Aetas, 1994 (9. évfolyam)

1. szám - FIGYELŐ - A Piasztok és az Árpádok dinasztikus kapcsolatai. (Kazimierz Jasiński: Rodowód pierwszych Piastów. Warszawa–Wrocław, 1993.) Sroka, Stanisław

A Piasztok és az Árpádok dinasztikus kapcsolatai Kazimierz Jasinski: Rodowód pierwszych Piastów Warszawa-Wroclaw, 1993. 298 old. + geneal. táblák A tárgyalt munka, amelynek szerzője a Piasztok genealógiájának kiváló isme­rője, bemutatja a Piaszt-ház legrégebbi tagjainak származását, egészen Ferde­szájú Boleszláv gyermekeiig. Ez sor­rendben már a negyedik kötete K. Ja­slinskinek, amely kizárólag az első tör­ténelmi lengyel dinasztia genealógiájával foglalkozik. A szerző ezt megelőzően a sziléziai Piasztok genealógiáját dolgozta fel három kötetben­. Sőt előkészületben vannak az újabb kutatások során alapo­san „megsokasodott" Piasztok egyes ágaival foglalkozó soron következő kö­tetek. A lengyel történetírás rendelkezik már egy, a Piasztok genealógiáját feldol­gozó munkával, Oswald Balzer monu­mentális művével, mely 1895-ben jelent meg Krakkóban­. Balzer azonban a szi­léziai Piasztokkal egyáltalán nem foglal­kozott. A Piasztok genealógiájának új és teljes feldolgozása a Balzer Genealógiá­jának megjelenése óta örvendetesen gazdagodó szakirodalom új eredményei és pontosításai miatt vált szükségessé. Ebben különösen nagy érdemeket szer­zett K. Jasinski, aki több mint három évtized óta folytat fárasztó és aprólékos vizsgálatokat a Piaszt dinasztia családi kapcsolatairól. Legújabb könyvét Jasinski terjedel­mes előszóval kezdi, amelyben részlete­sen tárgyalja az első Plasztok genealó­giájával foglalkozó korábbi munkákat és ismerteti művének felépítését. A könyv gerincét az uralkodóház egyes tagjainak életrajza képezi, számszerint ötvenegy életpályával ismerkedhetünk meg. A biográfiák közül nem egy önálló dolgo­zatnak is beillene. Számos új eredmény­nyel és ötletes hipotézissel gazdagítja a monográfia a kutatást. A munkát a Pl­asztok temetkezési helyeinek, valamint a felhasznált forrásműveknek és a szakiroda­lomnak a felsorolása zárja. A könyv hasz­nálhatóságát növeli az angol és német nyelvű tartalmi összefoglaló, valamint a beragasztott genealógiai táblázatok. K. Jasinski természetesen tárgyalja a Piaszt-dinasztia és az Árpád-ház közötti korai házassági kötelékeket. Az első történelmi lengyel-magyar dinasztikus házassági kapcsolat 986 táján jött létre, amikor Vitéz (Chrobry) Boleszláv má­sodik feleségként elvett egy közelebbről meg nem nevezett magyar nőt­, aki Bal­zer szerint Szent István apjának, Gézá­nak a lánya volt­. K. Jasinski tudomásul véve a források szegénységét, nem zár ki kategorikusan egyetlen hipotézist sem, bár hajlik Gerard Labuda nézete felé, aki kétli, hogy Boleszláv második fele­ségének apja Géza lett volna­. Az egyet­len érv, amit Jasinski emellett megemlít, az, hogy ha Vitéz Boleszláv felesége Szent István testvére lett volna, elvár­ható lenne, hogy Thietmar megemlítse a családfáját. Azonban rögtön azt is hozzáteszi, hogy ez ex silentio érv, kö­vetkezésképpen nem elegendő a Vitéz Boleszláv feleségét Gézához kapcsoló nézet elutasításához (85. old.). A következő, ezúttal már minden kétséget kizáróan Piaszt­ és Árpád-ház közötti kötelék, I. Béla király házassága volt II. Mieszko lengyel herceg név­szerint nem ismert leányával­. Erre a házasságra Béla száműzetésének ideje alatt került sor, amikor testvéreivel, Andrással és Leventével együtt Len­gyelországban talált menedéket. A magyar krónikák utalásai szerint Miesz­kó jutalmul adta a lányát a magyar her­ceghez, mivel Béla a pomerániai had­járat alatt egy párbajban megölte ellen­ségét, a pomerániai herceget. A házasság időpontjaként Jasinski az 1043-tól 1045-ig terjedő időszakot jelöli meg.

Next