Magyar Akadémiai Értesítő, A Nyelv- és Széptudományi osztály közlönye, 2. kötet, 1861-1862

Számok - 1861-62 / 1. szám

MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. A NY­ELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYI OSZTÁLY KÖZLÖNYE. II. KÖTET. 1861. I. SZÁM. A SZEMÉLYRAGOK VISZONYÁRÓL A BIRTOKRA 1 ÉS TÁRGYRA A MAGYAR NYELVBEN. Előadta fe­br. 25. és jún. 3. 1861. FOG A­RAS­Z JÁNOS RT. I. Az­­ ч személyragot, például ezekben : k­áz-u, kaz-e, ál­talában a 3-ik személynévmás­­öt képviselőjének, vagyis in­kább annak magának, illetőleg h­angváltozékának­ tartjuk, úgyhogy a föntebbi példák mind számos régi nyelv­emlékek­ben , mind tájdivatosan mai napon is így hangzanak : ház-o, tcez-ö (domus ejus, manus c/?is jelentéssel), melyek még köze­lebb állanak az ö­-höz, az o pedig, vagy a föntebbi példában a csak a nyelvünkben követett hangrendszer kifolyása. (Ezen hangrendszernek valamint általában a közös ragozási szabá­lyoknak hangtani természetéről és alapjáról egy különös előa­dásban fogok, ha bokros teendőim engedendik és a tisztelt Tár­saság becses figyelmére méltatandja, részletesen értekezni). Az imént érintettem személyrag eredete­ s­érteményéről alig kételkedik közölünk valaki, valamint arról sem , hogy a többi személyragok is : -m, -d, -nk, t-k stb. szinte jjaz­­én, te, SYEI.Y. CIZ.T. KÜZL. 1861. — II.

Next