Aetas, 1994 (9. évfolyam)
1. szám - FIGYELŐ - A Piasztok és az Árpádok dinasztikus kapcsolatai. (Kazimierz Jasiński: Rodowód pierwszych Piastów. Warszawa–Wrocław, 1993.) Sroka, Stanisław
A Piasztok és az Árpádok dinasztikus kapcsolatai Kazimierz Jasinski: Rodowód pierwszych Piastów Warszawa-Wroclaw, 1993. 298 old. + geneal. táblák A tárgyalt munka, amelynek szerzője a Piasztok genealógiájának kiváló ismerője, bemutatja a Piaszt-ház legrégebbi tagjainak származását, egészen Ferdeszájú Boleszláv gyermekeiig. Ez sorrendben már a negyedik kötete K. Jaslinskinek, amely kizárólag az első történelmi lengyel dinasztia genealógiájával foglalkozik. A szerző ezt megelőzően a sziléziai Piasztok genealógiáját dolgozta fel három kötetben. Sőt előkészületben vannak az újabb kutatások során alaposan „megsokasodott" Piasztok egyes ágaival foglalkozó soron következő kötetek. A lengyel történetírás rendelkezik már egy, a Piasztok genealógiáját feldolgozó munkával, Oswald Balzer monumentális művével, mely 1895-ben jelent meg Krakkóban. Balzer azonban a sziléziai Piasztokkal egyáltalán nem foglalkozott. A Piasztok genealógiájának új és teljes feldolgozása a Balzer Genealógiájának megjelenése óta örvendetesen gazdagodó szakirodalom új eredményei és pontosításai miatt vált szükségessé. Ebben különösen nagy érdemeket szerzett K. Jasinski, aki több mint három évtized óta folytat fárasztó és aprólékos vizsgálatokat a Piaszt dinasztia családi kapcsolatairól. Legújabb könyvét Jasinski terjedelmes előszóval kezdi, amelyben részletesen tárgyalja az első Plasztok genealógiájával foglalkozó korábbi munkákat és ismerteti művének felépítését. A könyv gerincét az uralkodóház egyes tagjainak életrajza képezi, számszerint ötvenegy életpályával ismerkedhetünk meg. A biográfiák közül nem egy önálló dolgozatnak is beillene. Számos új eredménynyel és ötletes hipotézissel gazdagítja a monográfia a kutatást. A munkát a Plasztok temetkezési helyeinek, valamint a felhasznált forrásműveknek és a szakirodalomnak a felsorolása zárja. A könyv használhatóságát növeli az angol és német nyelvű tartalmi összefoglaló, valamint a beragasztott genealógiai táblázatok. K. Jasinski természetesen tárgyalja a Piaszt-dinasztia és az Árpád-ház közötti korai házassági kötelékeket. Az első történelmi lengyel-magyar dinasztikus házassági kapcsolat 986 táján jött létre, amikor Vitéz (Chrobry) Boleszláv második feleségként elvett egy közelebbről meg nem nevezett magyar nőt, aki Balzer szerint Szent István apjának, Gézának a lánya volt. K. Jasinski tudomásul véve a források szegénységét, nem zár ki kategorikusan egyetlen hipotézist sem, bár hajlik Gerard Labuda nézete felé, aki kétli, hogy Boleszláv második feleségének apja Géza lett volna. Az egyetlen érv, amit Jasinski emellett megemlít, az, hogy ha Vitéz Boleszláv felesége Szent István testvére lett volna, elvárható lenne, hogy Thietmar megemlítse a családfáját. Azonban rögtön azt is hozzáteszi, hogy ez ex silentio érv, következésképpen nem elegendő a Vitéz Boleszláv feleségét Gézához kapcsoló nézet elutasításához (85. old.). A következő, ezúttal már minden kétséget kizáróan Piaszt és Árpád-ház közötti kötelék, I. Béla király házassága volt II. Mieszko lengyel herceg névszerint nem ismert leányával. Erre a házasságra Béla száműzetésének ideje alatt került sor, amikor testvéreivel, Andrással és Leventével együtt Lengyelországban talált menedéket. A magyar krónikák utalásai szerint Mieszkó jutalmul adta a lányát a magyar herceghez, mivel Béla a pomerániai hadjárat alatt egy párbajban megölte ellenségét, a pomerániai herceget. A házasság időpontjaként Jasinski az 1043-tól 1045-ig terjedő időszakot jelöli meg.