Aero História, 1990 (7-8. szám)

1990-06-01 / 7. szám

Magyar repülőgéptervek az osztrák repülőiparban (1932-1938) A Malév Repülés- és Üzemtörténeti Köre és a Repülés Baráti Kör tavaly meg­hirdetett pályázatára érkezett ez a jeligés pályamű! Mivel lapunk szerkesztésekor a zsűri még nem hirdetett eredményt, a cikk szerzőjének nevét most nem tud­juk közölni. ígérjük, hogy ezt a hiányt a következő számunkban pótolni fogjuk. (a Szerk.) Lám­pich Árpád (1898—1956) érkezésekor Ausztriában kedvenc L 9/2-ese előtt Az első világháborút követő békeszerződés szigorú tilalmainak enyhítése után 1930-tól Ausztriában is töre­kedtek a repülőipar feltámasztására. Ennek már 1924- től, a (St. Germain-i) repülési és repülőgép építési tila­lom feloldása óta tevékeny kezdeményezője volt Theo­dor Hopfner. Mint fiatal technikus és kereskedelmi szak­ember 1919-től a híres első világháborús repülőgép­konstruktőr, Julius Berg oki­ gépészmérnök tervező iro­dájában szerezte ismereteit. Családja bécsi szállodáinak jövedelméből 1924-ben alapította első repülőüzemét az asperni repülőtéren bérelt hangár és üzemrészekben. Itt 1930-ig tízféle kisteljesítményű utas és sportrepülőgép­típus készült, egyedi gyártásban. A kis utasgépekkel való Bécs feletti sétarepülések reményében elhatározta üze­mének kibővítését az ipari sorozatgyártásra. Hét sikerült 2­5 személyes típusából néhányat már Svájcba és Németországba is exportált. A felsőszárnyas, kétüléses Hopfner HS—8, valamint a HS—9 iskolarepülő­gépből 9 illetve 12 darabot kellett legyártania a szűk kisüzemi körülmények között a megrendelőknek, így 1932-ben a bővítés már szükségessé vált. Kivált, hogy a HS—9 rendelői között 5 darabbal az osztrák titkos légi­erő is szerepelt, ahonnan állami megrendelést jeleztek nagyobb teljesítményű repülőgépek sorozataira. LAMPICH ÁRPÁD HÍRNEVE Theodor Hopfner a repülőüzem kibővítéséhez és új típusok megtervezéséhez a fejlődést jól ismerő fiatal munkatársakat keresett, így került kapcsolatba a buda­pesti Műegyetemi Sportrepülő Egyesület vezető konst­ruktőrével és műhelyvezetőjével, Lampich Árpáddal. Köztudott volt, hogy Lampich második könnyű repülő­gépe, az L—2 ,,Róma" több világrekordot állított fel, továbbá hogy több sikeres iskola és sportrepülőgép ke­rült ki 1930-ig keze alól, miközben fiatal repülőgépter­vező mérnökök sorát tanította. Hopfner meggyőződött róla, hogy Lampich igazi irányító „manager” tehetség, aki üzemének szervezésé­ben hasznára lehet, ezért 1932-ben meghívta tervező irodájába. Lampich külföldi munkavállalását az elkeseredés is motiválta. Még az 1928 óta sikeresen használt Bánhidi— Lampich korszerű acélcsőtörzs szerkezetű iskolagépre sem kapott állami megrendelést, helyette a magyar repülőipart a német Udet — faépítésű, elavult — iskola­gépek sorozatgyártására állították be. A meghívásra 1932-ben Lampich Árpás L-9/2 típusú, HA­ AAC jelű, ezüstszárnyú, pirostörzsű repülőgépén

Next