Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-14 / 2. szám

* 2. szám. Kassa, január hó 14-én. IV. évfolyam, 1875 Q0~' Szerkesztőség­­- és kiadóhivatal: Főutcza 70. sz. II. udv. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vis­­­szaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztő­séghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak. A lap megjelenik minden P f csütörtökön. "^0 ABAU­J-KASSAI KÖZLÖNY. (HALADÁS.) Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordva v. vidékre postán küldve. Egész évre . . . frt — kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 „ Hirdetés díj i 5 hasábos petitsorért 5 kr. Bélyegdij hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 3 hasábos pe­titsorért 20 kr. Hirdetési és előfizetési dijak a szerkesztőséghez bérmentve intézendők. Szélcsend: Az égi háborút rendesen néhány pillanatnyi szél­csend előzi meg. Mielőtt a villámok összecsapnak, a természet rövidke nyugalomra hajtja fejét s oly néma lesz minden körülöttünk, mint a haldoklónak vég­­sőhaja. A politikai életben a pártmozgalmak felkor­bácsolják igen gyakran a szenvedélyek hullámait, a divergens elemek összeütközése szüli a villámokat, melyek még a házi frigy szentélyét is feldúlják, s régi megszokott barátokból ellenségeket teremtenek. Ne beszélje nekem senki, hogy a politikai küzdelmek nem teremtenek ellenségeket ott, hol egészséges társadalom van. Lehet nekem a legszebb fogalmam, valakinek önzetlen hazafiságáról, ha látom, hogy ezen valaki oly után halad, mely szerintem egy a haza romlásával, bizony én őt imádni nem fogom, s ha én önzetlenül szeretem hazámat, nem lehetek barátja oly embernek, ki öntudatlanul bár, de véleményem szerint kétségtelenül hazája vesztén működik. Eleintén hidegülni fogunk egymás iránt, utóbb füstbe menni látván észszerű kapac­itácziónk minden eszközét, konok ellenfelünk irányában a gyű­lölet némi­­ érzete honosul meg keblünkben, s nem is ves­szük észre, a­midőn lassan-lassan egykori ba­rátokból engesztelhetlen ellenségek lettünk. Van azonban a politikai életnek is olykor szél­csendje, s ez akkor következik be, a midőn egyik párt a másikat rászedni akarja. Pillanatnyi fegyver­nyugvás, kölcsönös bókok s udvarlások majdnem el­hitetnék az emberrel, hogy vége minden háborúnak s ezentúl csak örök béke lesz a pártok közt. Ám, ha nem sikerül a rászedés, a rövid szél­csend után annál nagyobb vihar következik, minél nagyobb eredményt remélt egyik-másik párt a fegy­verszünet taktikájától. A­ki hazai pártjaink küzdelmeit figyelemmel kíséri, annak nagyon feltűnhetett a balközép vezér­közlönyének az „Ellenőrinek taktikája a 72-ik vá­­­lasztások után. A választási orgiák után egyszerre mély csend állott be. A balközép fegyvereinek éle nem az erő­­szakoskodók pártja, de szövetségestársaik ellen­­ for­dult. A jobboldal „hazafias részének“ csupa bók, ud­varlás, legyezgetés jutott osztályrészül. Ez volt a s­z­é­l­c­s­e­n­d. T­i­s­z­a rászedni akarta a jobboldalt co­aliti­onál­is ajánlataival. Mert, hogy taktikája oda lyukad ki, e felől bajos volna kételke­­kedni. Tisza minden tévedései mellett bír annyi be­látással, hogy olaj és víz nem vegyülhet össze, s a verébből soha nem lesz fülemile. Csak legyen spren­­golva a mostani uralkodópárt, a többi azután ma­gától fog jönni. így vélekedett Tisza, a midőn el­hagyta a határozott közjogi opponálást. A vén róka, a konczért remegő jobboldal azon­ban nem­" kért kelepczébe. Átlátta a taktika prog­ram­jának elfogadásából származó következményeket s visszautasitá a balközép felajánlott szövetségét. Mi a taktikának ily kimeneteléről rég meg­voltunk győződve, mert még remélni is absurdum, hogy a Pulszkyak/Eötvösék, Szilágyi Dezsőék pártja más alapon szövetkezzék, mint fejtetlen~Togyverte­­­tevés alapján. .....