A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-02 / 27. szám

Hogy látom Gombaszögöt? Erre keleten, talán mondanom sem kell, valahogy elevenebben é­­rezzük, jobban szemmel tartjuk a Gombaszögön évről-évre meg­rendezett országos dal- és tánc­ünnepélyt. Széles körben, magyar dolgozók közt, esik szó róla: Jössz ez éven? Milyen lesz? Kik jönnek? ... Csak az idő jó len­ne?... Természetesen, nem egyöntetű a szemléletük a rendszeres látoga­tóknak sem. Kisebb részük talán helyesli, hogy valamiféle újítá­si törekvésként, az utóbbi évek­ben külföldi vendégművészek is fellépnek, jobbára a könnyű mú­zsa számaival. Magát az elgondo­lást, talán, mindenki jónak tartja. Csak éppen a kivitelezés ellen merül fel egyre több kifogás. Sokan, akiket erről megkérdeztem, kere­ken kijelentették, hogy illúzióron­­tó — enyhén szólva — vagy va­lami műfaji zavar­ érzés az a ren­dezvény, ahogy 1966-ban valósítot­ták meg. Gombaszögből egyesek, úgy látszik, valami kabaréfélét akarnak csinálni. Volt, persze, aki­nek ez a kevert műsor volt a jól Teljes képként hadd álljon egy olyan látogatónak a nézete, aki rendszeresen részt vesz a gomba­­szögi országos dal- és táncünne­pélyen. Gánóczi Andor, aki a Kelet­­szlovákiai Nyomdák dolgozója, már 20 éve, rendszeres látogatója a gombaszögi ünnepélynek, mikor érdeklődtem nála, így nyilatkozott: — Mi a véleményed Gombaszög­­ről? Látsz-e fejlődést és miben? — A kérdésre nem olyan egy­szerű válaszolni. Van, amiben ha­tározott fejlődést lehet észreven­nünk, de más területen viszont visszaesés van. Csak az a kérdés, hogy kinek használ ez a vissza­esés, ha azt egyesek elhamarko­dott kezdeményezése okozta? — Mire gondolsz itt? Valaki ha­tározott személyre vagy szemé­lyekre, vagy pedig csak a színvo­nalra? —Erre is, arra is. Nem tetszett például, ahogy tavaly különben hírneves művészek, nem tudtak beleilleszkedni a műsorkeretbe. Műsoruk így ,kilógott­ a dal- és táncünnepélyből. Ebben hibásak a rendezők is. Nem konzultálták le elég alaposan a műsorszámokat. Műfajzavar lett belőle. — Szóval, szerinted tiszta nép­művészeti bemutatókat kellene csak tartani? — Ezt nem így mondtam. Csak azt, hogy: vagy-vagy? Azért va­gyok kíváncsi az ez évi Gomba­szögre. Különösen a Magyar Állami Népi Együttes bemutatójára! — Általában úgy tudják, hogy az „esztrádszerű" műsorokat az anyagi követelmények, a várható nagyobb bevételek szabják meg, írják elő. Neked mi a véleményed erről? — A gazdasági oldal nem elha­nyagolható. De szerintem akkor rendezzenek­­ valami külön nagy esztrádesteket, ha pénzt akarnak keresni. Bevallom, nekem még az sem tetszik, hogy a népi zenekaro­kat cigányzenekarokkal helyettesí­tik. Az ilyen zene más zsánerű. Nem való a népművészeti magyar be­mutatókhoz. Sokkal helyesebb, ha a saját zenekaruk kíséri a táncot. Hamar kifulladnak és visszás ér­zéseket keltenek a nézőkben. He­lyesebbnek tartanám, ha külön énekcsoportok kísérnék a táncoso­kat — ha csak 4—5 tagú is az énekesek együttese, mindig élveze­tesebbet nyújthatnak mint a lihegő táncosok éneke. A tánc se megy aztán. Vagy a hangnemet, összhan­got vétik el, vagy a ritmust, vagy a tánclépést. Hiszen a színpadon kettőre nem tud a műkedvel ügyelni. — Végezetül, látsz-e fejlődést vagy nem? — A második dal- és táncünne­pélytől kezdve szinte minden h­éven eljövök — hacsak valami nagyon fontos küldetés, munka vissza nem tart. S azt mondhatom, hogy ha­talmas fejlődésen­ mentek át az országos Csemadok-napok. Kezdet­ben csak alig párszáz néző volt. S az utóbbi években már tízez­rekkel számolunk. De maguk az együttesek is sokat fejlődtek. Rendszerint részt vesz némelyik. Szemmel látható a haladás. De mindennek ellenére, különösen a rendezvények alapján, valahogy az az érzésem van, hogy nem becsül­jük eléggé azt a nehéz és változa­tos munkát, amit végeznek az együttesek. — Nem akarom, hogy túlságo­san is igényesnek lássál vagy aprólékos kérdéseket érezz a sza­vaim mögött, de azért szeretném, ha véleményt mondanál a rende­zésről, szervezésről, elszállásolás­ról is. — Az elsőről szóltam. A többi­ről nehéz nyilatkoznom, mert szál­lást sohasem kaptam. S ezt egyik hiányosságnak tartom a szervezés­nél. Az ellátás általában jó szo­kott lenni. Vannak szövetkezetek, éttermek, üzletek,­­ minden. Az elszállásolásról azonban gondos­kodni kellene, mivel a Jobb mű­sort éppen este adják, s utána nincs se autóbusz, se vonat. Itt meg nincs hol maradni. — Ezt én is úgy gondolom. Va­lahogy ezt is meg kellene oldani. Ha másképp nem, akkor sátortá­borral, ahol megfelelő illeték mel­lett megpihenhet egy pár órát az elfáradt néző, úgyhogy másnap is élvezhesse a műsort. SZANYI JÓZSEF A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiók C 398, telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hirlapszolgála­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbes­­ít. Szerkesztőség: Bratislava, jeseň­ského f. