Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Számok - 1859 / 2. szám
90 CZUCZOR GERGELY: tuba, (ud, tukmál, tulajdon, tulok, tunya, túrba, turul, tutu, tutul, tutyog, tutyma, zuhog, zuppan, zsugori. 2) Többször o-val váltakozik, 1. o. 3) Párlejtésen o-vel : urok űrök ; csúcs csücs, csucska csücske ; duhog dühög, sándor sündör, suppad süpped ; pupóka, püpöke (hamu-Aschenbrödel. 4) Zárt a-val : baglya baglya, 1. Zárt a. Rövid ü. 1) Változatlan : ühödik, ühög, ül ülés, némely régieknél is, üst, üstöllést, üstök, üszk, üszög ; büszke ; csücsül, csünik, csűrök ; fürt, füst; gyügyü, gyüszü ; hülye, hümmög ; küklik, kürt, küszöb, küzd; nyüst , pücsök , süt, süllő, sürje, sürü, szül, szürke, szütyö , tüdő, tűnik, tüszköl, tüsszen, tütü, tüttös. 2) Fölcserélődik magas г-vel, p. üdő idő, 1. i. 3) Zz-val 1. u. 4) Övei 1. ö. * A ragokban és képzőkben az ucsü pársejtesek, melyek minden egyéb hangzót kizárnak, p. karunk, botunk, urunk, kezünk, körünk, fülünk; várjuk, toljuk, dúljuk, leljük, öljük, üljük; kapu, köpü, gyűrű stb. A hosszú önhangzókról. Ezek általán a köz szokás szerint határozottabbak, s nem oly változékonyak, mint a rövidek ; azért csak azokat számlálom el nagyjában, melyek a szűkebb szélesb tájejtéssel majd hosszuk, majd rövidek , u. m. ád csak ezen módban és személyben, különben ad; álom, melynek gyöke alik; ángy, bátyám neje, az an