Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1974 (81. kötet = Új folyam 19. kötet)

1974 / 11. sz. - KÖNYVSZEMLE - HUTÁS MAGDOLNA, R.: Petőfi szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. Első kötet A-F. Budapest: Akad. K., 1973. 1167 p. [ismertetés]

KÖNYVSZEMLE Petőfi szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete Első kötet A-F. Szerkesztette: J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre, Gáldi László irányításával. Akadémiai Kiadó, Budapest 1973. 1167 lap. tári hagyományokhoz híven a szólásokat ós közmondásokat. Ha csak fordításban találtak egy kifejezést vagy ritka jelentést, arra is utalnak. Az egyszerű példák után a kiemelt, stilisztikai vagy nyelvtani szempontból minősített adatok következ­nek. A szavak jelentésének, jelentésárnya­latainak meghatározása pontos, a kiemelt illusztráló példamondatok pedig érzékel­tetik a költőiséget. Ha kiemelünk a több­jelentésű szavak közül néhányat, s meg­vizsgáljuk azok 1. jelentésót, a követke­zőket látjuk. Pl. az anya főnév 264 ada­tában találtak hét jelentést. Az 1. jelentés ('olyan nő, akinek gyermeke van') illuszt­rálására két példával éltek, az egyik: ,,S a kis szobába toppanék . . . Röpült felém anyám", a másik: ,,egy ágyban hárman alszanak Két gyermekével az anya". De felsoroltak páros kifejezéseket, hasonlatokat, metaforákat, egyéb képeket. Majd jelzős szerkezeteket találunk, s ezek­ből kiemelve egy metaforikus használatot: „Nincs a földön gyermekeitől zsarnokilag­követelőbb s az irántok háládatlanabb anya, mint édes hazánk, ez a jó Magyar­ország". A csinál ige 108 adatában hat jelentést vettek fel, в ezen belül a jelentés­árnyalatokat is megkülönböztették, de itt is minden esetben jelölték a költői figurá­kat. Az 1. jelentés ('valamely cselekvést végez') példamondata („ne akadjon fönn azon, mit más csinál") után azonnal a megelevenítés költői eszközét emelték ki: „Sötét árnyat vetnek a fák, A házak, Unalmukban egybet sem Csinálnak". Az ér ige, egyik leggazdagabb fogalmi tar­talmú igénk 1. jelentése: „vmi érint vkit, vmit', s példánk Petőfitől: „Ragadta őt [= Jánost] a víz magasra, magasra, Hogy tetejét érte már a felhő rojtja". Az édes 'cukros, mézes izű' első jelentésének egyik példája: „A szőlő . . . Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét". Az egy számnév illusztrálására: „A hősöket egy közös sírnak adják". S így tovább, minden szófajt számba véve, megfigyel­hetjük, hogy az ún. alapszókincshez tartozó szavak legelterjedtebb, alapjelentósben írói szótárak alkotásának gondolata a magyar nyelvtudományban már a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben fel­merült. Gazdag és világszínvonalú szép­irodalmunk joggal keltette fol ezt az igényt. Nagyméretű, sok vonatkozásában társa­dalmi gondolkodást tükröző nyelvújítá­sunkat a reformkor vitte diadalra. S mindaz a társadalmi mozgás, gondolat és nyelvi újítás, ami a reformkorban felhalmozó­dott, az 1848-as polgári forradalom­ban került felszínre, terjedt el, vált közkinccsé. Petőfi Sándor születésekor a klasszikus nyelvújítás korszaka már lezárulóban volt. Az írott nyelvben még ingadozik a szó­használat, de az irodalmi nyelv már újabb forrást keros a népnyelvben. A nagy mű­veltségű népi forradalmár költő életműve nyelvileg szintézise mindannak, amit a reformkorban alkottak. Ezért Petőfi nyelve nem a nyelvi produkciók miatt érdekes a számunkra, hanem elsősorban azért, mert az ő alkotásaiban emelkedett először a magyar nyelv addig nem ismert költői színvonalra. Rendkívüli tehetsége meg­mutatta, bogy a legbensőbb érzelemtől a leglángolóbb forradalmi hitig, a legkomp­likáltabb gondolattól a legtisztább népisé­gig mindent ki lehet fejezni. Anyanyelvünk hajlékonysága, képi kifejező ereje, szó­kincsünk sokrétűsége bontakozik ki Petőfi költészetéből. Ezt a gazdagságot kell érzékeltetnie a most készülő, s I. kötetében már mog is jelent Petőfi-szótárnak. A Petőfi-szótár az MTA Nyelvtudo­mányi Intézete egyik munkaközösségének alkotása. Kifogástalan szótári munka. Számba vették és feldolgozták Petőfi min­den szavát, illetőleg annak minden adatát. A szavakat szócikkekbe szerkesztették, megjelölve a szófajt, alakváltozatokat, nyelvtani paradigmát, megadva az adatok számát. Nyelvtani és szóhasználati meg­jegyzést vagy stilisztikai minősítést is fűztek a feldolgozott szóanyaghoz. Külön csoportosították a megszólításokban, pár­beszédekben, udvariassági kifejezésekben jelentkező szóhasználatot, továbbá a szó­.737

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék