Akadémiai Értesítő, 31. kötet (1920. évfolyam)
Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Válasz a cseh Akadémiának
Válasz a cseh akadémiának. A Magyar Tudományos Akadémiának ama szózatára, melyet tiltakozásul a magyar terület megcsonkítása ellen a világ összes akadémiáihoz intézett, a prágai cseh akadémia ez év februárjában válaszolt. Mi a hazai szerencsétlen politikai viszonyok miatt e választ csak nemrég kaptuk meg és azért nem felelhettünk rá hamarabb. De a késedelem nem ártott, mert az idő újabb fegyvereket szolgáltatott kezünkbe igaz ügyünk védelmére. A cseh akadémia válasza a huszita háborúk korára emlékeztető szenvedélyességgel támadja meg a magyarság régibb és újabb történetét s végül kifejezi azt a reményét, hogy a történetírás Magyarország szétdarabolását megérdemelt büntetésnek fogja tekinteni. E prófétai haraggal szemben mi nyugodtan akarjuk helyreigazítani a cseh vádirat súlyos tévedéseit. Hiába feszegeti a magyar akadémia — mondja a cseh válasz — a nemzet ártatlanságát a világháború előidézésében. Hiszen a magyarok 1867 óta folyton előkészítették a Berlinnel való szövetséget és az egész Habsburg-monarchiát ők szegődtették a porosz imperialismus szolgálatába. Ők akadályozták meg 1870-ben a franczia-osztrák szövetséget és ezzel segítették a német hegemóniának megalapítását Európában. A cseh akadémia e megállapításai messze esnek a történeti valóságtól. A magyar politikának 1867 után nem volt arra hatalma, hogy növelje a porosz imperialismust és nem is volt ilyen kívánsága. Gróf Andrássy Gyula, mint miniszterelnök, néha még szükségesnek is tartotta figyelmeztetni Bismarckot arra, hogy politikájának magyarellenes törekvéseit nem nézhetné nyugodtan. 1868-ban kijelentette a bécsi olasz követ előtt, hogy ha Bismarck támogatja a dunai fejedelemségek izgatását Magyarország ellen, a magyar kormány kénytelen volna Párisban keresni a védelmet. A franczia-porosz háború idején élénken nyilatkozott a magyar közvélemény rokonszenve a francziák iránt, de ugyan miért pártolta volna a magyar politika az osztrák-franczia szövetség eszméjét? III. Napóleon azzal az ígérettel akarta csábítani a