A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1869 (3. évfolyam)
1869 / 1. szám
o dái, e bűntény felöl nem tudnak, — az országnagyok hódolnak, és esküsznek Péternek. Egykorú irók szerént sz. István maga ajánlja és rendeli Pétert utódául. Alberikkal egykorú Ilik Endre 1222-ben kegyelettel (beatae memoriae) említi őt. Ugyan egykorú eseményjegyzék 1241-ig a pozsonyi missaleban Péter, Almos, és Watha comes valutáját . —• Vazulét nem említi. Vincentius Bellovacensis 1240—50-ben szóról szóra adja Alberik szép tanúságát Gizela vallásos voltáról ; a kisebbítő hírt, mint amúgy is visszavontat, mellőzi. Ranzan, Székely István és Pethö Gergely nem ismerik, vagy mellőzik a Vazul mondát. Bonfin és Heltai szent Gizlát, ama rosz hírben állótól megkülönböztetik. Egykorú Hermann azt mondja, hogy Gizla királyné jóságos cselekedetek gyakorlatában magyar földön aggott meg . Bergamói Jakab 1492 és 97-ben, hogy kegyességben és ártatlanságban e világon hozzá fogható nem volt, férjét túlélvén Székes-Fehérvárott temettetett, csodákkal tündöklött, s a szentek közé soroztatott. Az 1494-ki nürnbergi német krónika is más forrásból merítve írja, hogy Székes-Fehérvárott temettetett, s csodákkal tündöklik. Mentő tanuk továbbá Engel elődei: Pray, Katona, Cornides, és utóda Fessier, Nagy Pál, Gr. Majláth János, Spányik, Péczeli József, és Horváth Mihály 1842-ben, kik az állítólagos büntettet hasonnevű más királynénak tulajdonítják. Végre Saveta czímmel illeti Gizela királynénkat a Bollandisták idézte régi Benedictinus kalendarium, és beata-val Menárd, Ferrarius, és mások. ” Értekezését következő észrevétellel fejezi be : „E ráfogások elleni védelem nem annyira illeti Gizela királynénk dicsőült személyét, ki szent bátyja, férje, fia, s rokona Kunegunda társaságában, Isten közvetlen közelében, arra épen nem szorult, mint érdekel minket, kiket folyton édes kegyelet köt áldott emlékéhez ; — érdekli azon minden rangú nőt, s a Fenséges úrhölgyet, ki Gizela szent nevét viseli ; — érdekli a nemzetet és koronás királyát, ki az új aerát nyitó alkotmányos szerződést, azon kegyes kéz hímezte palásttal vállain szentestté. Nem, a kezet soha sem mocskolta honfi vér; azon nemzeti ereklyét díszítő arczkép eredetijének soha nem volt oka honárulás miatt pirulnia. Bátran vésethetjük vagy irathatjuk ezen arczképet emlékszeműi adományunkra, nem csökkentheti az bármely adomány értékét, mi a királyi hivatal legünnepélyesb perczében, a méltóság fényragyogását lényegesen emelte." 8. Hunfalvy János, r. t. „Japán földjéről és népéről" értekezett. Kivonata ez. Megemlítve röviden Pole Márk a portugál, spanyol és más hithirdetők, a hollandiak s az újabb utazók tudósításait és munkáit, melyek Japán ismertetésére szolgálnak, az ország természeti viszonyait tárgyalá. Japán Ázsia keleti oldalán terjed el, s Korea félszigethez csatlakozó négy nagy és több mint 3000 apró szigetből áll. A nagy szigetek : Kiusziu, Szikok, Nippon és Jeszo, de ez utóbbi, valamint az odább