A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-29 / 48. szám

Kedves figyelmesség, tetszetős ajándék a nyakék és a karkötő. Az ajándékot pedig sohasem lehet elég korán megvenni. RÓBERT szakács receptjei ZÖLDSÉGGEL TÖLTÖTT OLDALAS Hozzávalók: 80 dkg sertésoldalas, 2 db ki­sebb sárgarépa, 1 db póréhagyma, 10 dkg kel vagy kelvirág, 1 kisebb fej zeller, 2 evőkanál cukorborsó, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 db zsemle, 1 db tojás, kevés petrezselyemzöldje, 2 evőkanál olaj, 1 db szerecsendió, törött bors, só. Készítése: A zöldséget sós vízben félig megfőzzük, hűlni hagyjuk, majd hosszúkás szeletekre vágjuk. A hagymát kockákra vág­juk, olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a kockák­ra vágott zsemlét, az egészet még pirítjuk, majd tojással, a zöldséggel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, reszelt szerecsendióval, petrezselyemzöldjével ízesítjük, gyengén át­keverjük. A sertésoldalas közepén nyílást vágunk, besózzuk, áttört fokhagymával meg­kenjük, a töltelékkel megtöltjük, a végét bevarrjuk és lassan szép pirosra sütjük. Ügyeljünk, hogy ne nagyon puhára süljön. Végül kissé hülni hagyjuk és csak azután szeleteljük fel. Hasábburgonyával és káposz­tasalátával tálaljuk. (František Rakovsky telvetele) A DADOGÁS A dadogás olyan beszédzavar, amely a rit­mus és az ütem felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás kialakulásában szerepet játszhat­nak anatómiai-fiziológiai (szervi) okok, agy­sérülések, betegségek és sérülések a magza­ti fejlődés szakaszában, szülés közben vagy a korai gyermekkorban, az orr,fül betegségei, ha azok kihatnak a hangképző szervekre. Abban az esetben, ha a dadogást közvetle­nül lelki vagy szociális okok váltják ki, rend­szerint neurózisos eredetű vagy fejlődési rendellenességből eredő dadogásról beszé­lünk. A gyakoriság szempontjából első helyre kerül a lelki megrázkódtatás, sérülés. Az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás következtében az idegrendszer egyensúlya megbomlik, a neurotikus tünetek a dadogással együtt jelentkeznek. Az érzel­mi, indulati feszültség kiéleződése, a sérté­sek, csúfolódások, irigység, a féltékenység vagy a beteges óvatosság, bizalmatlanság, állandó nyugtalanságot válthatnak ki a gyer­mekben. Nem tudja tárgyilagosan elemezni a helyzetét, nem tud megfelelően alkalmaz­kodni a környezetéhez. Mindez a sokféle idegrendszeri tünet mellett dadogást is okozhat. Ugye szép ez a teríték! Ki hinné, hogy kötéssel készült? Első pillantás­ra furcsa megoldás, de a látvány, a kellemes környezet, amelyben elfogyaszthatjuk az ételt, megéri a fárado­zást. Széles lustakötés­sel, a közepe simával készült. CSAK EGY PERCRE 1980. X. 22-én, a népművelők napján, Jozef Mravík kulturális miniszterhelyettes Rudolf Jurík, az SZLKP KB kulturális osztályának vezetője és Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke jelenlétében kitüntette a Szlovák Szocialista Köztársaság legjobb népművelőit. A kitüntetettek között volt Hé­­ger Károly is, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Művelődési Központ igazga­tója. — Először kaptad A kultúra érdemes dolgozó­ja kitüntetést? — Nem. 1971-ben részesítettek először ebben a kitüntetésben. Akkor a CSEMADOK Központi Bizottságának dolgozója voltam, s az elismerés a magyar dolgozók körében végzett eredményes kulturális munkámnak szólt. — Milyen mostani munkaköröd? — Felelős munkakörben dolgoztam és dolgozom. Aki harminc éve megszakítás nél­kül népnevelő, az ebből a bűvkörből már nem tud kilépni. — Új helyeden konkrétabb a munkád? — Természetesen. — Különbséget is látsz előző és mostani mun­kakörödben? — Hogyan magyarázzam? A CSEMADOK Központi Bizottságán csupán egy részterüle­tért voltam felelős, itt viszont több mint hatvan embert foglalkoztató intézmény élén állok. A tömegszervezetben a választott szerv határozatát kellett végrehajtanom, itt egy személyben vagyok felelős intézetünk egész tevékenységéért. — Több időt, figyelmet igénylő munkakör ez az újabb? — Igen. Ugyanis a járási művelődési köz­pont munkája sokrétű. Sok más szervezet kapcsolódik munkájához. — S a felelősség? — Párt- és állami szerveink egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kulturális-nép­nevelő munkának, tehát nekem úgy kell irá­nyítanom az intézet tevékenységét, hogy az maximálisan megfeleljen az elvárásoknak. — A járási párt- és állami szervek hogyan értékelik munkádat? — Én magam soha nem vagyok teljesen elégedett az elvégzett munkával. De tudom, hogy mióta az intézet munkáját vezetem, jó eredményeket értünk el. — Mire gondolsz? — Elsősorban a minőségi fejlődésre. Ez intézetünk minden tevékenységén érezhető. — Még mindig nem feleltél a kérdésre. — Persze, persze. Hogy az illetékes párt­os állami szervek elégedettek-e a munkám­mal? Az a körülmény, hogy a mai napon személyesen vehetem át A kultúra érdemes dolgozója megtisztelő kitüntetést, arra en­ged következtetni, hogy igen. Ők terjesztet­ték fel kitüntetésre! — Befejezésül mit kérdeznél magadtól? — Hogyan lehetne a mostaninál még jobb munkát végezni kevesebb gyűléssel . . . — S a válaszod? — Töröm rajta a fejem. (mécs) 21

Next