Aetas, 1996 (11. évfolyam)
4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Szíjártó M. István: Mi a mikrotörténelem?
Robin Hoodtól a macskavadászatig (Az angolszász történetírás és a mikrotörténelem) Találkozhatunk mikrotörténelmi megközelítéssel kilencedik újranyomásban megjelent munkában is, mint például a Cambridge University Press viszonylag új Canto sorozatában H. S. Bennett könyvével, melyben a Paston családnak a rózsák háborúja korából fennmaradt kiterjedt levelezése alapján festi le egy jómódú angol birtokos család mindennapjait (The Pastons and their England. Studies in an Age of Transition. Cambridge - New York - Port Chester - Melbourne - Sidney, 1990.) - ez a könyv 1922-ben jelent meg először. A széles értelmezés alapján szintén mikrotörténelmi munkának tekinthető a lélektani történelem (psychohistory) úttörő és máig felül nem múlt remeke. Erik H. Erikson közel négy évtizede írt könyve a fiatal Lutherről (Young Man Luther. New York, 1958; magyar kiadás: A fiatal Luther. Tanulmány a pszichoanalízisről és a történelemről. In: uő: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991.). Ennek középpontjában Luther életének egyetlen, 21 és 32 éves kora közé eső időszaka áll. Erikson a pszichoanalízis módszerét alkalmazza a rendelkezésre álló forrásanyagra, és saját klinikai tapasztalatai alapján azt a következtetést vonja le, hogy a fiatal Lucher elhúzódó identitásválságon ment át, és ezt, illetve az ebből való felépülést teológiája vitágosan tükrözi. Sokkal újabb, de módszertanát tekintve teljesen tradicionális munka az alább bemutatásra kerülő művek közül. C. Holt először 1982-ben kiadott Robin Hoodja (Robin Hood London, 19892). Noha nagy valószínűséggel sikertelen - kísérletet tesz az eredeti Robin Hood felkutatására is, a könyv valódi tárgya maga a legenda, mely a főhős köré szövődött. Ennek legrégibb szövegváltozataiból kiindulva Holt lehántotta róla a később rárakódott rétegeket, majd megszabadult a toposzoktól is, s meghatározta az eredeti változat keletkezési helyét. Rekonstruálta továbbá ennek társadalmi kontextusát, s vázolta a Robin Hood-legenda máig tartó fényes karrierjét, melynek során az általa hordozott jelentések állandó módosulása ment végbe. A könyvből a tér és idő egysége hiányzik, hisz fókuszában a legenda áll, de az előszóban könyvét nem véletlenül hasonlítja Holt azoknak a történészeknek a munkájához, akik „az utóbbi időben azáltal kísérelték meg a múltat megvilágítani, hogy egyes eseteket vagy eseményeket tanulmányoztak, melyeket minden társadalmi és pszichológiai vonzatukkal együtt vizsgáltak meg." Holt joggal mondja, hogy, miként az egyedi esemény, Robin Hood legendája is csak a teljes kontextusba ágyazva érthető meg. A mikrotörténelem jól sikerült darabjai mind messze túlmutatnak szűken értelmezett tárgyakon, miként Holt könyve is, noha emez a szélesen értelmezett mikrotörténelemnek is csupán a határmezsgyéjére esik. Paul Boyer és Stephen Nissenbaum nem véletlenül nyerték el az Amerikai Történelmi Társulat díját az Arthur Miller által világhírűvé tett salemi boszorkányesetről szóló könyvükkel (Paul Boyer - Stephen Nissenbaum: Salem Possessed: The Social Origins of Witchcraft. Cambridge, Massachusetts - London, 1974.), mely * Lawrence Stonc értékelését idézem. (.History and the sociai sciences in the twentieth century. In: uő: The past and the present revisited. London - New York, 1987*. 26. A tanulmány eredetileg a következő kötetben jelent meg: Delzell, C. (szerk.): The Future of History. Nashville, Tennessee, 1976.)