Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 3. kötet, 1862

Számok - 1862 / 1. szám

TÖRÖK-MAGYAR VISZONYOK.­rt Buda megtarthatását, mert még a birtokukban levő ország­részt is alig tudták a Szapolyaiak megvédeni. 1526-ban a nemesség jobb része komoly hadi készüle­teket tett ugyan, (lásd a II. számú okmányt), de a nagyobb rész a táborozásból kihúzván magát, a következés az lett, hogy a török Pétervárad, Újlak, továbbá a dunántúli rész hídfőjének és Buda kulcsának az eszéki várnak elfoglalása után Baranyába tört, s a magyar sereget augustus 29-kén Mohács mezővárosa előtt megverte, s a király elveszése után annak fővárosát Budát elfoglalta, de Pestre áttevén seregét a­zt elhagyta, s Pilis, Zsolt, Bodrog és Bács megyén keresztül az országból kivonult, miután serege foglyokkal és zsákmány­nyal jól megrakodott. A Szerémségnek és várainak elfoglalása által Szolimán Belgrádnak nevezetes erőműveket szerzett, s ez által annak birtokát még inkább biztosítá magának. János király is hi­ába kérte vissza ezen részt, különben a szövetségkötés (1528 febr.) előtt ejtvén a Szerémséget birtokába, ezt visszaadni nem volt szándékában, de a hadtan szabályai szerint sem tehette. Nem hiszem, hogy ezután még valamit tervelt Szolimán hazánk ellen, mert ő a magyarokat csak megtörni, de orszá­gukat elfoglalni nem akarta. Ezen gondolat csak jóval később támadt agyában, mit annak helyén előadni szándékozom. Az 1528. február havában Laszkival kötött szövetsége után János király birtokait nem bántotta, de ellenfelének ő is ellensége lett, s így csak a Ferdinánd-pártiak várait foglal­gatá, így történt, hogy míg I. Ferdinánd király Magyaror­szágban időzött, mely 1527. aug. 1.—1528. Márt. 8-dikáig ter­jedt, azalatt tőle Jajczát, Knint és Novigrádot s még számos várakat a török elfoglalta '), mi által Szolimán éjszaki birto­kai várvonalát, mely tompaszöghöz hasonlított, egyenesre egészíté ki.­ ­) Horváth Mihály : Magyarország Történelme, 1801. III. 44.1.

Next