Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1912-01-01 / 1-4. szám
38 hősies halálát a véres összeütközés színhelyén. Minekutána a győztes Albert lengyel herceg Sztropkó várát elfoglalta. 28 A sztropkói vár bevétele után Albert Kassát fenyegette pusztító hadával, de az egyesült magyar seregek annyira megszorították, hogy kénytelen volt békét kérni, 29 minek következtében a sztropkói várból is kivonultak és oda újból a Perényiek költözködtek be. Sztropkó várának, mint sok más várnak is, úgy látszik az örökös zaklatás volt a végzete, amin, ha tekintetbe vesszük az akkori viharos időket, nem is csodálkozhatunk. Alig, hogy kitették belőle lábukat a lengyelek, máris újabb ellensége támadt Zudar Simon személyében, a ki 1492-ben nemcsak a várat, de magát a várost is felgyujtatta és nagy részben földig égette. 30 A véghez vitt eme szörnyű pusztítás után Perényi Imre 1493 ban Sztropkó várát és tartozékait eladta 20,000 aranyért Bakócz (Bakach) Tamás bíboros esztergomi érseknek. Az eladást Ulászló király megerősítette. 3132 Sztropkó rendkívüli kegyes várurat nyert Bakócz Tamásban, aki alacsony származása ellenére, kitűnő tehetségei és Itáliában nyert alapos képzettsége révén az ország első egyházi méltóságára emelkedett, sőt később a konstantinnápolyi pátriárka címet is elnyerte. — Nevével történelmünk lapjain igen gyakran találkozunk. Mátyás királyunknak kedves embere, II. Ulászlónak kancellárja volt. Ő volt az egyetlen magyar bíboros, ki komolyan szóban forgott, hogy a pápai székbe emeltessék. Ő volt az, aki Rómából magával hozta X. Leó pápának a török ellen keresztes háborút hirdető bulláját 32, minek alapján a törökök mindegyre növekvő hatalma ellen a keresztes hadjáratot ki is hirdette. Minthogy pedig az érsek maga nem kezelhette rengeteg kiterjedésű összes birtokait, már a következő évben Sztropkó várbirtokait testvérére, Miklósra és a közelrokon Erdődy-családra bízta. 33 A sztropkói vár, kiterjedt birtokával együtt, most már gyors egymásutánban cserélte gazdáit. Ferdinánd király parancsából 1539-ben, visszavétel utján, Bakócs birtokából Perényi Péter (az Imre fia) birtokába kerül, a ki fiával, Gáborral, együtt birtokolja. 34 Ekkor az 1543. évi IV. törv. cikkely már másodszor konditja meg, de ezúttal is sikertelenül a vészharangot a sztropkai vár felett. 35 Péternek 1548-ban bekövetkezett halála után, azzal a kikötéssel örökli Gábor, hogy özvegyen maradt édesanyját és testvéreit köteles segíteni. Perényi Gábor, ügyessége és alkalmazkodó művészete révén 28 Szirmay: Történeti Jegyzetek, 136. §. * 29 Szalay: Magyar nemzet története, II. 301.. 30 Leleszi levéltár. Acta 13. 31 Dessewffy-levéltár. 32 Pallas 11. 495. 33 Lelesz Intr. B. 546. Prot. II. Szirmay : Zemplén vm. Helyismertetése: 393. § 35 Könyöki: A középkori várak 252.