A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

HOGYAN LEHET TAKARÉKOSKODNI? Lakásvilágítási ABC Ésszerűen és hatékonyan csak az tud takaré­koskodni az energiával, aki tudja, hol és milyen mértékben veszi igénybe. A fűtés A fűtés használja el a legtöbb elektromos energiát. Tehát már jobb szobahőmérséklet szabályozással és hőszigeteléssel is sok energiát takaríthatunk meg (akár a fogyasz­tás felét)! Meleg víz előállítása A háztartásokban a második legnagyobb energiafogyasztó a melegvíz-előállítás. A meleg vízzel lehet ésszerűen takarékoskodni. Főzés és sütés A helyiségek fűtése és a meleg víz előállítása mellett a főzés és sütés számít a háztartás harmadik legenergia-igényesebb területé­nek. Elektromos háztartási berendezések A kisebb és nagyobb háztartási gépeknél csak kevés energiát takaríthatunk meg. Emellett, mivel ezeket a berendezéseket azért vesszük meg, hogy könnyítsék a mun­kát és időt takarítsunk meg, használatukkal nem is volna ésszerű ezeken spórolni. Világítás Ha csak a világítással akarjuk csökkenteni a fogyasztást a háztartásban, rossz helyen kezdünk a takarékossághoz. Egy négyszemé­lyes háztartásban a világítás részesedése mindössze körülbelül 8 %-a a teljes fogyasz­tásnak. Fénycsöves lámpák beállítása A fénycsöves lámpák sajátossága a nagy fényhasznosítás. Azonos megvilágítású fény­erőnél majdnem kétharmaddal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos izzólámpa. A fénycsövek drágábbak az izzó­lámpáknál, összevetve azonban égési óra­számuk sokkal nagyobb. Jóllehet a fénycsö­ves lámpák energetikai hatásfoka jobb, ne használjuk azokat ott, ahol gyakran kell kap­csolni őket. A fénycsövek kikapcsolása csak akkor gazdaságos, ha utána 15 percig nincs szükség rájuk. Izzólámpa Ha a lámpát a legrövidebb időre is kikap­csoljuk, amikor a fényre nincs szükség, meg­rövidül az izzó élettartama. A kikapcsolás csak akkor kifizetődő, ha a fényre 10 percig nem lesz szükségünk. Célirányos megvilágítás a rögzített világí­tás helyett A mennyezeten elhelyezett, nagy áramigé­nyű, többkarú csillár ugyan ellátja a teljes helyiség kivilágítását, de esetenként nem kívánatos árnyékolást idéz elő a munka-, a játék-, vagy a pihenőhelyen. Ha célirányos megvilágítást alkalmazunk egyes lámpákkal, annak a helynek a közelében, ahol a fényre szükségünk van, alacsonyabb áramfogyasz­tás ellenére lényegesen jobb megvilágítást érünk el, zavaró árnyékolás nélkül. A falak színe Mindenki ízlése szerint és funkcionális szempontok figyelembevételével alakítja ki lakása felületeit. A sima fehér fal a ráeső fény mintegy 80 %-át veri vissza, a sötétzöld fal csak 15 %-ot, a fekete csak 9 %-ot. Annál kisebb világítókat kell felszerelni, mi­nél több fényt ver vissza a fal. KÖNYVÁPOLÁS Mind több embernek van kisebb-nagyobb házikönyvtára. Közülük nem egy több ezres, módszeresen összeállított, rendezett gyűjte­mény. Ám akik csak néhány tucat könyvet mondhatnak magukénak, azoknak is gondot okoz, hogyan tartsák rendben ezt a nehezen takarítható, a tisztaságra annál kényesebb állományt. . Mindenfajta könyvnek ellensége: a napfény, a por, a dohányfüst és a nedvesség. A napfény ibolyántúli sugarai nemcsak a kötés anyagát fakítják ki, hanem a papír oxidációját is elősegítik. Kézenfekvő megol­dás lenne a zárt könyvszekrény, csak éppen elveszne gyűjteményünk egyik vonzereje: az érdekes látvány. Hiszen a könyvespolc két­ségkívül dekoratív elem is a lakásban! Egy­szerű és hatásos védelem, ha a könyveket áttetsző, úgynevezett zsírpapírba bekötjük. Ez alatt még olvasható a gerinc felirata, tehát nem okoz fölösleges munkát a keresés. A portól nemigen véd, ha a könyvet üveg mögé zárjuk. Hosszabb-rövidebb idő alatt oda is behatol a por. A dohányfüst apró részecskéi behatolnak