Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1898 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1898-06-01 / 6. szám
л vízrajzi kétségeket eloszlatni. Nem egy olyan folyó, rév, patak, ér, csermely, zuhogó, halastó, posvány stb. nevezetével találkoznak ugyanis ebben az V. és következő közleményekben, amely nevezetek, mint helyrajzi fogalmak, mindmáig határozatlanul állanak. Az „Adalékok“ t. olvasóközönségének lesz érdeme — ami egyébként érdeke is — ha Zemplén vármegyének vízrajzi s avval kapcsolatos helyrajzi anyaga a történeti földrajz számára eleve és gondosan előkészíttetik. Azért ismételve is és egész bizodalommal kérem t. olvasóim közül mindazokat, akiknek az enyéimnél pontosabb helyrajzi adatok állanak rendelkezésükre, hogy azokat akár levélben, akár szóval nekem tudomásomra juttatni szíveskedjenek. Igen szives érdeklődésükért előre is hálás köszönetem Ortvay Tivadar dr. jeles szakmunkájából, melyet már előző közleményeimben is sűrűn idéztem, veszem ki nagyobbrészt a következő vízrajzi adatokat: A.) Folyók (fluvii.) Aranos. András egri püspök említi 1275. évi okiratában, a szerencsi kerületben (in Parochia Scenemeth).1) Ma Aranyos a neve. Nem valószinűtelen, hogy az Árpád-korban határfolyó volt Zemplén és Abauj között, vagyis hogy vármegyénk határvonala akkor fölebb kanyarodott, mint kanyarodik most. Későbbi, 1319. kelt okiratban Mézes-patak a neve. Bodrogh. (L. „Akk“ IV. évf. 71. és köv. lapokon.) Borson. (L. u. o. 100. s köv. 1.) Említi IV. Béla 1264. és István ifjabb király 1270. évi okirata Fyzer (Füzér) várának („Castrum Fyzer“) tartozékaként. Füzér vára akkoriban, mint Szaláncz is (castrum Zalanch) 1387-ben, Zemplénhez tartozhatott,2) hogy hadkiegészítő kerülete Zemplénre is kiterjedt, az kétségtelen. Hernad. (L. u. o. 108. s köv. 1.) Jezenew, a mai Jeszenő-patak, a homonnai járás területén a Laborcznak baloldalról jövő mellékvize. IV. Béla említi 1254. évi Gergely számára kiadott adománylevelében. Laborch, a mai Laborcz. Az Árpád-korból reánk maradt hat rend ') Szaktudósaink a Scenemeth szóban Szerencs nevét vélik lappangani. Én etnográfiai értelemben veszem s úgy sejtem, hogy a 6’ce=cseh, a nemeth a német, és hogy a Scenemeth parókhiában idegen telepesek egyházi önkormányzatára kell gondolnunk. 2) 1389 ben Perényi-birtok, 50 évvel később a Pálócziaké, tartozékai: Rátka és Biste. V. ö. Csánky, id . 198. 1. Az „Akk. IV. évf. 38. lapján hibásan van idézve a 217. 1 (1981. helyet.J 178 beli (1200—1266) okiratban „tinmen“, tehát folyam ranggal is szerepel. (Bővebben szólottunk már róla, legutóbb az „Akk.“ IV. évf. 71. lapján is.) Lomnicha, a Tapolyba jobbról szakadó Lomnicza-patak. III. Endre említi az Aba-nemzetség számára kiállított 1299. évi itéletlevelében. Latricia, a mai Latorcza (L. „Akk.“ IV. évf. 1371.) Említik II. Endre 1211. és 1214-ben, IV. Béla 1265., István ifj. király 1270. és 1272-ben, végre IV. László 1282-ben. Lykova. Az egri káptalannak 1298-ból kelt bizonyító-levele említi „fluvius", azaz folyó néven. Hol lehetett? Ha eltűnt folyó , vármegyénknek mely részén él még, ha él, legalább a neve? Nogpotok. Ortvay T. dr. szerint az Osva mellékvize Zemplén- és Sáros-vármegyék határszélén, az Oblikhegytől délre. Említi III. Endre 1299. évi itéletlevelében az Aba-nemzetség birtokterületén. Érdekes, hogy a királyi levél potok létére „fluvius“-nak mondja s igy sejtenünk engedi, hogy a „potok“ az Árpád-kori magyar nyelvben, tehát a szókölcsönzés korában (a szláv potok*tói lett a magyar patak) tágasabb értelmű volt, mint mai nyelvünkben, mert akkor még „folyót“ is jelentett.8) Potok. Említi István ifj. király 3) A csagatájban patak, a törökben batak mocsarat, vagyis nem odább folyó, folydogáló vizet jelent, mint jelent a szláv patok, meg utána a magyar patak is. Ortvay jegyzete id m. II. 93. 1. a Pathak szónál.