A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

Tudja-e, hogy... ... egyszerre nagyobb mennyiségű pá­rolt vagy sült hagymát is készíthetünk, mert hűtőszekrényben, zárt befőttes üvegben hetekig eláll; ... ha a tejes, tejfölös, joghurtos üve­get, poharat először hideg vízzel öblít­jük ki, nem marad foltos az edény; ... ha az odaégett húst azonnal egy másik edénybe tesszük át, és hozzá­adunk egy félbevágott hagymát vagy egy kevés kenyérhéjat, megszűnik égett íze; ... ha a megkezdett citromot zárt edényben tároljuk, jobban megőrzi C- vitamin-tartalmát; ... a fokhagymát a kés pengéjével szétnyomva kell mindig az ételbe tenni; ... ha az ikrás mézet üvegestül egy melegvizes edénybe állítjuk, ismét si­mává, folyékonnyá válik; . . . hamarabb megalszik a tej, ha kis darab kenyérhéjat teszünk bele; ... a sült vöröshagyma ropogós lesz, ha sütés előtt lisztben megforgatjuk; ÚJ­SZEK TOJÁS ZÖLDMÁRTÁSBAN Hozzávalók: 5 dkg vaj, 2 evőkanálnyi liszt, 3 dl tej, 1 csomó zöldpetrezselyem, metélőhagyma, kapor, kevés zöld zeller­levél, só, '12 citrom, 2 dl tejföl, szemé­lyenként két tojás. A vajból, lisztből és a tejből besamelt (fehér mártást) készítünk, beletesszük az apróra vágott kaprot, zöldpetrezsely­met, zellerlevelet, megsózzuk, és citrom­lével ízesítjük. A tűzről levéve hozzá­keverjük a tejfölt és az apróra vágott keménytojásokat. Jól átforrósítjuk, de nem forraljuk fel, forró tálba öntjük, tetejét meleg félbevágott keménytojá­sokkal díszítjük, és metélőhagymával szórjuk meg. ZSÚRPOGÁCSA Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg sertés­zsír, 2 tojás, sütőpor, 2 dl tejföl, só. A lisztet a jól lehűtött zsírral, 1 egész tojással, sütőporral és tejföllel össze­gyúrjuk, majd kb. másfél centiméter vastagra nyújtjuk, és pogácsákat vá­gunk ki belőle. Tetejüket recézzük, to­jássárgájával bekenjük, és közepes hő­fokú sütőben megsütjük. Készíthetünk cukor hozzáadásával édes pogácsát is ily módon. MAGA KARÁN TANUL A REST — Ne úgy! — szólt rám Éva, a szom­szédasszonyom, amikor a szőlőkompót fedelét kombinált fogával akartam le­tépni. — Hát hogyan? — kérdeztem. Erre kivette kezemből a befőttesüve­­get, fogott egy kést, s annak tompa felével elkezdte feszegetni a fedőt. Bíbelődött vele pár percig, majd a fe­dél sértetlenül hullott az asztalra. — Ugyan, időpocsékolás — mondtam ajábiggyesztve. — Én dolgozó nő va­gyok, nem érek rá ilyesmivel bajlódni! — Ahogy gondolod — süllyesztette zsebébe vitánk tárgyát, az üveg fedelét, és olyan arckifejezéssel, mint aki érté­kes zsákmányra tett szert, távozott. Én pedig továbbra is élvezettel téptem szét a kompotok, konzervek fedelét. Majd megveszem a szükséges mennyiséget, ha eljön a befőzés ideje — gondoltam. Még büszke is voltam, hogy mennyi időt megtakarítok magamnak. Igen ám! Csakhogy májustól októbe­rig hiába próbálkoztam Omnia fedők beszerzésével. A gyümölcs már régen elérett, a zöldség megfagyott, de az én éléskamrám polcai még üresek vol­tak. Csupán itt-ott éktelenkedett rajtuk néhány, celofánpapír alatt megúszott szilva kom­pót. Csekély vigaszomra az szolgál, hogy most már tudom: évente mintegy 300 millió darab Omnia fedelet gyártunk. Ennek kb. 10 százaléka kerül a háztar­tási boltokba. A többit a tartósító ipar­ban, gyümölcs-, zöldség- és húskonzer­vek lezárására használják fel. Kerülővel ugyan, de ezek a fedelek is eljutnak a fogyasztóhoz. Nem lesz belőlük hiány, ha egyszeri használat után, nem dobjuk el. Az ügyes házi­asszony — mint például az én Évám — egy-egy fedővel három-négy alkalom­mal is