Magyar Academiai Értesítő, 1852 (12. évfolyam)

1852 / 5. szám

282­3 MAGYAR ACADEMIA! ÉRTESÍTŐ­­ vöket tanultam. Egy-két pohár bor megoldá nyelvöket, 's a' milly szívességgel fordítgatták magyar mondatimat romra, én a' hallotta­kat olly készséggel jegyezgetém. Néhány nap alatt az egész nyelv­tanon végig mentem. Kikeresnem a' nyelvtani idomokat és rendbe szednem, nem volt nehéz. Mi kétes maradt, mit ezen tanítóim meg­fejteni nem tudtak, felvilágosították más fajtársaik, kikkel Domony­ban, Sz. Lászlón, Kókán, Szecsőn (Pest megyében) találkozom. — Vizsgálódássul­ eredménye : a magyar és czigány nyelvek közt semmi rokonság ! Jelen nyelvtan kész volt, midőn Pott hálás tanárnak 1844. ki­adott, két kötetből álló jeles czigány nyelvtana került kezemhez. — Átnéztem. Az első kötetben ötven írónak, kik a' czigányokról és nyelvekröl értekeztek, elősorolása s rövid elmélkedés után, eme­zek' különféle (chai, romano, zincalo, katzibelos , karatchi, cha­rami, egypticus, bohemicus stb) neveikről és valószínű eredetük­ről értekezvén , tárgyaltatik a' nyelvtan ; a' második kis szótárt foglal magába, mellyet megelőz rövid értekezés a' zsebelök' nyelvé­ről (Gaunersprache) megmutatására annak, hogy ez a' czigánynyal nem egy ; azután következnek mutatványok az újtestamentomnak rom fordításából, rom beszélgetések , könyörgések stb.—E' tudósi buvárlatinak eredménye : a' czigány nyelv a' szanszkritnak egyik távolabbi sarjadéka s így az indeurópai nyelvcsaládhoz tartozik; de azon nyelv még nem tudatik, mellyel legközelebb rokonságban áll, sem azon ország vagy vidék, mellyböl a' czigányok szakadtak, sem idő, mikor, miért hagyták vala el őshonukat Pott' művében mind az egyes szavak, mind a' nyelvtani idomok különfélekép írvák, a' szerint, ammint ezen vagy azon kútforrásból meríttettek, mi at vizsgálat nem kissé zavarja. Az írók t. i., kiket követ, több nemzetbeliek, angolok, francziák, olaszok , csehek, né­metek stb. a­rom­ szavakat mindenikök saját anyanyelvének helyes­írása szerint írja, — innen a' különféle írásmód. Egyébiránt nagyon kétes, vájjon azok jól írvák-e, miután némelly nyelvben, pl. né­metben , nincsenek is minden czigány hangnak megfelelő hangje­gyek (bötük). A' kiejtés és nyelvtani idomok' változatossága pedig onnan magyarázható, hogy alkalmasint a' czigány nyelvben is, mint másokban (pl. tótban a' sárosi, liptói, nyitrai), vannak szójárások, s a' czigányok különféle országokban és vidékeken nem egyképen beszélnek. A' szitnaaljai (Hont megyei) tót czigányoknál pl. én is vettem észre némelly idomokat, mellyek az alföldi magyar czigá­nyoknál, legalább azoknál, kik után én e' nyelvtant szerkesztém, nem divatosak, s ezek'állítása szerint az oláh czigányok ismét más­képen beszélnek, úgy hogy ők minden szavokat nem értik. Mik e' nyelvtanban állanak, úgy írvák, miként én hallottam , és a­ szabályok is ezek után vonattak el. Pottnak enyémtől itt-ott el­térő véleményét a­ szöveg alatti jegyzékekben érintem.

Next