És mért látjuk, hogy az úgynevezett deákpártnak további uralma egy a tökéletes politikai, pénzügyi s morális krachhal, s e párt mégis oly szívósságot ta­núsít rendszere­s uralma védelmében, hogy az el­lenzék sokat tanulhatna tőle, — azon szomorú meg­győződésre kezdünk jutni, hogy ezen párt vészes uralmát rendes eszközökkel csakugyan nem lehet megszüntetni. Két hosszú évig tartott a szélcsend a balkö­­zép és a deákpárt politikai küzdtéren. De a nemze­tek életében két év csak egy pillanat. Mi e szél­csendet, mely két év óta tart már, hajlandók va­gyunk azon pillanatnyi nyugalomnak tartani, mely a természetben előzője a nagy viharoknak. Szükségünk is van egy kis viharra, hogy csi­náljon tiszta levegőt! Nem a Deákpárt „józanabb részén“ fog múlni, ha 1875-ben nem fognak ismétlődni a 72-iki gya­lázatosságok. A „tisztességesek“ közlönyei legalább már most tüzelik erre elvtársaikat. S kí­vánjuk, hogy rósz­próféták legyünk, de nekünk úgy látszik, hogy itt-ott máris foganatja van azon mo­rálnak, melyet a jobboldal közlönyei hirdetnek. Ily körülmények közt hazánkat csak az ellen­zék győzelme mentheti meg a végsülyedéstől. De van-e kilátásunk győzelemre ? Reméljük-e, hogy a deákpárti clique uralmat, melynek kezeiben van a hatalom, megbuktathatjuk? A felelet önmagunktól függ. Ha rögtön meg­kezdjük az agitácziót s fáradhatlanul, nem törődve üldözésekkel, kellemetlenségekkel, csupán hazánk ja­vát tartva szem előtt munkálkodni fogunk pártunk diadalának érdekében,­­ akkor talán győzünk. Ha passive vissza­vonulunk a politikai kürd­­térről a legközelebbi választáson álb 'á Ob" Faj­o­v­é egész­en a m­ienk.*) Bármelyik alternatívát fogja választani pár­tunk, őrizkedjék legalább attól, hogy a se hideg, se meleg politikának ne essék áldozatul. A szélcsend politikája csak kudarczot hozhat reánk. A vihar rombol, de rombolását új élet követi. Válas­szunk a kettő közül! Cassini:­ ­ Aargau kanton tanügye. V (Folytatás.) Jelen czikkem tárgya az aargaui kanton elemi tanítóinak, viszonyainak rövid jelzése. Tanítói hivatalra csak azon egyén választható, kinek erkölcsi élete és polgári becsületessége fedd­hetetlen, ki testi alkotásánál fogva tanítói hiva­talra nem alkalmatlan és tanitóképesitő bizonyít­ványnak (Wahlfähigkeits-Zeugniss) birtokában van. Ilyen tanitóképesitő bizonyítvány csak vizs­gálat alapján szerezhető. A vizsgálatot állam­i bizottság előtt kell letenni. A nyert bizonyítvány érvényessége legfeljebb hat évig tart, miért is ezen időtartam lefolyta előtt mindenkor megújí­tandó. A megújítást az iskolaszék és tanfelügyelő véle­­ményes jelentésére a közoktatási igazgatóság eszközli és pedig vagy azonnal, ha az illető ellen alapos pa­nasz nem merült fel, vagy új vizsgálat alapján, vagy póttanfolyam sikeres hallgatása után. Azon tanítók, kik 12 évi időtartam alatt kétszer nyilváníttat­tak megválaszthatóknak és folyton dicséretesen hi­vataloskodnak, nem szorulnak többé a megújításra. Ezen kedvezmény azonban csak addig tart, míg arra érdemeseknek mutatkoznak. A tanítói állomásokat pályázat útján töltik be. A pályázatokat a közoktatási igazgatóság (a kan­ton legfőbb tanhatósága) írja ki. Ez a folyamodók közöl azokat, kik a fent jelzett kellékekkel bírnak, az iskolaszéknek terjeszti be. A választást nem az iskolaszék, hanem en­nek és a községi hatóságnak javaslatára az iskolát kitartó község eszközli. A megválasztás vagy végleges, vagy