A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-11 / 41. szám
Kelet-Szlovákia magyarlakta falvait járva a szőttesek, hímzések után érdeklődő embernek feltűnik, milyen szépen kidolgozottak a vásznaik és a szőtteseik. Egyedülállóak az azsúr szövéssel készült abroszok. Sok az alkalmi darab, a szokáshoz, hagyományhoz — lakodalom, keresztelő, temetést kötődő szőttes. Ilyen például a kisvőfélykendő és a nagyvőfélykendő s az abrosz, amelyet a férjhezmenő lány szőtt. Ezen az abroszon vitte a lakodalom estéjén az örömkalácsot. Az abrosz mintája ezért nem a végén helyezkedett el (mint az BODROGKÖZI PONTY Hozzávalók: 80 dkg ponty, 1 db sárgarépa, 1 db zeller, 1 fej hagyma, 1 del fehérbor, 6 dkg vaj, 5 dkg torma, só, 2 evőkanál simaliszt, 1 del tejföl készítése. A pontyot megtisztítjuk, megmossuk, felszeleteljük, besózzuk, megfelelő nagyságú tepsibe rakjuk. A felszeletelt sárgarépát, zellert, hagymát vízzel (esetleg levessel, csontlével) felöntve vajon félig megpároljuk, majd a halhoz adjuk, egy pohár fehérborral leöntjük, lefedjük és a sütőben puhára pároljuk. A megpuhult halat tálra rakjuk, a megmaradt levet még felöntjük vízzel (vagy csontlével), kissé átforraljuk, tejfellel és liszttel sűrítjük, az egészet kimixeljük, végül finomra reszelt tormát adunk hozzá. Az így kapott mártást tálaláskor a halra öntjük, burgonyát vagy gombócot adunk hozzá, általában szokás, hanem középütt futott körbe. Annyi szabad helyet hagyva, amennyin a kalács elfér. A szélét behajtották, ezért ott nem volt szükség díszítésre. A halotti lepedőkön a legrégibb motívumokat — makkos, cserleveles — is megtaláljuk. Ezeket piros színnel hímezték. A piros a magyar nyelvterületen a gyász színe volt Ez a hagyomány a pogánykorba nyúlik vissza. A fekete csak később lett a gyász színe. A halotti tor alkalmával használt abroszok ezért fekete színnel hímződtek. Meg kell még említeni a koma-abroszokat, amelyeken a komatálat vitték és a fehérrel hímzett férfi surcokat. Az abroszoknál, surcoknál fellelhető színek, minták, színárnyalatok kombinálása nagyon kifinomult ízlésre vall. M. T. M. Prandl Sándor felvételei CSAK EGY PERCRE RIPCSY RUDOLFOT, a CSEMADOK tőketerebesi (Trebišov) járási titkárát Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) közeli s távolabbi körzetében mindenki ismeri és szereti. Én legalábbis úgy láttam. Bárhová mentünk is, baráti kézfogásra nyújtott karral, örömmel fogadták. — Mi lehet ennek az oka ? * — Igyekszünk jó kapcsolatot tartani mindenkivel. Zsúfolt a nyári program, szervezési ügyeket intézve sokfelé megfordultam. Borsiban (Borsa) tizennyolcadszor rendeztük meg a Békeünnepélyt, amely egyben a népművészeti együttesek járási fesztiválja. Sajnos, az egészet elmosta az eső. Éppen úgy, mint tíz évvel ezelőtt. Beszorultunk a kultúrházba. Nagyon sajnáltam a szereplőket, 350 emberről van szó, akik egész éven át azért fáradtak, gyakoroltak, hogy ott a szabadtéri színpadon bemutathassák tudásukat. A másik rendezvényünk, a kaposkelecsényi (Kapušianske Kľačany), már jobban sikerült. Igaz, ez csak körzeti jellegű, az Ungvidék falvainak lakosságát szórakoztatja. — Úgy tudom, ez az ünnepség nehezen indult? — Igen, de azóta bebizonyította életképességét és szükségességét. Az idén jobban sikerült, mint bármely más rendezvényünk. A jó és a jobb meghatározásokkal csínján kell bánnom, a maga nemében minden értékes. Itt van például a kis- és nagytárkányi (Malé Trakany, Veľké Trakany) helyi szervezet. Bárcsak mindenütt olyan nemes formában vetélkedne a két szomszédos község, mint ők! Helyi CSEMADOK napot mindkét helyen rendeznek, s ha az egyikben megalakul az éneklőcsoport, kell, hogy a másikban is legyen és így tovább ... Mi tartozik még a zsúfolt nyári programba? Az Illés együttes vendégszereplése. Nagyon várjuk, főleg a fiatalok. Ők zárják a nyári szezont. Szeptemberben összehívjuk a művészeti ágazatok rendezőit, vezetőit s megbeszéljük az őszi-téli programot. — A szezon itt úgy látom januártól decemberig tart. . . — Bizony így van. Mert hallatunk magunkról, ez lehet a népszerűség egyik oka. A másik pedig az állandó újítani tudás. — Tudna erre példát is mondani? — Újkeletű hagyomány — a királyhelmeci kórház orvosi karával való együttműködés eredménye — az egészségügyi előadások szervezése. Már ott tartunk, hogy szakosíthatjuk az előadásokat, a szervezetek igényének megfelelően. Ezidén beindítjuk — szintén a népművelés, a klubmunka keretein belül — az iskolás gyermekek szüleiben megfogalmazódó kérdésekről, problémákról tartandó előadásokat. Itt például az új tanítási módszerekre, a halmazelmélet ismertetésére gondolunk, így segítjük a szülők és a pedagógusok munkáját, a gyermekek tudásának gyarapodását. Fister Magda 21