A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-28 / 39. szám

• • • Komárnótól (Komáromtól) mintegy húsz kilométerre, a Kis-Duna és a Vág találkozásá­nál fekszik egyik legfiatalabb városunk , Ko­­lárovo (Gúta). Mielőtt 1967 novemberében város­sá nyilvánították, kiterjedésére és lakóinak szá­mára nézve is Csehszlovákia legnagyobb közsé­ge volt. A legutóbbi népszámláláskor 10 667 em­ber lakott itt. Szorgalmas, dolgos nép lakta mindig Gútát, de a mezőgazdaság nem adott helyben mindenkinek munkát, ezért sokan kénytelenek voltak — külö­nösen aratás idején — másutt keresni munkale­hetőséget. Keresni kerestek, de nem mindig ta­láltak, főleg a huszas évek derekától nem, s a nagy gazdasági válság idején. A nagygazdák, földbirtokosok nem nagyon szerették alkalmaz­ni a gútaiakat, mert abban az időben Gúta va­lóságos „kommunista fészek“ volt, ahogy ők ne­vezték. Valóban, erős szervezete volt akkoriban a kommunista pártnak Gútán. Kiharcolták ma­guknak a részaratást, a munkaadó és munkás közötti szerződés megkötését. Jogaikból nem en­gedtek. A felszabadulás után minden gyökeresen meg­változott. A föld azé lett, aki megművelte. A mezőgazdaság szocializálásával Gúta is elindult a fejlődés útján. Ezt a fejlődést zavarta meg az 1965-ös nagy árvíz. Sokat szenvedett a Csallóköz, de a legnagyobb mértékben Gútát sújtotta az árvíz, itt okozta a legnagyobb károkat. 768 ház rombadőlt, 1586 megrongálódott, és csupán 107 hajlék állta ki a pusztító ár ostromát. A nehéz napokban mutatkozott meg igazán, mit jelent szocialista társadalomban élni. A baj­ba jutottaknak az egész ország segítő kezet nyúj­tott, sőt a nemzetközi szolidaritás is megmutat­kozott, hiszen a védőgátakon ott voltak a szov­jet és a magyar hadsereg tagjai is. Akkor ezek­kel a szavakkal vigasztalták Gúta lakóit: Gúta szebb lesz, mint valaha! „Nos ez az ígéret már be is teljesült — Gúta szebb, mint valaha volt, de ez még nem minden. Rohamosan fejlődik to­vább. Lényegesen megváltozott a város arculata. Középpontjában egy új lakótelep létesült (az I. számú) gyönyörű négyemeletes háztömbökkel, üzlethálózattal. A rohamos fejlődés üteme persze rengeteg új problémát is hoz magával. Ezekről a problé­mákról beszélgettem látogatásom alkalmával Borka János vnb-elnökkel. — Ma is épp olyan dolgos nép lakja Gútát, mint a múltban. Bizonyítják ezt a szövetkezet szebbnél szebb eredményei is. Most még mező­város vagyunk, de már rátérünk az iparosodás útjára. A harmadik negyedév végéig kellene átadni a Povazská Bystrica-i Gépgyár helybeli üzemét. Az üzem létesítésének gondolata még a várossá nyilvánítás idején született meg. Egyik indítóok a város fejlődésének gyors üteme, a másik pedig a nagyszámú munkaerővándorlás. Naponta 1500 ember ingázik máshova munkába. Ezenkívül a nők foglalkoztatását sem tudjuk .SZEBB LESZ, MINT VALAHA, még megfelelő munkalehetőségek hiányában megoldani. A gépgyár kezdetben 350, később 1500 munkást foglalkoztat majd. Működését ke­rékpár-alkatrészek gyártásával kezdi, majd ké­sőbb komplett motorkerékpárok gyártására ren­dezkedik be. Ami a férfi és női munkaerő ará­nyát illeti, eleinte a férfiak lesznek túlsúlyban, a későbbiek folyamán a tervek szerint hatvan százalék lenne a női dolgozók aránya. Borka János vnb-elnök a továbbiakban azt is elmondotta, hogy a Povavská Bystricai Gépgyár helybeli üzemének építésével egyidőben elkezdő­dött egy másik ipari beruházás, egy fa- és fém­­feldolgozó üzem építése is. Menet közben azon­ban megváltozott a végcél: az illetékesek bútor­gyár építése mellett döntöttek. A bútorgyár át­adására sem kell már sokáig várni. Itt újabb 350 dolgozó talál majd munkalehetőséget. A városfejlesztés nagyon fontos része az üzlet­­hálózat fejlesztése. Gúta üzlethálózata a jelenlegi körülményeknek megfelel, kielégítőnek mondha­tó. A fejlődés azonban minden bizonnyal meg­követeli ennek bővítését is. A város főterén levő CENTRUM áruház minden követelménynek meg­felel: élelmiszertől kezdve, iparcikkekig csaknem minden kapható