A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
VARGA IMRE versei: kimegyek odúmból tavasznak idején zöldell a pázsit kimegyek odúmból tavasznak idején héj ti vadászok kimegyek odúmból álmoknak mézével számban nap tűz kimegyek odúmból erősen izmosan héj ti vadászok kimegyek odúmból fenéken csúszok le a dombról héjjá kimegyek odúmból álmoknak mézével számban hold süt kimegyek odúmból göcögve meghentergek mező közepén bundámba kozmikus bogáncsok tapadnak fényes csillagok jajgatok kiáltozom mert szájába vett engem szájába vett a szó jajgatok kiáltozom Kronosz megeszi saját gyermekeit nagy sárga fogakkal iszonyú fogakkal morzsolja testemet morzsolja a némaság F. S. „Tizenkilenc őszén, a Tnácsköztársaság bukása után, pergőtüzek robajától, kézigránátok dörrenéseitől elnyűtt idegekkel tértem haza a kisebbségi sorsba. Ifjúságom alapvető tapasztalatait nem az otthon, nem a szülőföld adta, hanem az olasz és a nyugati front, az Isonzo és Verdun — írja Egri Viktor most megjelent új önéletrajzi regényének, az „Angyalbőrben“-nek a bevezető soraiban. Egri új könyvében majdnem hatvan évvel kanyarodik vissza, hogy hitelesen valljon életének egyik legnehezebb fejezetéről, az 1916—19-es évekről, amikor szinte gyerekfejjel belesodródott az első világháború infernójába. Új kiadásban jelent meg a XVIII. század nagy francia materialista írójának és filozófusának Diderotnak, az egyik, ma is legidőszerűbb regénye, „Az apáca“. Suzanne, akit szülei akarata ellenére kényszerítettek kolostorba, hosszú levélben számol be pártfogójának, de Croismare márkinak szenvedéseiről, vágyairól — voltaképpen ez a regény gerince. Diderot ebben a regényében a korabeli francia társadalom keresztmetszetét adja, és főként a zárt kolostorok életét rajzolja meg mesteri kézzel. Különböző apácatípusok színes, változatos arcképcsarnokát ismerjük meg a regényből: szadista nők, beteges hajlamú, szerencsétlen asszonyok, jobbra vágyó leányok élnek összezárva a középkor levegőjét változatlanul őrző falak között. Különös viszonyok és kapcsolatok alakulnak ki — és ebben az ápródott atmoszférában szenved mindenki, akit idehozott a sorsa. Diderot regénye a klasszikus francia irodalom maradandó értékei közé tartozik. A Madách és a budapesti Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelent meg Fehér Klára új regénye, a „Négy nap a paradicsomban“. A színes írás egy várva-várt, sokáig álmodott-tervezett korzikai nyaralás emlékeit eleveníti fel. A négy nap sűrített eseményeit felölelő regény a műfaj valamennyi kínálkozó lehetőségét felhasználja. Az utazó kedvesen botladozó ügyetlensége, esetlensége, naiv rácsodálkozása a már látott vagy most felfedezett tájakra, városokra, emberekre, színes, fordulatos olvasmánnyá teszik a népszerű írónő kisregényét. Ugyancsak új, immár kilencedik magyar kiadásban látott napvilágot Charlotte Brontë világhírű regénye, a „Jane Eyre“. E regényben a romantika az igazi vonzóerő, de ez a romantika a szenvedély realista ábrázolásával párosul. Egy asszony tárja fel itt a lélek legrejtettebb titkait. Vallomásainak bátorságát akkor értékeljük igazán, ha nem felejtjük el, hogy e vallomások a Viktória-korszak légkörében szólaltak meg. Számos további érdekesség található az említett könyveken kívül is a legújabb könyvtermésben. A rendkívül népszerű Magyar Remekírók sorozat például négy újabb kötettel gyarapodott. Az első két kötet Petőfi Sándor összegyűjtött írásait tartalmazza, mégpedig az első a költő minden versét, a második pedig a prózai munkáit, drámáját, a „Tigris és hiéná“-t, Úti rajzait és levelezését. A másik kettős kötet pedig a XIX. század Magyar Elbeszélőit gyűjti öszsze, Kármán József halhatatlan „Fanni hagyományaiéval kezdve a sort s a századvég novellistáival fejezve azt be. A természetbarátok a Búvár-könyvek legújabb példányát vásárolhatják meg, a Vadvirágok“-at. Az „Így élt“ sorozat legújabb kötete Varga Balázs munkája: „Így élt Hermann Ottó“. A háziasszonyoknak a Minerva szakácskönyvet ajánljuk, míg a legifjabb könyvbarátok Gyurkovics Tibor „Vers a Mikuláshoz“ című verses leporellójában gyönyörködhetnek. —nyi KISS PÉNTEK JÓZSEF: MADÁR JÁNOS: HOLD SÜT, NAP TŰZ SIRATÓ ANYÁM Ha arcodat nézem, a szemedet látom. Ha szemedet nézem, Mikor az altatót a vízben elkeverte csak arra gondolt hogy az árvasors s a bamba kétség hányszor verte mellbe Hátat fordított a konyhakredencnek ... a könnyedet látom, a számlálást abbahagyta ... utat nyitott magában a kapzsi végtelennek ... Ha könnyedet nézem, Részvéttel telve állok a könnyemet látom, itt a sírnál de a virág s a szálló fecske int (én megyek tudod tündéri lányok járnak most a térre) tavasz van megint Fotó: SUSIL 11