Világ, 1989. szeptember-december (1. évfolyam, 16-32. szám)
1989-09-07 / 16. szám
egyik nagy pozitívuma. Valóban évtizedekig nehezen lehetett hozzájutni polgári gondolkodók vagy akár nyugati marxisták filozófiai munkáihoz. Erről azonban nem az egyetemi lehetett. Sőt egyik nagy érdeme, hogy mindig igyekezett tágítani a hivatalos ideológia, meglehetősen szűk kereteit. Az egyetem fénykora, szerintem, a hatvanas évek vége és a hetvenes évek eleje. Akkor az oktatás és a politikai gyakorlat, minden külső kényszer nélkül, megfelelő választ tudott adni a gazdasági, politikai kihívásokra. Az ország jelenlegi állapota mégsem ezt bizonyítja. Ön mivel magyarázza ezt? - Sajnos ezek a szellemi értékek nem tudtak betörni abba a körbe, ahol a meghatározó döntések születtek. Alapvetően nem befolyásolták a történéseket. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem is a politika szolgálólányává lett. Ez a kapcsolat a hetvenes évek végére, kétségtelenül, teljesen eltorzult. A pártállam egyeduralkodása idején rátelepedett a társadalomra. Nyilván fokozottan érvényesült az a saját ideológiai támaszánál, a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemen. Hogyan épült fel az önök oktatási rendszere, és honnan szóltak, szólhattak bele a munkájukba? - Az egyetem a piramiselv alapján működött. Az irányítás az MSZMP KB illetékes osztályának kezében volt, míg a szakmai háttérről a Párt-, majd a Politikai Főiskola gondoskodott. Beleszólásuk volt még az alsóbb szintű pártbizottságoknak is. Akkor az elfogadott lineáris struktúrára épült a képzés. Ennek ellenére, főleg a fővárosban, rendelkeztünk némi önállósággal. Természetesen a központi direktívákat figyelembe kellett vennünk, de az első perctől igyekeztünk becsempészni „rendszeridegen dolgokat” is. Ahogy a beszélgetés elején már utaltam a műhelymunkára, ez konkrétan azt jelentette, hogy ha nem is nagy előadókban, de kis csoportokban már akkor foglalkoztunk Sartre-ral vagy éppen Lukáccsal, amikor ezért még nem járt dicséret. Hadd jegyezzek meg egy személyes emléket, jómagam is ezen az egyetemen találkoztam először Lukács György munkáival. - Mitől függött az oktatás irányvonala? - Minden kongresszus után módosítani kellett a tematikát. Mivel állami jellegű feladatokat is elláttunk, az MTA társadalomtudományi kutatási programjaihoz is igazodtunk. - Ezek szerint meglehetősen rikeakkos úton haladtak. - Ez igaz, ám voltak időszakok, amikor ez még nem okozott gondot. Már csak azért sem, mert a politikától függetlenül előreszaladt az oktatás, és előrevetítettünk bizonyos jövőképet, ami gyakran felbukkant a kongresszusi anyagokban. Azután igyekeztünk minél szélesebb körben propagálni a párt irányvonalát. Rengetegen jártak ide, a nyolcvanas évek elejéig 20-25 ezer hallgatónk volt. Jó néhányan nem is voltak párttagok. Sokan persze érdekből iratkoztak be. A legtöbb vezető álláshoz, ahogy ön is említette, majdhogynem elengedhetetlen feltétel volt ennek az intézménynek a diplomája, így érthető az érdekeltség. Valóban érvényben volt a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény, melynek egyike a megfelelő politikai felkészültség volt. A sorrend azonban, főleg az utóbbi időben, inkább a szakmai hozzértés javára változott. Nem hiszem, hogy most jobb lenne, mikor szinte semmiféle követelménynek nem kell megfelelnie egy vezető beosztásban dolgozó embernek. - Mikor vált egyértelművé, hogy a képzés a régi formában