Aetas, 2014 (29. évfolyam)
2014 / 3. szám - TANULMÁNY - Tamás Ágnes: Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül. A Borsszem Jankó, a Figaro és a Kladderadatsch rajzainak elemzése
68 Tamás Ágnes Tanulmány jelenségről.44 Csalódás éri nemcsak Churchillt, hanem Görögországot is, aki Pénelopé képében tűnik fel, de hozzá nem kérők érkeztek, hanem egy antant hajó bukkant fel a láthatáron, ami elszomorította a férjét hazaváró asszonyt.45 Ugyancsak a Dardanellákért folytatott harcokhoz kapcsolódik a legtöbb esetben a rodoszi kolosszus valamilyen módon átalakított ábrázolása. Mindhárom lap képe szerint a Boszporusz bejáratánál áll egy török harcos, s angol katonák igyekeznek legyőzni a kolosszust, ami a kép üzenete szerint lehetetlen vállalkozásnak tűnik.46 A szövetséges Oszmán Birodalom - néha gúnyosan mosolygó - kolosszusként való megjelenítése azt sugallta, hogy a Gallipoli-félszigetért folytatott küzdelem egyértelmű esélyesei a védekező törökök, s ez szöges ellentétben állt a megelőző évekre jellemző sztereotípiáikkal, melyek szerint az Oszmán Birodalom „Európa beteg embere”, akinek a testén már több amputációt is végrehajtottak, amikor területeket veszített.47 Az antant katonák, illetve flotta megrajzolása úgy, hogy apró harcosokat és hajókat láthatunk csak a képeken, ugyancsak felerősíti az ellentétet a két hadsereg ereje között: a török sereg jelentős túlerőben van, jók a győzelmi esélyei, mivel ötször-hatszor nagyobbra rajzolták a szoborutánzatot, mint az angolokat. A háború elhúzódásával megjelent a Kladderadatsch hasábjain Kronosz, az idő múlását perszonifikáló titán. Douglas Haig, a brit expedíciós erők vezetője állapítja meg Kronoszról, hogy korábban őket, az angolokat szolgálta, most már azonban a németeket, tehát a háború elhúzódása az ellenség számára kedvezőtlen.48 Kronosz a beszélő a képen, s megállapítja a német békeajánlat (1916. december 12.) sírja előtt, hogy már eltelt egy év, s ő még mindig „háborús idő”-ként jár körbe-körbe.49 Ókori mitológiai figurák elsősorban a Kladderadatsch hasábjain 1915 és 1918 között rendszeresen felbukkantak, a legtöbb szereplő azonban csak egyszer-kétszer kapott teret, mindig aktuális eseményekhez kötve olyan formában, hogy a mítosz eredeti üzenete is tovább degradálja az ellenséget, ne csak a gúnyos ábrázolásmód. A számos kép közül csupán néhány példát említünk: Zeusz képében John Bull aranyat szór az antant-országokat megszemélyesítő prostituáltakra (Olaszország, Franciaország, Szerbia, Oroszország, Montenegró), az igen alacsonynak ábrázolt Luigi Cadorna, az olasz hadsereg főparancsnoka Fortuna előtt áll és verklin játszik, de már elveszítette a szerencse istenasszonyának kegyét.50 Emberi és állati vonásokat egyaránt magán viselő lényt 44 K, 1915. júl. 18. 464. Winston Churchill egyike volt a Gallipoli-félszigeti partraszállás leghangosabb támogatóinak. 45 K, 1915. okt. 24. 678. Az antant erők a semleges Görögországba, Szalonikibe vezényeltek csapatokat Szerbia összeomlása után. 46 F, 1915. márc. 27.1.; K, 1915. ápr. 4. 260.; BJ, 1915. máj. 2.1.; K, 1916. jan. 9. 31. 47 Az elemzett vicclapokban is — például a Balkán-háborúk kapcsán - számos alkalommal használták a rajzolók és szövegírók ezt a fordulatot, illetve az amputáció hasonlatát. Lásd: Tamás Ágnes: Torzrajzok a Balkán-háborúkról. Létünk, 43. évf. (2013) 2. sz. 42-62. 48 K, 1917. máj. 27. 312. 49 K, 1917. dec. 9. 684. 50 K, 1915. júl. 11. 443. K, 1917. nov. 18. 635. Zeusz Daniét a mitikus történet szerint aranyeső képében termékenyítette meg. Danaét és gyermekét is a tenger habjai közé vetette dühében Danaé apja, Akrisziosz, az argoszi király. Kerényi: Görög mitológia, 182-183. Azt, hogy a német propagandagépezet szerint Anglia sok pénzt herdált el a háborúra, több rajz is népszerűsítette, az egyik szerint: „Minden folyik még mindig! De leginkább az angol pénz Görögországba!” (K. 1915. júl. 18. 464.). A szöveg - mindamellett, hogy egy ókori filozófust látunk a képen, aki a Timest olvassa - Epheszoszi Hérakleitosz egy töredékére utal. „Minden mozog és semmi sem marad nyugalomban.” In: Platón: Kratülosz. 402a. Budapest, 2008. 49. (Ford. Szabó Árpád.) Cadornát 1917 októberében váltották le főparancsnoki posztjáról, mivel a központi hatalmak áttörése Caporettónál sikeres volt, s október végén, november elején elkezdtek Olaszország belseje felé nyomulni.