Aetas, 1999 (14. évfolyam)

1-2. szám - MŰHELY - Jánoska Antal: A magyar kártya története, ikonográfiája, készítői

Tök: Stiissi vadász (Stiissi d. Flurschütz) vagy Arnold v. Molchtal. Jobbjában bot, hátán íj, illetve jobbjában bot, bal karját esküre emeli. A korai kártyákon Stiissi vadász jobb kezé­ben íjat tart. Körülbelül 1870-től bécsi kártyagyártók a „Stiissi d. Flurschütz" feliratot „Ar­nold v. Molchtalra" módosították, de a kártyaképen nem változtattak. Az új felirat az „A" és „B" típus tök felső lapjain is megjelenik. Több kártyán a magyaros „Stüszi" felirat olvasható. Zöld: Rudenz Ulrik (Ulrich Rudenz). Jobb karja előre nyújtva, balját kardjára helyezi. Több gyártónál „Rudenzi Ulrik" alakban feliratozva. Makk: Teli Vilmos (Wilhelm Teli). Jobb kezében íj, baljában nyílvessző, illetve bal ke­zében íj, jobbjában nyílvessző. A korai kártyákon jobb karja előre nyújtva, balja a teste mel­lett, hátán íj. Királyok: Mind a négy király lapon korabeli kártyatípusokból átvett lovas alakok módosított rajzait látjuk. A különféle változatokon egységes az ábrázolás. Kisebb eltéréseket látunk az uralkodó öltözékén, koronáján és a paripán. Aszok: Piros: „Tavasz" („Frishling") felirattal. A réten virágokat szedegető hölgy. Tök: „Nyár" („Sommer") felirattal. Arató nő sarlóval és kévével, illetve kaszálás közben pihenő férfi rajza. Zöld: „Ősz" („Herbst") felirattal. Szüretelő férfiak, illetve szüreti kádból mustot kóstoló férfi. Az „A" típus kis módosítással megőrizte a korai kártya rajzát. Makk: „Tél" („Winter") felirattal, Idős asszony rőzsével a hátán. A rajz első alkalommal 1855 körül Giergl János kártyáján jelenik meg. A szakirodalomban „B" típusnak jelzett kár­tyák makk ászain tűznél melegedő férfi alakja, a háttérben téli táj. Körülbelül 1870-től talál­juk meg ezt a grafikát a makk ász lapokon. A korai kártyákon két férfi melegszik a tábor­tűznél. A magyar kártya egyéb jellegzetességei: Tükörkép. A kártyalapokat megfelezve mindkét oldalon ugyanazt a képet látjuk. Cégjelzés: Cégjelzés a korai játékkártyákon a makk Vll-en, 1865 után általában a tök Vll-en talál­ható. A cég neve mellett többnyire megtaláljuk a gyártó védjegyét is. A 20. század második felében Közép-Európa-szerte nagy számban jelentek meg cégjelzés nélküli játékkártyák. Kártyabélyegzés: 24 lapos kártyákon a zöld IX, más lapszámnál a tök VII. A kártyabélyegzések alapján a kártya készítésének ideje meghatározható. Ritkán ettől eltérő a bélyegzés helye - például Salamon Antal, Zsíros István, Walbacher Károly kártyájánál - a piros alsó. Magyarországon 1850-1949 között voltak a játékkártyák bélyegkötelesek.26 Ausztriában 1762-1939 között bélyegezték a játékkártyákat.27 26 Kártyalexikon. Szerkesztette: Berend M. és Jánoska A. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 187-189. (a továbbiakban: Kártyalexikon) 2. Reisinger, K.: Der oesterreichische Spielkarten-Steuerstempel und andere Mitteilungen, Wien, 1990.

Next