Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)
1977 / 6. sz. - AZ MTA 1977. ÉVI 137. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia 1977. évi közgyűlése
megnövekedett igények különösképpen felhívják a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásnak sokoldalú szakembereket kell képeznie. Ehhez megvannak az egyetemeken a belső tartalékok, nagy terhek hárulnak azonban az oktatókra. Oktató, tudományos — a klinikákon gyógyító — munkájukon túl igénybe veszik szakértelmüket a minisztériumok, a főhatóságok, tevékeny szerepet játszanak a közéletben és a tudományos ismeretek terjesztésében is. Ugyanakkor — mint elmondották — sokhelyütt hiányoznak az elmélyült tudományos munka fontos feltételei. Felmerült a vitában az alapkutatásokból eredő szabadalmak, találmányok sorsa. Egy-egy találmány szabadalmaztatásának nem kevés szemléleti és bürokratikus akadálya van, s túl azon, hogy a kutató kedvét veszti, veszteség éri a népgazdaságot is. A helyzet megváltoztatása érdekében az Akadémiának is feladatai vannak. Sok szó esett a tudományos vitákról is, melyek fontosságában, jelentőségében valamennyien egyetértettek. Többen úgy látták azonban, hogy őszintébb, korrektebb, a tényeken és objektív véleményeken alapuló vitákra van szükség, mert jelenleg még sok a formaság és túlságosan elterjedt a „jobb a békesség" elve. A vitákat nem szabad csupán a tervek vagy a beszámolók bizonyos időközökben lezajló megbeszélésére leszűkíteni, az elvi vita és kritika a tudományos közélet folyamatos tevékenysége kell, hogy legyen. A felszólalók egyetértettek azzal, hogy hatékonyabbá kell tenni az Akadémia tudományszervező tevékenységét, szorosabbra kell fűzni a testületek és a szakigazgatás kapcsolatait, erősíteni kell az Akadémia és a tudományos szervezetek együttműködését, fel kell lépni az alkalmanként jelentkező bürokratizmus ellen. Többen elismeréssel szóltak arról, hogyan segítik a tudományszervezők, az irányításban dolgozók a kutatók munkáját. Néhány felszólaló felvetette, hogy a tudományos publikációk megjelentetésének hosszú az átfutási ideje, s ez napjainkban, az erős nemzetközi versenyben hátrányos a magyar tudomány számára. Az elhangzottakra Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke, illetve Márta Ferenc főtitkár válaszolt. Ezután Szentágothai János javaslatot tett az MTA új tiszteleti tagjainak megválasztására. A közgyűlés titkos szavazással tiszteleti taggá választotta Hauser Arnoldot, az Angliában élő nemzetközi hírű művészetszociológust és Szabó T. Attilát, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nyugalmazott professzorát, a magyar nyelvtudomány jelentős művelőjét. Ugyancsak titkos szavazással kétévi időtartamra az Akadémia elnökévé választotta Szentágothai János akadémikust. Az új alelnök Somos András akadémikus lett. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta az időszerű feladatokat, végül állás foglalt a közgyűlésen, s az elnökség és a főtitkár beszámolójában felvetett kérdésekben. (A határozat szövegét folyóiratunk következő számában közöljük.) Külön határozati pontban emlékeztek meg Erdey-Grúz Tibornak, az MTA elhunyt elnökének érdemeiről. A Magyar Tudományos Akadémia 1977. évi közgyűlésének háromnapos munkája ezzel befejeződött. A tudományos osztályok rendezvényei Május 4-én, délután és május 5-én délelőtt került sor a tudományos osztályok üléseire. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának ülésén három előadás hangzott el. Harmatta János akadémikus a készülő nyolckötetes magyarországi latinság szótáráról, Ujfalussy József akadémikus a hazai zenetudomány két jelentős vállalkozásáról, a Magyar Népzene Tára sorozatról és a Magyar Zenetörténet készülő köteteiről számolt be. Nagy Péter akadémikus a kritikai kiadások helyzetét és problémáit elemezte. A Filozófiai és Történettudományok Osztályának tagjai Hanák Péter, a történelemtudományok kandidátusának értekezését hallgatták meg a szakmai kritikáról és értékrendről a filozófiai és a történeti tudományokban. Az előadáshoz kapcsolódott Huszár Tibornak, a szociológiai tudományok doktorának és Miklós Pálnak, a művészettörténeti tudományok kandidátusának referátuma saját tudományterületük helyzetéről, majd vita következett. A Matematikai és Fizikai Tudományok, valamint a Műszaki Tudományok Osztályának együttes ülése az atomenergia hazai hasznosításának tudományos-műszaki kérdéseivel foglalkozott. A két osztály tanácskozását Tarján Imre akadémikus osztályelnök nyitotta meg, majd Lévai András akadémikus vázolta az energiahelyzet nemzetközi és magyarországi alakulását, továbbá a nukleáris energia jövőjét. Az atomenergia-kutatás helyzetét és perspektíváit tárgyalta Pál Lénárd akadémikus előadása, Szabó Ferenc, a műszaki tudományok doktora pedig a KFKI-ban egy nemzetközi kutatócsoport által végzett