sikeresen lezárja a házilag tar­tósított élelmiszert. Keserű tapasztala­taim után, én is hozzá fordultam taná­csért. — Mondd csak, azt a fedőt is fel­használod, amelyiken piros tömítőgumi van? — Természetesen, ez esetben nincs jelentősége a színnek. — Mégis, hogyan csinálod? — Ha Omnia fedelű kompót vagy konzerv kerül a kezembe, ahogy a múltkor is láttad, óvatosan emelem fel a fedelét. A pohár kiürítése után az üveget és a fedelét is jól megmosom, megszárítom, úgy teszem el, így hasz­nálat előtt elég, ha leöblítem róla a port. Miután az üveget újból megtöltöt­tem, főzéssel sterilizáltam, amíg még forró, ráillesztem a fedőt és a zárófej­jel lezárom. Ezután megfordítom az üveget, hogy a fedő legyen alul. A lé­nek ilyen helyzetben sem szabad kicso­rognia. Ha mégis, akkor felnyitom és újból lezárom az üveget. Fedelükkel le­felé fordítva, vagy valamilyen nehezék­kel a tetejükön hagyom kihűlni a kom­potokat. Hűlés után a jól záró fedő behorpad és nem forog az üvegen. Holnaptól én is a kés tompa felével bontom a befőtt fedelét. Megéri az időráfordítás. Sőt! Az is lehet, hogy megkérem Mariska nénit, az óvoda sza­kácsnőjét, tegye félre számomra az ép­ségben maradt Omnia fedeleket. Kép és szöveg: FISTER MAGDA Ne pazaroljunk! Ne tépjük el, ne dob­juk el, ami még felhasználható. Az előrelátó háziasszony a kés tompa felével lazít a fedő szorításán KERTÉSZETI TANÁCSADÓ TEENDŐK MÁJUS HÓNAPBAN Május hónapban a gyümölcsfák növése meggyorsul, ezért fokozott mértékben szükségük van csapadék­ra, illetve öntözésre és tápanyagra. Ezért a gyümölcsfákat virágzás után azonnal trágyázzuk, illetve vízben oldott műtrágyával öntözzük. Aján­latos a trágyázás Cerelittel 1 árra 7—8 kg Cerelitet használjunk fel. Má­jus elején már megfigyelhetők az első kártevő rovarok is mint a levél­tetű, lisztharmat stb. melyek ellen azonnal védekezni kell. Ezért a gyü­mölcsfákat virágzás után azonnal permetezzük Arafoszforral 0,3 % és Novozirral 0,6 °/o-os oldattal. Később az almafákat 14 nappal a virágzás után Metation N 50 0,1 °/o-os oldattal permetezzük férgesedés ellen, ezt 14 nappal később megismételjük. Eb­ben az időszakban a gyümölcsfák körül a földet állandóan porhanyó­sí­tjuk és hetenként háromszor meg­öntjük 1 árra 20 liter vizet adunk. A földiepret virágzás után jól megöntözzük és szikkadás után meg­kapáljuk, a bokrokat aláaljazzuk pa­pírral, PVC-vel vagy szalmával, hogy a termés ne érintkezzék a földdel. A zöldségesben megkezdjük a cse­megekukorica ültetését 20 X 50 cm távolságra megkezdjük a berakni való uborka vetését 20 X 50 cm tá­volságra, ugyancsak a saláta uborka vetését 35 X 77 cm távolságra. El­kezdjük a bokros és a futóbab ül­tetését, a bokrosbabot 15 X 35 cm tá­volságra, a futóbabot 40X80 cm tá­volságra ültetjük. Egy fészekben 3—5 szemet teszünk. Elvetjük a késői sár­garépát és petrezselymet a korábban vetett zöldséget 6—8 cm távolságra egyeljük. Az egyelés után a zöldsé­get négyzetméterenként 4 dkg Ce­relittel megszórjuk, majd bekapál­juk. A korai saláta közé zellert pa­­lántálunk, majd a korai saláta ki­szedése után 1 négyzetméterenként 6 dkg Cerelittel megszórjuk és beka­páljuk. Ha a fagyveszély megszűnt elkezdjük a paradicsom és a papri­ka, valamint a tök és dinnye palán­ták kiültetését. Ajánlatos őket fólia alá tenni, mert így 2—3 héttel előbb hoznak termést. A korai zöldségfé­lék kiszedése után a földet ismét felássuk, elgereblyézzük és beültet­jük borsóval, zellerrel, babbal, így az ügyes kertész egy területen 2—3 termést is elérhet évente. 21

Next