Aetas, 1987 (3. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Telepítések Csátalja, Gara és Vaskút községekben 1945–1949 között

Az esetek nagy részében tehát nem­ helyi túlkapásokról volt szó. Előre kell bocsátanunk, hogy mindhárom községben igazán csak 1945 tavaszától tudjuk végigkísérni a történteket, mert a korábbi időszakra - 1944 őszére és 1945 első hónapjaira -vonatkozó iratanyag nagyon hiányos. Különösen Vaskút község­iratanyagában vannak óriási hiátusok, egészen 1950-ig. Igen fontos lenne még dolgozatunkat az Áttelepítési Kormánybiztos­ság és a Népgondozó Hivatal anyagával is kiegészíteni, mert az lehetőséget adhatna az események árnyaltabb és teljesebb, s ezáltal valóságosabb megítélésére. A háború befejezésekor az egyik legfontosabb feladat a nemzetiségi kérdés mielőbbi, megnyugtató rendezése volt. A pár­tok állásfoglalását, s annak változásait nincs módunk most vé­gig követni, de annyi bizonyos, hogy a háború, befejezésekor, nemzetiségi ügyekben meglehetősen készületlenek, tanácstala­nok voltak, s későbbiekben pedig nagymértékben befolyásolta őket a belpolitikai erőviszonyok alakulása, valamint a szlo­vák-magyar lakosságcsere gyakorlati lebonyolításának elérhe­tő közelségbe kerülő kényszere. /3/ A pártok végső állásfog­lalásait a magyarországi német nemzetiséggel kapcsolatban ta­lán legrövidebben, s legsommásabban Bibó István szavaival foglalhatnánk össze: "a pontos állásfoglalása a pártoknak /a kitelepítéssel kapcsolatban - szerz./ az volt, hogy a kommu­nista párt teljes súlyával fellépett emellett, azt támogatta a parasztpárt, a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt, különös tekintettel nagy számú sváb választóira, inkább fé­kezni igyekeztek." A kormány állásfoglalásain, s a kiadott rendeleteken vé­gigtekintve, megint csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy nem volt egy kész nemzetiségi programjavaslata, hisz a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja egyáltalán nem szólt az ország nemzetiségi kérdéséről, az itt élő nemzetiségekről. A magyarországi német nemzetiségű lakosságot tekintve: először az 1945.január 20-án megkötött fegyverszüneti szerző­dés­­szól a háborús bűnösök, tehát a Volksbund vezetők megbün­tetéséről, s ezt bővíti a Földreform törvény, amely kimondja.

Next