Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01-01 / 1-4. szám

38 hősies halálát a véres összeütközés színhelyén. Minekutána a győztes Albert lengyel herceg Sztropkó várát elfoglalta. 28 A sztropkói vár bevétele után Albert Kassát fenyegette pusztító hadával, de az egyesült magyar seregek annyira megszorították, hogy kénytelen volt békét kérni, 29 minek következtében a sztrop­kói várból is kivonultak és oda újból a Perényiek költözködtek be. Sztropkó várának, mint sok más várnak is, úgy látszik az örö­kös zaklatás volt a végzete, amin, ha tekintetbe vesszük az akkori viharos időket, nem is csodálkozhatunk. Alig, hogy kitették belőle lábukat a lengyelek, már­is újabb ellensége támadt Zudar Simon személyében, a ki 1492-ben nemcsak a várat, de magát a várost is felgyujtatta és nagy részben földig égette. 30 A véghez vitt eme szörnyű pusztítás után Perényi Imre 1493 ban Sztropkó várát és tartozékait eladta 20,000 aranyért Ba­­kócz (Bakach) Tamás bíboros esztergomi érseknek. Az eladást Ulászló király megerősítette. 31­32 Sztropkó rendkívüli kegyes várurat nyert Bakócz Tamásban, aki alacsony származása ellenére, kitűnő tehetségei és Itáliában nyert alapos képzettsége révén az ország első egyházi méltóságára emelkedett, sőt később a konstantinnápolyi pátriárka címet is elnyerte. — Nevével történelmünk lapjain igen gyakran találkozunk. Mátyás királyunknak kedves embere, II. Ulászlónak kancellárja volt. Ő volt az egyetlen magyar bíboros, ki komolyan szóban forgott, hogy a pápai székbe emeltessék. Ő volt az, a­ki Rómából magával hozta X. Leó pá­pának a török ellen keresztes háborút hirdető bulláját 32, minek alapján a törökök mindegyre növekvő hatalma ellen a keresztes hadjáratot ki is hirdette. Minthogy pedig az érsek maga nem kezelhette rengeteg kiter­jedésű összes birtokait, már a következő évben Sztropkó várbirtokait testvérére, Miklósra és a közelrokon Erdődy-családra bízta. 33 A sztropkói vár, kiterjedt birtokával együtt, most már gyors egymásutánban cserélte gazdáit. Ferdinánd király parancsából 1539-ben, visszavétel utján, Bakócs birtokából Perényi Péter (az Imre fia) birtokába kerül, a ki fiával, Gáborral, együtt birtokolja. 34 Ekkor az 1543. évi IV. törv. cikkely már másodszor konditja meg, de ezúttal is sikertelenül a vészharangot a sztropkai­ vár felett. 35 Péter­nek 1548-ban bekövetkezett halála után, azzal a kikötéssel örökli Gábor, hogy özvegyen maradt édes­anyját és testvéreit köteles segíteni. Perényi Gábor, ügyessége és alkalmazkodó művészete révén 28 Szirmay: Történeti Jegyzetek, 136. §. * 29 Szalay: Magyar nemzet története, II. 301.. 30 Leleszi levéltár. Acta 13. 31 Dessewffy-levéltár. 32 Pallas 11. 495. 33 Lelesz Intr. B. 546. Prot. II. Szirmay : Zemplén vm. Helyismertetése: 393. § 35 Könyöki: A középkori várak 252.

Next