Aetas, 2011 (26. évfolyam)

2011 / 4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Simon Zoltán Boldizsár: A történetelmélet önigazolása

A történetelmélet önigazolása Elmélet és módszer tokat teoretizálnak, mint a „thing studies”, amelyet Ewa Domanska látszott megkedvelni az „új materializmus” és a „poszthumanizmus” nevében,­­­­ amelyek felett a nyelvre fordított tekintet korábban átsiklott. Az új teoretikus horizontok megnyitásával azonban mindazok, akik a teoretikus spekt­rum közepéről próbálják elméleteik révén megváltoztatni a gyakorlatot, abba az ellent­mondásba kerülnek, hogy a holnap gyakorlatát a tegnap elmélete által formálnák. Ezt job­bára két módon igyekeznek kiküszöbölni. Az egyik stratégia talán Jenkins esetében a legin­kább szembetűnő, aki filozófiai szövetségeseiként tünteti fel azokat az újabb kísérleteket, amelyek egyaránt elvetik mind a nyelvi dimezió kizárólagosságát, mind pedig a nyelv tér­hódítása előtti nézeteket, és úgy kezeli őket, mintha kizárólag a nyelv térhódítása előtti né­zetekkel szemben foglalnának állást.­ Az ellentmodás kiküszöbölésének másik stratégiáját Alun Munslow alkalmazza a történelem jövője címet viselő új könyvében,­ amelyben „kon­vencionálisnak” bélyegez minden újabb elméleti kísérletet, és egy polcra helyezi őket a nyelvi fordulat előtti elméletekkel, anélkül, hogy egyáltalán szóba állna velük, vagy hogy érdemben reflektálna rájuk. A nyelv mindenhatóságát és a textualizmust hirdető álláspont pedig kétszeres hasznot is húz ezeknek a stratégiáknak köszönhetően. Egyrészt fenntart­hatja a vagány elméleti radikalizmus látszatát - annak ellenére, hogy a teoretikus mező tematizálása felett kivívott dominanciát éppen mostanában veszti el egy olyan szituáció­ban, amelyben már korántsem a kihívó, hanem a kihívott fél szerepére kényszerül. Más­részt pedig lelkiismeretfurdalás nélkül forszírozhatja tovább a gyakorlat elmélet általi meg­változtatását, figyelmen kívül hagyva a gyakorlat azon változásait, amelyek nehezen volna­ nőtt. Még ha jóval kidolgozatlanabb szövegről is van szó, Ankersmit újabb célkitűzései ebből is ki­­olvashatók. Lásd: Ankersmit, Frank R.: A történelmi tapasztalat. Budapest, 2004. ; Gumbrecht, Hans Ulrich: Production of Presence: What Meaning Cannot Convey. Stanford, 2004.; Runia, Eelco: Presence. History and Theory, vol. 45. (2006) no. 1. 1-29.; Bevernage, Ber­ber: Time, Presence, and Historical Injustice. History and Theory, vol. 47. (2008) no. 2.149-167.; lásd még a fogalom körüli vitát Eelco Runia, Hans Ulrich Gumbrecht, Frank Ankersmit, Ewa Domanska, Michael Bentley és Rik Peters részvételével: History and Theory, vol. 45. (2006) no. 3. 305-374- 5 Domanska, Ewa: The Return to Things. Archeológia Polona, vol. 44. (2006) 171-185.; Domanska, Ewa: Beyond Anthropocentrism in Historical Studies. Historem­, vol. 10. (2010) 118-130. Domanska új érdeklődési területeiről magyar nyelven az Erős Vilmos által készített interjú olvas­ható: „Posztkoloniális értelmiséginek tartom magam” (Beszélgetés Ewa Domanska lengyel tör­ténésszel). Aetas, 25. évf. (2010) 4. sz. 156-164. 6 Lásd például, ahogy Jenkins azt az Alain Badiou-t teszi szövetségesévé az etika és a történelem vé­gét hirdető nézeteit illetően, akinek filozófiai programja deklaráltan „a nyelvi fordulat visszafordí­tása” és „a szavak helyett a dolgok kiindulóponttá tétele”, ami magába foglalja „az etikához való visszatérést” is „egy felétel nélküli elvhez való visszatérés” formájában (Badiou, Alain: Infinite Thought: Truth and the Return to Philosophy. London, 2005. 50-54.). Badiou alapvető nyelvelle­nes motivációja, valamint az az álláspontja, amely szerint „van olyan pillanat, amikor az elv bi­zonyságának a fényében valakinek képesnek kell lennie kimondani, hogy ez helyes, az pedig hely­telen” (54.), és általában véve Badiou etikához való visszatérése nehezen volna összeegyeztethető Jenkins alapvető nyelvi motivációjával és az etika összeomlásáról alkotott nézetével. Akkor lega­lábbis, ha Jenkins többet akarna, mint a nyelvi fordulat előtti elméletekkel szemben kijátszani a Badiou-kártyát. Olyan elméletekkel szemben, amelyeket a teoretikus mezőben lényegében már senki sem képvisel. Vő.: Jenkins, Keith: The End of the Affair: On the Irretrievable Breakdown of History and Ethics. In: Jenkins, Keith: At the Limits of History: Essays on Theory and Practice. London - New York, 2009. 245-254. 7 Munslow, Alun: The Future of History. Houndmills, 2010. A hivatkozások oldalszámai a to­vábbiakban a lásd főszövegben: 175

Next