Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1898 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1898-06-01 / 6. szám

л vízrajzi kétségeket eloszlatni. Nem egy olyan folyó, rév, patak, ér, cser­mely, zuhogó, halastó, posvány stb. nevezetével találkoznak ugyanis ebben az V. és következő közleményekben, amely nevezetek, mint helyrajzi fogal­mak, mindmáig határozatlanul állanak. Az „Adalékok“ t. olvasóközönségé­nek lesz érdeme — ami egyébként érdeke is — ha Zemplén­ vármegyének vízrajzi s avval kapcsolatos helyrajzi anyaga a történeti földrajz számára eleve és gondosan előkészíttetik. Azért ismételve is és egész bizodalommal kérem t. olvasóim közül mindazokat, akiknek az enyéimnél pontosabb hely­rajzi adatok állanak rendelkezésükre, hogy azokat akár levélben, akár szóval nekem tudomásomra juttatni szíveskedjenek. Igen szives érdeklődésükért előre is hálás köszönetem­ Ortvay Tivadar dr. jeles szakmunkájából, melyet már előző közlemé­nyeimben is sűrűn idéztem, veszem ki nagyobbrészt a következő vízrajzi adatokat: A.) Folyók (fluvii.) Ar­anos. András egri püspök em­líti 1275. évi okiratában, a szerencsi kerületben (in Parochia Scenemeth).1) Ma Aranyos a neve. Nem valószinű­­telen, hogy az Árpád-korban határ­folyó volt Zemplén és Abauj között, vagyis hogy vármegyénk határvonala akkor fölebb kanyarodott, mint kanya­rodik most. Későbbi, 1319. kelt ok­iratban Mézes-patak a neve. Bodrogh. (L. „Akk“ IV. évf. 71. és köv. lapokon.) Borson. (L. u. o. 100. s köv. 1.) Említi IV. Béla 1264. és István ifjabb király 1270. évi okirata Fyzer (Füzér) várának („Castrum Fyzer“) tartozéka­ként. Füzér vára akkoriban, mint Sza­­láncz is (castrum Zalanch) 1387-ben, Zemplénhez tartozhatott,2) hogy had­kiegészítő kerülete Zemplénre is ki­terjedt, az kétségtelen. Hernad. (L. u. o. 108. s köv. 1.) Jezenew, a mai Jeszenő­-patak, a homonnai járás területén a Laborcz­­nak baloldalról jövő mellékvize. IV. Béla említi 1254. évi Gergely számára kiadott adománylevelében. Laborch,­­ a­ mai Laborcz. Az Árpád-korból reánk maradt hat rend­ ') Szaktudósaink a Scenemeth szóban Szerencs nevét vélik lappangani. Én etnográ­­fiai értelemben veszem s úgy sejtem, hogy a 6’ce=cseh, a nemeth a német, és hogy a Sce­­nemeth parókhiában idegen telepesek egyházi önkormányzatára kell gondolnunk. 2) 1389 ben Perényi-birtok, 50 évvel ké­sőbb a Pálócziaké, tartozékai: Rátka és Biste. V. ö. Csánky, id . 198. 1. Az „Akk. IV. évf. 38. lapján hibásan van idézve a 217. 1 (198­1. helye­t.J 178­ ­ beli (1200—1266) okiratban „tin­men“, tehát folyam ranggal is szere­pel. (Bővebben szólottunk már róla, legutóbb az „Akk.“ IV. évf. 71. lap­ján is.) Lomnicha, a Tapolyba jobbról szakadó Lomnicza-patak. III. Endre említi az Aba-nemzetség számára ki­állított 1299. évi itéletlevelében. Latricia, a mai Latorcza (L. „Akk.“ IV. évf. 137­­1.) Említik II. Endre 1211. és 1214-ben, IV. Béla 1265., István ifj. király 1270. és 1272-ben, végre IV. László 1282-ben. Lykova. Az egri káptalannak 1298-ból kelt bizonyító-levele említi „fluvius", azaz folyó néven. Hol lehe­tett? Ha eltűnt folyó , vármegyénknek mely részén él még, ha él, legalább a neve? Nogpotok. Ortvay T. dr. szerint az Osva mellékvize Zemplén- és Sá­ros-vármegyék határszélén, az Oblik­­hegytől délre. Említi III. Endre 1299. évi itéletlevelében az Aba-nemzetség birtokterületén. Érdekes, hogy a ki­rályi levél potok létére „fluvius“-nak mondja s igy sejtenünk engedi, hogy a „potok“ az Árpád-kori magyar nyelv­ben, tehát a szókölcsönzés korában (a szláv potok*tói lett a magyar patak) tágasabb értelmű volt, mint mai nyel­vünkben, mert akkor még „folyót“ is jelentett.8) Potok. Említi István ifj. király 3) A csagatájban patak, a törökben batak mocsarat, vagyis nem odább folyó, folydogáló vizet jelent, mint jelent a szláv patok, meg utána a magyar patak is. Ortvay jegyzete id m. II. 93. 1. a Pathak szónál.

Next