ideigle­nes. Véglegesen azon férfi tanítók megválaszthatók, kik a 20-ik évet, és azon nőtanít­ók, kik a 18-ik évet elérték, ha törvényes képesítéssel birnak és jó sikerrel már tanitóskodtak. Csak ideiglenesen alkal­maztatnak, kik még nem, vagy legalább nem kellő sikerrel tanitóskodtak. Ilyen alkalmazás azonban csak két évre érvényes. A végleges alkalmazás is csak hat évre történik. Ezen idő lefolyta után minden tanító új megerősítésnek van alávetve. A megerősítést a közoktatási igazgatóság mondja ki, ha a tanító ellen az illetékes hatóságok részé­ről panaszok nem adattak be. A tanítónők férjhez menetelek esetében új vá­lasztás alá esnek, még ha véglegesen is alkalmaz­tattak , de ilyen esetben is a választás csak egy évre szól, s így évről-évre megújítandó. A tanító katonamentes, úgyszintén ment min­den egyéb közteher viselésétől, kivéve az állami adót. A tanító nem lehet sem állami, sem községi hivatalnok és egyátalában nem foglalkozhatok sem­miféle olyan üzletággal, mely őt hivatalának pontos teljesítésében gátolná, vagy mely a tanítói hivatal­lal egyátalában össze nem fér, p. nem lehet korcs­­máros, politikai lapnak szerkesztője. Orgonista azon­ban minden tanító lehet. Minden véglegesen alkalmazott tanító legalább 900 fokot készpénz fizetést, lakást és fűtést nyer a községtől. (A továbbképző iskolák tanítói legalább 1500—2200 foknyi fizetést élveznek.) Az ideiglene­sen alkalmazottak a rendes fizetésnek 2/s-ad részét kapják. A 249 községben összesen 500 férfi tanító és 32 nőtanító van alkalmazva. Ezeknek összes kész­­pénzbeli fizetése 502247 frk. A legmagasabb fizetés 2000 frk. Átlagos fizetése egy-egy tanítónak 940 frk. Ezen díjazás nem fényes ugyan, de minden tanító, kihez ez iránt kérdést intéztem, annyinak jelentette ki, hogy abból becsületesen elélhet. Tíz évi dicséretes hivataloskodás után évi 50 fok, 15 évi sikerteljes működés után megint ugyan­annyit nyer fizetési pótlékul. Az 532 tanító közöl 182 élvezett fizetési pótlékot. A tanítói fizetéseket és pótlékokat a községnek kell előteremtenie. Ha a községnek jövedelmi for­rásai erre nem elégségesek, az államtól segélyt nyer, de ez a fizetésnek felét soha sem haladja meg. Az évi segélyt tíz évre alapítják meg. A fent­jelzett tanítói fizetésekhez járult az állam (1873) 170,000 fokkal, a pótlékokhoz pedig adott 20000 fokot. Renitens községek mindaddig nem részesülnek semmiféle segélyben, míg a törvény rendeleteinek eleget nem tesznek. Ilyenkor tehát a községnek még az államtól nyert segélyösszeget is elő kell terem­teni, különben exequálják. A tanítói fizetéseket az iskolavagyon gond­noka fizeti ki utólagos negyedévi részletekben. A negyedévnek elmúlta után 3 héttel bekéri a kerü­leti iskolatanács (a második tanhatóság) elnöke min­den tanítótól a fizetés kiszolgáltatására vonatkozó jelentést. Ha a kifizetés ezen ideig még meg nem tör­tént, úgy teljesíti azt a járás hatósága, mely ezt kamatostul behajtja az illető községtől. Ha a tanító a kiszabott maximumnál több órát vállal, ezekért külön díjt nyer. Elöregedés következtében hivatalképtelenné vált tanítóknak a kormánytanács nyugdíjt adhat. Ez leg­alább annyi, legfeljebb két annyi százaléka fizető­söknek, a­hány évig szolgáltak az illetők a kan­tonban. Más okból elbocsátott, de érdemesült tanítók végkielégítést nyernek. E két czélra csak 5000 fokot vesznek fel a költségvetésbe. Minden tanító különben köteles a nyugdíjin­ *) Részint újságánál fogva­ részint mert nincs in­dokolva : a passivitásnak­ eme felttets.tettelőnyét nem vagyunk képesek felfogni. Kérjük a magyarázatot. S­z­e­rk.

Next