a legszűkebb résen is, ellene mindössze annyit tehetünk, hogy ke­vesebbet szívjuk „az ördög szénáját". A port legcélszerűbb puha ecsettel eltávo­lítani. Jó, ha ilyenkor kéznél van a porszívó kis kefés toldaléka. Ha a por nagyon ragasz­kodnék a papírhoz — különösen felül, a gerincnél, ahol leggyakrabban éri az ujjunk — puha radírral leszedhetjük, de vigyázzunk, meg ne sértsük a lapok szélét. Ilyen módon a füstnyomokat is eltávolíthatjuk. Por ellen is a legjobb védekezés a megelő­zés. Ha könyveinket nagyság szerint tároljuk — így használjuk leggyakrabban a rakodóte­ret — a sor megfelelő méretű papírcsíkkal letakarható. A könyvet könnyen kihúzhatjuk alóla, visszatenni sem nehéz. Ha elpiszkoló­dik, kicserélhetjük. Folyóiratainkat érdemes évfolyamok sze­rint kötegelni. Ha két erősebb lap közé tesszük őket, összeköthetők egy-két centi­méter széles köperszalaggal. (Ilyen irkatartó egyébként papírüzletben készen is kapható) Legkörülményesebb a nedvesség elleni védekezés. Nyirkos falhoz ne tegyünk köny­vespolcot! A papír könnyen magába szívja a nedvességet és prédájává válik a különféle penészfajoknak. Megrozsdásodnak a füző­kapcsok és eltávolíthatatlan folt marad utá­nuk. Csak az elővigyázatosság segíthet. Mi a megoldás, ha könyvünk megsérült, bepiszkolódott? Por és grafitceruza ellen a puha radír használható. Tintaceruza ellen nincs orvos­ság. Festékje végérvényesen behatol a papír rostjaiba, onnan többé el nem távolítható. Ha könyvünkre víz ömlik, gyorsan itassuk fel, és a lapokat itatós közé fogva szárítsuk meg! Ha lehet, préseljük le minél nagyobb súllyal! A meggyűrődött lapot nedvesítsük meg jól kicsavart vizes vattával vagy szivaccsal, és ugyancsak itatós között préseljük le, míg meg nem szárad! Ha félóránként, óránként cseréljük az itatóst, hamarabb érünk célt. Ha elszakad a könyv lapja, legegyszerűbben bankjegyragasztóval javíthatjuk meg. A leg­rosszabb, amit tehetünk, hogy műanyag ra­gasztószalaggal próbáljuk összefogni a lapo­kat! Egy idő után ugyanis a műanyagcsík elválik a papírtól, ragasztóanyaga viszont behatol a papír rostjai közé és eltávolíthatat­lan, ragadós folt marad utána. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni: műanyag ragasztószalagot használni veszélyes! Még egy tanács: bőrkötésű könyveinket, főleg a régieket, időről időre kenjük át bőrá­poló szerrel! Mindegyik alkalmas, amelyik­ben kevés a terpentin. Természetesen csakis színtelent szabad használni, és csak igen­igen vékonyan! Végezetül pedig: minden súlyosabb esetben forduljunk szakemberhez. Főleg értékes, régi könyvek esetén. A na­gyobb szakkönyvtárak könyvrestaurátorai készséggel adnak mindenkinek tanácsot. Prandt Sándor felvétele RÓBERT szakács receptjei PATONYI TÁSKA Hozzávalók: 1/2 kg burgonyatészta (üzlet­ben kapható), 40 dkg főtt sonka, 3 fej vöröshagyma, 10 dkg gomba, 1 db tojás, só, bors, csípőspaprika, 4 evőkanál olaj, petre­zselyemzöldje Készítése: A sonkát ledaráljuk, 1 fej vörös­hagymát összevágunk, olajban megpirítjuk, hozzáadjuk a gombát és kb 20 percig párol­juk, belekeverjük a tojást, hozzáadjuk a son­kát, sót, borsot, csípőspaprikát. Elkészítjük a burgonyatésztát (az utasítás szerint), fél ujj­nyi vastagságúra kisodorjuk, a töltelékből kis halmokat formálunk és a tésztára rakjuk. A tésztával beborítjuk, derelyéket vágunk, majd sós vízben kifőzzük. A megmaradt vöröshagymát apróra vágjuk, olajban rózsa­színűre pirítjuk és tálaláskor , finomra vá­gott petrezselyemzöldjével a tészta tetejére rakjuk. Farsangi vendégfogadáshoz ajánljuk eze­ket a szép és egyszerű kötényeket. Ünne­pélyesebbek, díszesebbek, mint a hétköz­napi munkakötényünk, mégis olcsó és mutatós védői fogadóruhánknak, ami so­hase legyen túl elegáns, de túl egyszerű sem. 21

Next