondanám ha volna még mért és főleg kinek s ha lenne még hazám

Next