A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-22 / 21. szám
M integy féléves szünet után ismét bemutatót tartott a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese. Ezúttal azonban nem a balettirodalom klasszikus alkotása került színre, hanem egy szimfonikus mű — mégpedig Dvorák „Szláv táncok“ című híres sorozata szólalt meg a tánc nyelvén. A mű, mely elindította az Ifjú Dvorák nemzetközi sikereit, a berlini Simrock kiadóvállalat megrendelésére született. Simrock eredetileg négykezes zongoradarabokat rendelt, mégpedig az akkor már ismert Brahms magyar táncainak analógiájára. Dvorák kapott az ajánlaton s pár hét alatt papírra vetette a sorozat első részét képező nyolc táncot. A siker óriási volt, s még fokozódott, mikor a szerző elkészítette a zenekari átiratot is. Ezt látván, a kiadó rögtön kérte a folytatást, erre azonban csak hat évvel később került sor, így született meg a két táncsorozat, melynek népszerűsége méltán vetekszik az „Új világ“ szimfóniáéval. A mű közkedveltségének záloga elsősorban az a keresetlen életöröm, mely Dvorák dallamaiból árad s ha mindehhez még hozzáadjuk a stilizált táncok ritmikáját, sodró lendületét és őszinte humorát, megoldódik a siker titka. A partitúrában rejlő táncmotívumok egyenesen színpadra predesztinálják a művet. A prágai Nemzeti Színház színpadán mutatták be a mű első balett-változatát, amely azóta is állandó repertoár darabja balettegyütteseinknek. A mostani bemutató koreográfiáját Jozef Zajko írta. A mű szerkezetének megfelelően két részből áll a cselekmény is. Az első rész magva az a régi népi játék, mely szerint tavasszal a lányok virágkoszorút bocsájtanak a vízre s akinek koszorúját a legények kifogják, hamarosan leveti a párját. A második részt tartalma egy aratóünnepély, mely egy színpompás esküvővel zárul, így hát tavasztól őszig , az első szerelemtől a beteljesült esküvőig ível a mese vonala. A mostani bemutatón azonban a szép elképzelések nem valósultak meg maradéktalanul. A koreográfia az első részben gazdagabb, poétikusabb, míg a második rész elnagyolt és kevesebb új ötletet hoz. Ennek következtében egyensúlyeltolódás történik a zene és a koreográfia között. A mesének megfelelően a mű súlypontja a főszereplő balettkaron nyugszik. Sajnos a kivitelezés igen vegyes nívón mozgott. Pár szépen megoldott részlet mellett a pontatlanságok túlszárnyalták a bemutató izgalmával menthető mértéket. A szólisták közül az Éva Dvorská és Ján Hajama pár, valamint Jozef Dolinsky karakter alakítása emelkedett ki. Pavol Maria Gábor díszletmegoldása némi csalódást jelent. Kár, hogy önmagát ismétli. Ami a Jenufában ragyogó volt, az itt célját téveszti. A fekete, komor keret ellentétben van Dvorák tavaszillatú zenéjével. A két legsikeresebb komponens közül az első hely a jelmezeket illeti. Eudmila Purkliová fő erénye a népi motívumok folklórmentes, ízléses felhasználása. Adolf Vykydal ritmikában, lendületben gazdag zenekara segíti a táncosok munkáját. Több szláv lágyság azonban nem ártott volna. Varga József A „Szláv táncok“ színpadon A cseh és szlovák kultúra megismertetése terén a közelmúltban komoly eredmények születtek Magyarországon. Február végén nyílt meg Jozef Jankovic fiatal szlovák szobrászművész kiállítása a budapesti Csehszlovák Kultúrában. A kiállítást ünnepélyes keretek között nyitották meg. Antal Imre zongoraművész rövid műsora után dr. Mánál Stefánia művészettörténész bevezetője hangzott el. Nem kisebb eseményt jelentett a prágai ODEON könyvkiadónak a budapesti Csehszlovák Kultúrában megrendezett könyv- és reprodukció kiállítása, amelyet Sándor László, a Kiadói Főigazgatóság főosztályvezetője a magyar és a csehszlovák könyvkiadás képviselőinek jelenlétében nyitott meg. Március utolsó napjaiban Czibor Stímnickíj és Monoszlói M. Dezső költőt estjére került sor, melyet Fábián Zoltán, a tehetséges fiatal magyar író rendezett. A költőt estet először Visegrádon, az őrtorony irodalmi eszpresszóban tartották meg, utána a szakszervezetek kulturális osztályának közreműködésével Egerben, majd a rózsaszentmártoni bemutatkozás fejezte be az akciót. CSEHSZLOVÁK KULTÚRA BUDAPEST ★ Százd községben sikeresen működik az Ifjúsági Klub, ami Petrovics József odaadó munkájának köszönhető. Külön dicséretet érdemel a helyi Csemadok szervezet színjátszó csoportja, amely bemutatta a „Nyisd ki, babám az ajtót“ című énekes népszínművet. A nagy közönségsikert aratott mű rendezője Nyúl József igazgató tanító. Reméljük, hogy a százat színjátszók az elkövetkezendő időkben majd sok kellemes és vidám órát szereznek a közönségnek. ifj. NYÚL JÓZSEF ★ A budavendégl Csemadok szervezet színjátszó csoportja sem tétlenkedik. Király József és Kurucz László rendezésében előadták Tóth Miklós: Jegygyűrű a mellényzsebben című színművét. Nemcsak a hazai közönség előtt, de a szomszédos Horváti községben is szép sikert arattak. MATÓ PÁL ★ Antoll Csemadok színjátszói is szép sikereket érnek el. Legutóbb nagy sikerrel mutatták be a Dankó Pista című színművet. Kellemes szórakozást nyújtott a közönségnek Kuzma Károly és Pupava Erzsébet. Elismerést érdemel még: Varga Nóra, Berta Mária, Lasák Mária, Molnár József, Koreny József és Darabos Gellért. A színjátszó csoport a jól sikerült előadás után több meghívást kapott a környékbeli falvaktól. TŐKE LÁSZLÓ ★ örvendetes jelenség az, hogy a Csemadok egyes helyi szervezetei évről évre eredményesebb kultúrmunkát végeznek. A garamkálnaiak is ezek közé a jól működő szervezetek közé tartoznak, januárban író-olvasó találkozót rendeztek Gyurcsó István íróval. Februárban jól sikerült esztrádműsort adtak a februári győzelem emlékére. Márciusban J. G. Tajovsky: Ha az asszonynál a gyeplő című színdarabot játszották nagy sikerrel. Segítséget nyújtottak a helyi sportegyesület színjátszóinak is az „Ez a falu eladói című színdarab betanulásában. Jelenleg új esztrádestre készülnek pártunk kil. kongresszusa tiszteletére. A tagtoborzás is eredményesen folyik, 24 új tagot szerveztek be a helyi Csemadok csoportba. Dicséretet érdemel Salga Vilmosné, aki 60 éves kora ellenére mind a színjátszásban, mind a szervezésben aktívan közreműködik. PATASSY ELEK ★ Jól sikerült költői estet rendeztek Alsószecsén a Csemadok helyi szervezet tagjai. Sándor Károly költő verseit lelkesen szavalták a helybeli fiatalok. KÚCS GYULA Fábián Zoltán, Takács Imre népművelési felfigyelő, Czibor Szitnicky, Monoszlói M. Dezső és a rózsaszentmártoni helyi tanács képviselője az Irodalmi esten.