itt. A külső településeken vi­szont van még tennivaló. A közeljövőben azon­ban már ezt is megoldják. Pacsérokon és Nagy­szigeten rövidesen korszerűsítik az üzleteket. Ugyancsak fontos az egészségügyi ellátás. Gúta korszerű orvosi rendelőintézettel rendelkezik, ahol három körzeti orvos, három fogorvos és egy gyermekorvos gondoskodik a betegekről, de gyógyszertár is van helyben. A távlati tervek kórház építésével is számolnak. Nem messze a város főterétől új iskolatömb épült. Korszerűsítik a régi hetvenéves iskola­­épületet is, így a két magyar, és az egy szlovák ál­talános iskola valamennyi tanulóját a két iskola­­épületben kellett elhelyezni. A város régi fájó problémája a kultúrház. Volt ugyan Gútának kultúrháza, az árvíz azonban annyira megrongál­ta, hogy le kellett bontani. 1966-ban elkezdték egy új kultúrház építését, ez azonban még min­dig nem készült el. Ez az építkezés bizony „csi­gatempóval“ nem válik a kivitelezők dicséretére. Így aztán a lelkes gutás öntevékeny színjátszók akik évről évre oly sikeresen szerepelnek nem­csak otthon, hanem a komáromi Jókai napokon is kénytelenek mindig olyan darabot választani, hogy el lehessen játszani a mindössze 200 nézőt befogadó szövetkezeti klub színpadán is. Épül egy szép nagy, korszerű irodaház, ahol a nemzeti bizottság, az Állami Takarékpénztár fiók­ja, a rendőrség, valamint az új posta kap helyet a modern telefonközponttal. A tervek szerint 1974-ben a külső településeket is bevonják a vá­ros telefonhálózatába. A szolgáltatásokkal általában elégedettek a vá­ros lakosai. A közeljövőben kibővítik a szolgál­tatásokat Nagysziget, Királynérét és örtény kül­ső településekre is, hogy az itt élő lakosoknak se kelljen mindenért beutazniuk a városba. A hosszú utcákban nem kis gondot okozott a nemzeti bizottságnak a járdák megépítése. Az elnök örömmel számol be róla, hogy már a város összes utcájában van betonjárda. Igaz egy 7 km­­es szakaszon csak az egyik oldalon, de e problé­ma megoldása most már csak pár hónap. A vnb képviselőtestületének 65 tagja van. Többségük kommunista. A kommunista képvise­lők jó példával járnak elöl, így az egész képvise­lőtestület jó munkát végez. Megmutatkozik ez egyebek között a társadalmi munka szervezésé­ben. A lakosság az év első felében 3 634 000 ko­rona értékű társadalmi munkát végzett a város­­szépítési akcióban. A felszabadulás előtt talán két-háromszáz év alatt sem épült annyi ház Gután, mint 1965-től, napjainkig. Nem is beszélve arról az óriási kü­lönbségről, amely az akkori viskók és a mai csa­ládi házak között van. Elég végigmenni a Főut­cán, s az ember nem győzi csodálni a jobbnál jobb kivitelezésű családi házakat. A vnb támo­gatja a magánerőből történő építkezéseket. Csak a múlt évben 75 családi ház épült fel. Ebben az évben 50 család építkezik. Mint már említettem, lakótelep is létesült már a városban, ahol rövi­desen újabb 16 lakásegység kerül átadásra. 1974- ben pedig elkezdik a II. számú lakótelep építé­sét. * A távlati tervek keretében szólt az elnök első­sorban egy nagyon régi gútai problémáról: a la­kosság kifogástalan ivóvízzel való ellátásáról. Ez­zel kapcsolatosan volt a városi nemzeti bizott­ságnak egy olyan elképzelése, hogy építenek egy víztisztító állomást. A felsőbb szervekkel való megegyezés alapján azonban találtak egy jobb megoldást, amely ugyan később valósul meg, de sokkal előnyösebb lesz költségek szempontjából. Ennek alapján a Bős—Nagymaros dunai vízilép­cső megépültével az ehhez kapcsolódó, vízműből távvezetéken kapja meg az egészségügyi szem­pontból is kifogástalan ivóvizet Gúta lakossága. Hogy ez mikor valósul meg, azt még nem lehet pontosan tudni. A jövő tervei közé tartozik egy sporttelep létesítése 9 millió korona beruházás­sal, valamint egy szabadtéri színpad építése. Teljes időben az 1965-ben tett ígéret: „Gúta szebb lesz, mint valaha!“ KOLOZSI ERNŐ 1. A Vág­szálló 2. Borka János, a vnb elnöke 3. Ilyen lesz az új művelődési otthon 4. Az I. számú lakótelep 5. A Kis-Duna partja

Next