Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)

1977 / 6. sz. - AZ MTA 1977. ÉVI 137. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia 1977. évi közgyűlése

megnövekedett igények különösképpen fel­hívják a figyelmet a IT a, hogy a felső­oktatásnak sokoldalú szakembereket kell képeznie. Ehhez megvannak az egyete­meken a belső tartalékok, nagy terhek hárulnak azonban az oktatókra. Oktató, tudományos — a klinikákon gyógyító — munkájukon túl igénybeveszik szakértel­müket a minisztériumok, a főhatóságok, tevékeny szerepet játszanak a közéletben és a tudományos ismeretek terjesztésében is. Ugyanakkor — mint elmondották — sokhelyütt hiányoznak az elmélyült tudo­mányos munka fontos feltételei. Felmerült a vitában az alapkutatások­ból eredő szabadalmak, találmányok sorsa. Egy-egy találmány szabadalmaztatásának nein kevés szemléleti és bürokratikus aka­dálya van, s túl azon, hogy a kutató kedvét veszti, veszteség éri a népgazda­ságot is. A helyzet megváltoztatása érde­kében az Akadémiának is feladatai van­nak. Sok szó esett a tudományos vitákról is, melyek fontosságában, jelentőségében vala­mennyien egyetértettek. Többen úgy lát­ták azonban, hogy őszintébb, korrektebb, a tényeken és objektív véleményeken ala­puló vitákra van szükség, mert jelenleg még sok a formaság és túlságosan elter­jedt a „jobb a békesség" elve. A vitákat nem szabad csupán a tervek vagy a be­számolók bizonyos időközökben lezajló megbeszélésére leszűkíteni, az elvi vita és kritika a tudományos közélet folyamatos tevékenysége kell, hogy legyen. A felszólalók egyetértettek azzal, hogy hatékonyabbá kell tenni az Akadémia tudományszervező tevékenységét, szorosabbra kell fűzni a testületek és a szakigazgatás kapcsolatait, erősíteni kell az Akadémia és a tudományos szervezetek együttműkö­dését, fel kell lépni az alkalmanként jelent­kező bürokratizmus ellen. Többen elisme­réssel szóltak arról, hogyan segítik a tu­dományszervezők, az irányításban dolgo­zók a kutatók munkáját. Néhány felszólaló felvetette, hogy a tudományos publikációk megjelentetésének hosszú az átfutási ideje, s ez napjainkban, az erős nemzetközi ver­senyben hátrányos a magyar tudomány számára. Az elhangzottakra Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke, illetve Márta Ferenc főtitkár válaszolt. Ezután Szent­ágothai János javaslatot tett az MTA új tiszteleti tagjainak megválasztására. A közgyűlés titkos szavazással tiszteleti taggá választotta Häuser Arnoldot, az Angliá­ban élő nemzetközi hírű művészetszocioló­gust és Szabó T. Attilát, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nyugalmazott pro­fesszorát, a magyar nyelvtudomány jelen­tős művelőjét. Ugyancsak titkos szavazás­sal kétévi időtartamra az Akadémia elnö­kévé választotta Szentágothai János akadé­mikust. Az új alelnök Somos András aka­démikus lett. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta az időszerű feladatokat, végül állás foglalt a közgyűlésen, s az elnökség ós a főtitkár beszámolójában felvetett kér­désekben. (A határozat szövegét folyóira­tunk következő számában közöljük.) Kü­lön határozati pontban emlékeztek meg Erdey-Grúz Tibornak, az MTA elhunyt elnökének érdemeiről. A Magyar Tudo­mányos Akadémia 1977. évi közgyűlésé­nek háromnapos munkája ezzel befejező­dött. A tudományos osztályok rendezvényei Május 4-én, délután és május 5-én dél­előtt került sor a tudományos osztályok üléseire. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztá­lyának. ülésén három előadás hangzott el. Harmatta János akadémikus a készülő nyolckötetes magyarországi latinság szó­táráról, Ujfalussy József akadémikus a hazai zenetudomány két jelentős vállalko­zásáról, a Magyar Népzene Tára sorozat­ról ós a Magyar Zenetörténet készülő kö­teteiről számolt be. Nagy Péter akadémi­kus a kritikai kiadások helyzetét és prob­lémáit elemezte. A Filozófiai és Történettudományok Osz­tályának. tagjai Hanák Péter, a történelem­tudományok kandidátusának értekezését hallgatták meg a szakmai kritikáról ós értékrendről a filozófiai és a történeti tudo­mányokban. Az előadáshoz kapcsolódott Huszár Tibornak, a szociológiai tudomá­nyok doktorának és Miklós Pálnak, a művészettörténeti tudományok kandidá­tusának referátuma saját tudományte­rületük helyzetéről, majd vita követke­zett. A Matematikai és Fizikai Tudományok, valamint a Műszaki Tudományok Osztályá­nak együttes ülése az atomenergia hazai hasznosításának tudományos-műszaki kér­déseivel foglalkozott. A két osztály tanács­kozását Tarján Imre akadémikus osztály­elnök nyitotta meg, majd Lévai András akadémikus vázolta az energiahelyzet nem­zetközi és magyarországi alakulását, to­vábbá a nukleáris energia jövőjét. Az atomenergia-kutatás helyzetét és perspek­tíváit tárgyalta Pál Lénárd akadémikus előadása, Szabó Ferenc, a műszaki tudo­mányok doktora pedig a KFKI-ban egy nemzetközi kutatócsoport által végzett 450

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék