Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912. január-december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01 / 1-4. szám

38 hősies halálát a véres összeütközés színhelyén. Minekutána a győztes Albert lengyel herceg Sztropkó várát elfoglalta. 28 A sztropkai vár bevétele után Albert Kassát fenyegette pusztító hadával, de az egyesült magyar seregek annyira megszorították, hogy kénytelen volt békét kérni, 29 minek következtében a sztrop­kai várból is kivonultak és oda újból a Perényiek költözködtek be. Sztropkó várának, mint sok más várnak is, úgy látszik az örö­kös zaklatás volt a végzete, amin, ha tekintetbe vesszük az akkori viharos időket, nem is csodálkozhatunk. Alig, hogy kitették belőle lábukat a lengyelek, már is újabb ellensége támadt Zudar Simon személyében, a ki 1492-ben nemcsak a várat, de magát a várost is felgyujtatta és nagy részben földig égette. 30 A véghez vitt eme szörnyű pusztítás után Perényi Imre 1493 ban Sztropkó várát és tartozékait eladta 20,000 aranyért Ba- kócz (Bakach) Tamás bíboros esztergomi érseknek. Az eladást Ulászló király megerősítette. 31 32 Sztropkó rendkívüli kegyes várurat nyert Bakócz Tamásban, aki alacsony származása ellenére, kitűnő tehetségei és Itáliában nyert alapos képzettsége révén az ország első egyházi méltóságára emelkedett, sőt később a konstantinnápolyi pátriárka címet is elnyerte. — Nevével történelmünk lapjain igen gyakran találkozunk. Mátyás királyunknak kedves embere, II. Ulászlónak kancellárja volt. Ő volt az egyetlen magyar bíboros, ki komolyan szóban forgott, hogy a pápai székbe emeltessék. Ö volt az, a ki Rómából magával hozta X. Leo pá­pának a török ellen keresztes háborút hirdető bulláját32, minek alapján a törökök mindegyre növekvő hatalma ellen a keresztes hadjáratot ki is hirdette. Minthogy pedig az érsek maga nem kezelhette rengeteg kiter­jedésű összes birtokait, már a következő évben Sztropkó várbirtokait testvérére, Miklósra és a közeirokon Erdődy-családra bízta. 33 A sztropkai vár, kiterjedt birtokával együtt, most már gyors egymásutánban cserélte gazdáit. Ferdinánd király parancsából 1539-ben, visszavétel utján, Bakócs birtokából Perényi Péter (az Imre fia) birtokába kerül, a ki fiával, Gáborral, együtt birtokolja. 34 Ekkor az 1543. évi IV. törv. cikkely már másodszor konditja meg, de ezúttal is sikertelenül a vészharangot a sztropkai, vár felett. 35 Péter­nek 1548-ban bekövetkezett halála után. azzal a kikötéssel örökli Gábor, hogy özvegyen maradt édes anyját és testvéreit köteles segíteni. Perényi Gábor, ügyessége és alkalmazkodó művészete révén 28 Szirmay: Történeti Jegyzetek, 136. §. * 29 Szalay: Magyar nemzet története, II. 301.. 30 Leleszi levéltár. Acta 13. 31 Dessewffy-levéltár. 32 Pallas 11. 495. 33 Lelesz Intr. B. 546. Prot. II. Szirmay : Zemplénvm. Helyismertetése. 393. § 35 Könyöki. A középkori várak 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék