A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
Fázósan didereg a nyáreleji nap a felhők mögött. Aztán meggondolja magát s ki-kikukucskál, megnézi, ugyan mit csinál a novemberneka beillő hidegben a dolgos ember. Úgy látszik, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a föld népe nélküle is ott van a mezőn s végzi a kissé megkésett munkákat. A Felső-Nyitra széles völgyében csakúgy, mint más években ilyentájt, haragos zöld színben pompázik a gabona, ágasokra rakva szárad a here s a széna. Mégis más valahogy a táj képe, mint mondjuk tíz esztendővel ezelőtt. Bányák nyíltak, hőerőművek, hatalmas ipartelepek, új városok és városnegyedek nőttek ki a földiből a jobb jövőt építő szorgos emberek munkája nyomán. Topolcany, Chynovany, Partizánoké,Hendlová, Nováky, Prievidza — csupa új üzem, csupa új lakótelep. A bajmóci vár jellegezetes sziluettjével átellenben, a vasúti töltés másik oldalán, a Sebedraile község fölött húzódó ■alacsony .hegyvonulat erdeinek üdezöldjét is friss téglapiros foltok tarkítják. Hatalmas csarnokok, kész és félig kész épületek, egy új iparvágány kékesen csillogó sínél, merész ívelésű vadonatúj betonút s egy karcsú gyárkémény — minden arra mutat, hogy egy újabb üzem zárkózik fel a Felső-Nyitra vidék már működő iparvállalatai mellé. Az új üzem — bánya, ha hiányzik is legfőbb jellegezetessége, a másutt megszokott, messze látszó aknatorony. A privigyei Cigel bányának, az ország legfiatalabb barnaszénbányájának 1958-ban kezdődtek meg a feltárási munkálatai. A bányát az a szükségszerűség hívta életre, hogy a környék iparát és háztartási fogyasztóit függetleníteni lehessen a cseh barnaszénbányáktól, tehermentesítsék a vasutat s megtakarítsák a tetemes szállítási költségeket. Az új bánya termelésének 40 százalékát az épülő nováki III. számú hőerőmű veszi majd át. Mint ahogy azt már minden nagyobb építkezésen megszoktuk, itt is az ország minden részéből érkezett szakemberek, munkások dolgoznak, hogy az új üzemet minél hamarabb be lehessen kapcsolni a köztársaság gazdasági vérkeringéseibe. Dolgoznak itt pilzentek és opavaiak, bratislavai szerelők, csallóközi, mátyusföldi, kelet-szlovákiai munkások, handlovai bányaépítők , csehek, szlovákok, magyarok. S ahogy az már a szocialista ember sajátossága, nem elégszenek meg azzal, hogy idejében teljesítsék feladataikat, a tervet, ami itt nem boltszámok halmaza csupán, hanem élő valóság : lejtésaknák, tárók (bányafolyosók), fejtőfrontok, szállítószalagok, bányavasúti pálya ezer méterei, üzemi épületek légköbméterei, villamos berendezések, gépek, betonút és iparvágány. Igen a terv, amely kimondja, hogy az építkezés hatodik évében meg kell kezdeni a fejtést, a termelést. S a valóság? Már az idén, vagyis az építkezés negyedik évében megindult a termelés. Mert a terv mögött emberek állnak, akik a szocialista társadalomban élnek — de már a kommunizmust építik. A huszonnégy tagú Nlemec-brigád a lejtősaknákat és a tárókat építi, biztosítja. Munkájuk a legkorszerűbb módszerrel, gymavágathajtással folyik. A komplex brigád maga végzi a fúrást, a robbantást, rakodógépekkel felrakja és kiszállítja a meddő kőzetet, illetve, ahol szénfalban dolgoznak, a szenet. Ezután következik a munka neheze, a kitisztított folyosószelvény biztosítása, a tárók és keresztvágatok biztosítása. Ez a munkafolyamat is taljsan gépesített, gépekkel állítják be a 350 kilogramm súlyú, panelkolosszusokat. A kollektíva, amely már két éve elnyerte a szocialista munkabrigád címet s ma a CSKP XII. kongresszusa brigádjának címéért versenyez, a panelbiztosításos gyorsvágáshajtásban már három csehszlovák rekordot állított fel, amelyek közül az utolsó nemihivatalos európai rekordnak számít! Az állandó tervtúlteljesítésért s az említett rekordokért a köztársasági elnök a Niemec-brigádot Munka Érdemrenddel tüntette ki az idén május elsején. Niemec Antal „vyehodnyár", egy Homonna melletti faluból származik, s tanult szakmája üvegcsiszoló. Igaz, lényegében sohasem dolgozott a szakmájéban, mert már negyvenöt óta bányász, s ma mindössze harminchat éves. De így is a „legöregebb" a brigádban, mert a többiek átlagos életkora alig haladja meg a huszonnégy évet. Niemec, az öreg bányász — szőkehajú, mosolygósképű fiatalember. Szerényen beszél az országos rekordokról, a sikereket elsősorban a jó politikai előkészítő munkának tudja be. — Tudni kell beszélni az emberekkel — mondja. — Ez a sikerek titka. És szeretni kell a munkát a föld alatt. A gépet, mely megszabadítja az embert a megerőltető fizikai munkától. Felhasználni a gépesítés nyújtotta előnyöket. Ha az ember s a gép harmonikusan összeolvad a munkában, ha nincs fölösleges mozdulat, minden jól átgondolt terv szerint történik, nem maradhat el a siker. Rekordjaink, nem kell azt hinni, hogy túlhajtott munkával, túlórákkal születtek. Rendes nyolcórás műszakokban értük el őket, legfeljebb ha nem hagytuk veszendőbe menni a váltások közti időt. Niemec Antal az új dolgozó ember típusa, azé az emberé, aki hivatásának él, politikailag és szakmailag fejlődni akar, aki nem kényszerű rossznak, hanem élete tartalmának tekinti a közösség s a saját érdekében végzett munkát. S ilyenek brigádjának tagjai is: Jesztrebszky, Remecky, Skécel s a többiek, akik népmunkájuk után még esti ipariskolát végeznek, szabadidejükben a csernyáni földművesszövetkezetnek segítenek, gépeit javítják. S ilyenek lesznek a fiatalok, a Privigyén szeptemberben megnyíló bányásztanonciskola növendékei, az új, kommunista társadalom tagjai. TARJANI ANDOR Niemec Antal (balról), a Munka Érdemrenddel kitüntetett gyorsvágathajtó brigád vezetője Krskó Gyulával, a második műszak vezetőjével A feltárás alatt álló Cigel bánya első negyedévi kimagasló eredményeiért elnyerte a bányaipari minisztérium és a szakszervezet vándorzászlaját Teljesen mechanikus módon folyik a panelos folyosóbiztosítás a Cigel bányában Felvételek: Gonda Péter (X), CTK (1), arch. (1).