menthetetlen? - Nagyjából 1983-ban húzható meg a határvonal. Akkor már érezhetővé vált, hogy a struktúra elmerevedett. A 3 éves általános tagozat tárgyai, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom története, de még a kétéves szakosítóksem adhattak választ a társadalomban felhalmozódott kérdésekre. Megszűnt a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem diplomájának állami elismertsége, a hallgatók létszáma kiolvadt 10 ezerre. Tavaly már csak 7 ezren jártak az esti egyetemre, de figyelembe véve az MSZMP taglétszámcsökkenését, ez nem is olyan rossz. A Marxizmus-leninizmlus Esti Egyetem az idén megszüli. Mi van helyette? A politikai versenyben az MSZMP Szabadegyetem vesz részt a jövőben. Mert az vitathatatlan, hogy minden pártnak szüksége van hasonló intézményre. Nemcsak nevünkben változtunk Többek között ingyenessé vált a képzés. Mégis, majd minden oktatónk továbbra is vállalta a közreműködést. Elmúltak azok az idők, amikor önök legföljebb ötévente kényszerültek irányt változtatni. Az MSZMP vezetői egymásnak is ellentmondanak, és némelyikük havonta változtatja a véleményét. Hogyan tudják követni a felgyorsult eseményeket? - Nem mondhatunk le az MSZMP arculatának közvetítéséről a társadalom felé. A régi tematika, a tankönyvek jó részt már nem alkalmas a mai oktatási feladatokhoz. Ki kellett dobnunk a korábbi gazdasági, párttörténeti tankönyveket. Úgynevezett tanulmányi útmutatókkal dolgozunk. Úgy vélem, a keményfedeles tankönyvek kora egyszer s mindenkorra lejárt. - Például mit tanítanak ma másként? - A magyar és nemzetközi munkásmozgalom helyett, amely főleg a kommunista mozgalmat jelentette szovjet nézőpontból, az európai progresszió történetét oktatjuk, így helyet kapott a tananyagban az MSZDP, a kisgazdapárt és a többi haladó mozgalom története. Ötvenhattal a „Forradalom? Ellenforradalom? Népfölkelés?-től a restaurációs kísérletekig” címmel foglalkozunk. Azért maradtak olyan könyveink is, melyek, miatt ma sem kell szégyenkeznünk. A filozófia alapkérdései vagy a gazdaságelmélet nem változott, legföljebb a belőlük levont következtetések mások. A szabadegyetem véglegesnek tekinthető tematikája - érthető okból - csak az októberi kongreszszus után alakulhat ki. Ezért az oktatás is később kezdődik. A magánvéleményem az, hogy a kongresszuson és az országban is a reformerők győznek, és mindenfajta szélsőség talaját veszti. Az lenne a legelőnyösebb, ha a jelenlegi centrum, a párt elnöksége szabná meg az irányvonalat, irányvonalunkat. Végezetül, kérem, válaszoljon arra, miből gazdálkodnak. - Központi támogatásunk pontosan a felére csökkent. A kevesebb pénz inspirált minket a más felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködés fejlesztésére. Villányi úti központunk infrastruktúráját, oktatástechnikáját közösen használjuk, így sokkal olcsóbb, mintha az egyetemeknek - BME, Kertészeti Egyetem, Gyógypedagógiai Főiskola - önállóan kellett volna ezeket előteremteni. Működik a központban a Poli-Teszt közvélemény-kutatási csoport is, mely külső megbízásokat is vállal. Az itt dolgozó politikai munkatársak léte már máshol tevékenykedik - többségük 2-3 diplomával rendelkezik, de a létszám valószínűleg tovább csökken. Működőképességünket meg kell őriznünk, hiszen a politikai vetélkedésben, a választásokra való felkészülésben az MSZMP nem maradhat lábhoz tett fegyverrel. A muníciót is mi szeretnénk szállítani. Bihari Tamás VII.Aíi 1989. szeptember 7. 45