Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1908 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1908-05-01 / 5-6. szám
190 A szerkesztő postája. * Kazinczy Ferenc — József palatínusról. A Budán 1818-ban nyomtatott és József főherceg palatínusnak ajánlott „Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici“, (Tomus I.) c. könyvnek a tek. vármegye levelestárában lévő példányára, melyet József fhg. nádorispánnak remek acélmetszetű képe ékesít és a mely arcképnek szögletében ez a három szó van bevésve ,.J. Isabel pinx“ Kazinczy Ferenc „A’ később időknek“ cim alatt ezeket irta: „József „Császári Királyi Hercegnek, Országunk „Nádorának, itt álló képénél hivebben „festett képét óhajtani nem lehet. „Úgy látjuk itt ezt a bennünket szerető ,,’s általunk imádott unokáját a’ nagy „Thereziának, mintha elevenen állanak előttünk. Festette azt Isabey Párizsi „Festő, Bécsben, csak hamar azután, „hogy most uralkodó Fejedelmünknek „(t. i. Ferenc királynak — szerk.) leánya „Mária Ludovica 1810. Napoléon Franczia Császárhoz férjhez adatott. Napoléon Isabéyt Párizsból Bécsbe küldötte, hogy az Austriai Udvarnak „minden tagját fesse, és hogy ő ezekkel az igen híven és igen szépen festett képekkel hitvesének kedveskedhessék. — Ujhely, Julius 30-dikán „1821. Kazinczy Ferenc sk.“ — A később időknek irt e tanulságos t.udnivaló alá ugyanő még ezt jegyezte, a jegyzet végén három felkiáltójellel: „votis jam nunc adsvesce vocari!!!“ (a mi azt jelenti, hogy: már most szoktasd magadat fogadalmakra buzdulni.) * Rabutindulása a Hegyalján 1706-ban. Kétszáz esztendős egy érdekes memoár került elő a Borsod vármegyebeli berentei kastély könyves ládájából. Négyesi Szepessy Pál Naplói ezek, az 1700. körüli évekről. Szerzőjük, — ki Borsod vármegyében alispánságot viselt s később 1714—1715-ben a pozsonyi országgyűlésen képviselte vármegyéjét — fia volt hasonló nevű és nagyhírű atyjának, annak a bizonyos „nagypipáju, kevés dohányu“ Szepessy Pálnak, ki I. Lipót alatt a Wesselényi- és Thökölyidők egyik vezérembere volt. A Napló Zemplén vármegyét annyiból érinti, mert ifj. Szepessy Pál a Hegyalján is szőlőbirtokos volt s szőleinek a kuruc-labancvilág alatt történt megdézsmáltatásáról röviden említést tesz. A kezemhez került Naplónak közérdekű részeit az „Egyetértés“ I. évi február 16-iki számában már ismertettem. Itt csupán azt a részletét közlöm, a mely Zemplén vármegyére vonatkozik. — A Naplónak 95-ik lapján a következők vannak feljegyezve a Rabutindulásról: „Anno „1706. Porrá tévén Miskolcz várossát „Generális Rabutin és onnét Cassa „várossá alá menvén, az mikor azt éjjeli „nappali, sűrű és kemény ostrommal, „lövésekkel, bombázásokkal vitta volna, „két heti obsidiója után ott házta az „várost és ment az Hegyek alá, szólván „Tokaj és Tarczal várossá közzé. Tokaj és Tarczal várossá minden szoléit „Generális Rabutin Regyementekre fel „osztván, úgy meg szedte és szűrte, „hogy az kért helységnek szőllőhegyein „ott hordó borra való nem maradott. „Jóllehet ezen veszedelemben Tarczali „házam minden szüretelő edényemmel „meg maradót, de az egész Tarczali „szőleimből egy szőlő szemet nem szedettem. Az keresztúri, mádi, zombori „szőleimet az, hogy már őrizet kedvéiért ott forgó Magyar Had, és az Németh Tábor élőt szaladó föld népe „meg emésztette.“ — Más helyütt meg ezt az érdekes dolgot jegyezte Naplójába Szepessy: „Anno 1707. Oly szűk „volt az bor Magyar Országban, hogy „az Hadak pusztító kezektül meg magadott Hegyallyai Tizenhétt hordó „boromottattam ell három ezer és tiz „magyar forintokon.“ Közli: Miskolczy Simon János (Miskolcz.) * Aknák a tatárjárás idejéből. Kula István t. munkatársunktól vettük az itt következő hirt, s még a f. évi ápr. 26-iki kelettel: „Az „Akk“ 1907. évi 7-ik számának 219. lapján „Aknák a tatárjárás idejéből" cim alatt jelent meg egy rövidke közlemény, melyben az foglaltatik, hogy Rákócz községben mintegy 2000 méter hosszú és 4 méter széles járatot (alagutat) találtak. A közleményt, a helyszínen közel 30 év előtt