Aetas, 1996 (11. évfolyam)

4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Szíjártó M. István: Mi a mikrotörténelem?

kutatással," a tények feltárásával, ő azt képzeli, hogy „a történész mindössze narratív formát ad azoknak," s ezt „elkerülhetetlenül a 'diszkurzus trópusain 1 keresztül (közérthetően: mesterségbeli fogások révén) teszi, s így kizárólag a burzsoá társadalom értékei által mélyen megfertőzött beszámolóval szolgálhat." Marwick szerint az ideológiának és politikának semmi keresnivalója nincs a történelemben, melyet a „neo-marxista poszt-strukturalisták" a politika és metafizika szolgálóleányává akarnak tenni, megfosztva azt alapvető céljától, hogy aprólékos kutatás révén a múlt megértését segítse. Hayden White válaszában kifejti, hogy Marwick joggal aggódik hivatása jövőjéért. A történelem ugyanis nem olyan tudomány (science), mint a fizika, a kémia vagy a genetika, hanem mesterség-szerű 4 5 tudomány (diseipline), konvenciók és szokások irányítják, és a köznapi nyelvet alkalmazza közlésre. „Persze maga az a gondolat, hogy a történelem a művészethez tartozik (history-as-art), zavarba ejti azt a hivatást, mely sorsát a tudomány részét képező történelem (history-as-science) férfiasabb ideáljához kötötte. De a kérdés nem a férfiasság vagy nőiesség, hanem a kritikus önreflexió megléte vagy hiánya." Márpedig a „történészek szisztematikusan beépítették a tudományukról vallott felfogásukba az elmélet iránti ellenségességet vagy legalábbis vakságot." Ha foglalkoznának tevékenységük tárgyának episzte­mológiai és ontológiai problémáival, nem válogathatnának a bizonyítékok közt, márpedig egyedül ez teszi lehetővé számukra azt, hogy tárgyukról meg­fellebbezhetetlenül írjanak. A történészek azt sem veszik tudomásul, hogy bizonyos következményekkel jár az, hogy többségük a narratívát használja eredményei közlésére, és nem foglalkoztak azzal, hogy diszkurzusuk formájáról elméletet alkossanak. 4 4 White alkotott egy ilyen (tropológiának e kievezett) eknéletet, mely történeti írásokat retorikai módszerrel vizsgált. 4 5 Noha ő magát nem tekinti posztmodem gondolkodónak, 4 6 gondolatai kétségkívül nagy hatást gyakoroltak a történetírás posztmodern elméletének kialakulására. Jól tükrözi ezt Keith Jenkins bevezetése a posztmodern történetfelfogásba Újragondolni a történelmet címmel, 4 7 mely a következő összefoglalást adja: Bebizonyosodott, hogy „a múltat vég nélkül újra lehet írni. Az számtalan plauzibilis és saját metodológiája fényében egyaránt legitim történelmet alátámaszhat és alá is támasztott, kivétel nélkül mindig megadta azt a 4 5 Marc Bloch híres, 1996-ban végre magyarul is megjelent elméleti munkájában érdekes módon szintén mesterségnek (jméticr) nevezi a történelem tanulmányozását. Bloch, Marc: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Budapest, 1996. (A címadó munka Apologie pour 1* histoire ou métier d' historien címmel jelent meg, először 1949-ben.) 4 4 A posztmodern történetírásról a History and Theory hasábjain 1989-1990-ben és a Past and Present lapjain 1991-1992-ben folytatott elméleti viták ismertetését lásd: Deák Ágnes: A történelem mint veszélyeztetett jaj? AETAS 1994. 3. szám (a továbbiakban: Deák) 4 5 Aíetahistory. The Historical Imajjinatúm in Ninctccnth Century Europe. Baltimore, 1973. 4 6 Domanska, Ewa: Fehér Trvpológia, avagy Hayden White és a történetírás elmélete. (Egy 1993 februárjában készült interjú Iiayden White-tal.) 2000 7. (1995) 9. szám 41. (a továbbiakban: Domanska) 4 7 Jenkins idézett műve, ismertetést magyarul Gyáni Gábor közölt róla, Klió 4. (1995) 2. szám 14-17.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék