A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1879 (13. évfolyam)

1879 / 1. szám

4 Második akadémiai ül­és. A II. osztály első ülése. 1879. jan. 13-án. Pauler Tivadar r. t. k­. osztályelnök elnöklése alatt. 12. (1.) Gyárfás István az 1878-ik évi nagygyűlésen megválasztott lev. tag felolvassa székfoglaló értekezését, ily czim alatt : »Szobó István Egerben.« Kivonata ez: Ez értekezés egy magyar végvárnak, Egernek, a XVI. század köze­péről belkormányzatát rajzolja részletesen. Kezdi a mohácsi vészt követő belzavarok megemlítésén, midőn a Ferdinánd és János királyok közötti trónviszályok alatt az aristocratia köréből gazdag adományokért a lélek­vásárlás nyiltan űzetett . Perényi Péter és Serédy Gáspár főurak vitték a felvidéken a főszerepet, Serédy hű volt Ferdinándhoz, Perényi gyakran változtatta urát, de mindegyik jutalmakat várt és nyert. Ez időben a püspöki székek egy része betöltetlen volt, más részek­ben a török miatt a püspökök nem lakhattak ; ennek következtében a püspöki jövedelmeket részint királyi adomány, részint hatalom erejével világi főurak birták. Serédy Eger várát János királytól 1530-ban vissza­foglalta, de ezt 1534-ben Perényi vette birtokba. Az országgyűlések folyvást sürgették a püspöki javadalmak világi kezekből elvételét . Perényi János királyhoz pártol, majd 1539-ben visszatér Ferdinándhoz, ki 1541-ben neki adta Eger várát, melyet azután Perényi 1542-ben átalakított, míg nem ez évben elfogatott. Ez előzmények után áttér értekező Dobó életére ; kimutatja — mit az eddigi családtanokban hiába keresünk — hogy Dobó ősei közöl már IV. Béla korában élt Panki Gergely, ennek fia Jakab szerezte meg Ruszka falut 1311-ben, e Jakabnak egyik fia ugyanez évben Dobó mes­ter néven fordul elő, s tőle a Panki család Dobó előnevet nyert. Dobónak Jakab, ennek ismét Domokos volt fia 1386-ban, ki szépapja volt Dobó Istvánnak. A ruszkai Dobó család birtokviszonyaira nagy világosságot nyújt értekező, midőn kimutatja, hogy a Dobó, Pálóczi és Bátor család egy közös törzsből ered, s még 1417-ben is fentartják egymás irányában, kihalás esetére, kölcsönös örökösödési jogukat. Dobó anyai ágon a Czékei és Upor családoktól származván, e javak miatt sok perbe bonyolódik ; különösen hosszú pere volt a Pálóczitól maradt sárospataki vár miatt a Perényiekkel, kik a Czékei, Upor és Pálóczi vagyon nagy részét előre elfoglalták. Dobó István születése a XVI-ik század első éveire esik, 1511-ben már árván maradt. 1540. körül a három Dobó testvér Ferdinánd pártján küzdött. István 1544-ben a felvidéki tized behajtásával bizatott meg, majd 1546-ban az Eger várának Perényitől visszafoglalása iránti hadjáratban részt vett, de a mi sikerre nem vezetvén, ezen úgy védelmi, mint politikai

Next