Aero História, 1990 (7-8. szám)
1990-06-01 / 7. szám
Magyar repülőgéptervek az osztrák repülőiparban (1932-1938) A Malév Repülés- és Üzemtörténeti Köre és a Repülés Baráti Kör tavaly meghirdetett pályázatára érkezett ez a jeligés pályamű! Mivel lapunk szerkesztésekor a zsűri még nem hirdetett eredményt, a cikk szerzőjének nevét most nem tudjuk közölni. ígérjük, hogy ezt a hiányt a következő számunkban pótolni fogjuk. (a Szerk.) Lámpich Árpád (1898—1956) érkezésekor Ausztriában kedvenc L 9/2-ese előtt Az első világháborút követő békeszerződés szigorú tilalmainak enyhítése után 1930-tól Ausztriában is törekedtek a repülőipar feltámasztására. Ennek már 1924- től, a (St. Germain-i) repülési és repülőgép építési tilalom feloldása óta tevékeny kezdeményezője volt Theodor Hopfner. Mint fiatal technikus és kereskedelmi szakember 1919-től a híres első világháborús repülőgépkonstruktőr, Julius Berg oki gépészmérnök tervező irodájában szerezte ismereteit. Családja bécsi szállodáinak jövedelméből 1924-ben alapította első repülőüzemét az asperni repülőtéren bérelt hangár és üzemrészekben. Itt 1930-ig tízféle kisteljesítményű utas és sportrepülőgéptípus készült, egyedi gyártásban. A kis utasgépekkel való Bécs feletti sétarepülések reményében elhatározta üzemének kibővítését az ipari sorozatgyártásra. Hét sikerült 25 személyes típusából néhányat már Svájcba és Németországba is exportált. A felsőszárnyas, kétüléses Hopfner HS—8, valamint a HS—9 iskolarepülőgépből 9 illetve 12 darabot kellett legyártania a szűk kisüzemi körülmények között a megrendelőknek, így 1932-ben a bővítés már szükségessé vált. Kivált, hogy a HS—9 rendelői között 5 darabbal az osztrák titkos légierő is szerepelt, ahonnan állami megrendelést jeleztek nagyobb teljesítményű repülőgépek sorozataira. LAMPICH ÁRPÁD HÍRNEVE Theodor Hopfner a repülőüzem kibővítéséhez és új típusok megtervezéséhez a fejlődést jól ismerő fiatal munkatársakat keresett, így került kapcsolatba a budapesti Műegyetemi Sportrepülő Egyesület vezető konstruktőrével és műhelyvezetőjével, Lampich Árpáddal. Köztudott volt, hogy Lampich második könnyű repülőgépe, az L—2 ,,Róma" több világrekordot állított fel, továbbá hogy több sikeres iskola és sportrepülőgép került ki 1930-ig keze alól, miközben fiatal repülőgéptervező mérnökök sorát tanította. Hopfner meggyőződött róla, hogy Lampich igazi irányító „manager” tehetség, aki üzemének szervezésében hasznára lehet, ezért 1932-ben meghívta tervező irodájába. Lampich külföldi munkavállalását az elkeseredés is motiválta. Még az 1928 óta sikeresen használt Bánhidi— Lampich korszerű acélcsőtörzs szerkezetű iskolagépre sem kapott állami megrendelést, helyette a magyar repülőipart a német Udet — faépítésű, elavult — iskolagépek sorozatgyártására állították be. A meghívásra 1932-ben Lampich Árpás L-9/2 típusú, HA AAC jelű, ezüstszárnyú, pirostörzsű repülőgépén