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Rottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­­lat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kčs, fél évre 39.­­ Kčs, egész évre 70. Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk visz­sza. Az első Madách-díjasok június 22-én a Szlovák Írók Szövetsége székházában első ízben osztották ki a Madách Imre Irodalmi díjat. A díjkiosztási ünnep­séget Dobos László, az Irodalmi Szemle főszerkesztője nyitotta meg, részt vettek rajta: Vojtech Mihálik, a Szlovák írószövetség első titkára, Ján Korenko, az Irodalmi alap igazgatója és St. Smad­­­ák, az irodalmi alap vezetőségének képviselője. A Madách-díjjal a tavaly megjelent irodalmi művek közül a kö­vetkezőket jutalmazták: Költészet; Bébi Tibor: Könny a mikroszkóp alatt című verskötetét Monoszlóy Dezső: Csók című verskötetét. Széppróza; Duba Gyula: Delfinek című novelláskötetét. Irodalomkritika, esszé és dráma; Fábry Zoltán: Európa elrablása című kötetét. A műfordítás műfajában a Madách-díjat nem osztották ki. Olvasóink és szerkesztőségünk nevében köszöntjük az első Madách-díjasokat. • Illegális emigráció szervezése • Hogyan csalják ki a csehszlovák szakembereket?­ ­Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllll Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy Izrael az imperialista poli­tika egyik legreakciósabb képviselője. Az izraeli állam agresszív jel­legét nem palástolhatják az állam fennmaradásáért való színlelt aggo­dalommal sem, mondván: „Az arab világ közepén már az izraeli állam puszta létezése is állandó és súlyos probléma.“ Az izraeli kommunista párt rácáfol erre a nagyon is átlátszó érvelésre, amikor kijelenti, hogy „az izraeli vezető körök minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a kairói és a damaszkuszi imperialista ellenes kormányt megbuktassák, mégpedig az angol—amerikai olaji­ágnésok érdekében“. S ezt a kije­lentést éppen a nacionalista kábulat, a hódítási hisztéria idején tette az izraeli kommunista párt!... Figyelmezteti az izraeli kormányt, hogy az angol-amerikai imperializmus nem biztosíthatja az izraeli állam fenn­maradását, amennyiben hódító tervei vannak. Éppen a gyarmatosító nagyhatalmak elleni összefogás, éspedig nem az imperialistákkal, ha­nem az arab nemzetekkel való összefogás az, ami Izrael jövőjét biz­tosíthatja. A gyarmatosítók éppen úgy ellenségei Izraelnek, mint az arab államoknak. Hogy Izraellel sok állam megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, azért éppen az izraeli agresszív politika okolható, az izraeli vezető körök tevékenysége a Közép-Keleten. Izrael nagyon is kétes értékű politikájának következtében romlott meg viszonya Csehszlovákiával és a többi szocialista állammal is. Reak­ciós politikája érdekében igen gyakran igénybe vette a szocialista or­szágokban akkreditált diplomatáikat is. Az illetékes csehszlovák hatóságok előtt egyáltalán nem volt titok, hogy az izraeli nagykövetség dolgozói olyan ügyekkel is foglalkoznak, amelyek nagyon is kifogásolhatók. A belügyminisztérium több esetben adott át a külügyminisztériumnak ilyen tevékenységet igazoló iratokat, s figyelmeztette a külügyminisztériumot az izraeli diplomaták minden ilyen ténykedésére. A külügyminisztérium többször tiltakozott az izraeli nagykövetségen az izraeli diplomaták tevékenysége ellen. De nézzük csak, mit is csináltak nálunk az izraeli diplomaták! Izrael csehszlovákiai­­képviselői több esetben durván visszaéltek jogaikkal, nem tartották be a rájuk vonatkozó előírásokat és beleavatkoztak ál­lamunk belügyeibe. Számunkra kedvezőtlen ideológiai és propaganda tevékenységet fejtettek ki csehszlovák állampolgárok között. Arra akar-

Next