Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)

1993 / 2. sz. - KÖNYVSZEMLE - HASZPRA OTTÓ: Emil Mosonyi: Water Power Development II/A-II/B: High-Head Power Plants [ismertetés]

vezetőit meggyőzze: érdemes Magyarországgal együtt­működni, illetve a másik oldalon, a szovjet diplomá­cián belül igen plasztikus portrék sorakoznak fel, ahol a külpolitika fő irányvonala természetesen más-más hangsúlyokkal és színekkel öltött testet a korabeli kül­ügyi népbiztos, Litvinov vagy helyettese, Patyomkin értelmezésében és tolmácsolásában. A kötet a Századvég Kiadó — Atlanti Kiadó gon­dozásában jelent meg. Szedése a ma már szokásos szá­mítógépes szedés. A munka ismertetése alkalom arra, hogy kissé eltöprengjünk ezen az új könyvkiadási gya­korlaton. Hiszen ennek a gyakorlatnak az egyik nagy előnye a gyors megjelenés és a viszonylag olcsó elő­állítási ár. Ugyanakkor azonban e munkán is látszik, hogy elmaradt az a kiadói belső szerkesztői tevékeny­ség, amely révén a hagyományos módon megjelentetett munkáknál oly sok egyenetlenséget lehetett elsimítani, hibákat kijavítani. A kötet gondos tanulmányozása sok apró bosszúságot okoz az olvasónak. Helyenként pon­tallan fordításokra lehet bukkanni, fontos kérdések jegyzet nélkül, megmagyarázatlanul maradnak, az is Mosonyi Emil nemzetközi sikert aratott nagysza­bású vízerő-hasznosítási könyvének — a kisesésű ví­zerőműveket tárgyaló első kötete után — immár a nagy­esésű vízerőművekről szóló második kötete is a har­madik angol nyelvű kiadást érte meg, a korábbi ma­gyar, német és angol kiadásokhoz képest újabb jelentős bővítést és átdolgozást bocsátva a vízépítési tudomány és szakma művelőinek rendelkezésére. A több mint 1100 oldalas összterjedelműre nőtt II. kötetet a kiadó két impozáns megjelenésű részre (II/A és II/B) bontva jelentette meg, ami annak ellenére is szükséges volt, hogy a szerző a II. kötet korábbi kiadásában tárgyalt törpe vízerőművek és szivattyús energiatározás feje­zeteit (ezek kibővítési szándékával is) a jövendő III. kötetre terhelte át. Ezt a két utóbbi létesítménytípusnak az elmúlt évtizedekben bekövetkezett rohamos fejlő­dése és elterjedése indokolja, továbbá hogy ezek kis­esésű és nagyesésű változatai olyan jellegzetes közös tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek fölösleges is­mérésekre vezettek volna, ha a kisesésű első és a na­gyesésű második kötet is foglalkozott volna velük. Nem térve ki a mű különböző kiadásainak fejlő­désére, amiről az olvasó a szerző előszavaiból tájéko­zódhat, most csupán az új, kétrészes II. kötet tartalmát előfordul, hogy felbukkan a jegyzet, csak éppen jóval később, mint ahol legelőször lennie kellene. Zavaróan hiányzik a szláv nevek pontos írása, holott jól tudjuk: a hiányzó betűjelek miatt ezek a nevek az eredeti nyel­vek kontextusában meglehetősen furcsán, bántóan hangzanak. Jó néhány nyomdahiba is kigyomlálatlanul maradt. Az effajta fogyatékosságokkal nem ritkán lehet találkozni hasonló kiadványokban is: úgy látszik ez az ára annak, hogy megnehezedett körülményeink kö­zepette egyáltalán még van lehetőség szakmai-társa­dalmi érdekű, ám anyagi haszonnal nem kecsegtető művek kiadására. Mindezzel együtt is a kötet nyeresége törté­netírásunknak. Mai, sok szempontból nagyon megvál­tozott világunkban is hasznos segítséget ad mindazok­nak, akik jól tudják, hogy a történeti struktúrák nagyon lassan változnak, és az azok által formált politikai re­akciók, mentalitásbeli megnyilvánulások nem egyszer meghökkentő módon átörökítődnek. (Századvég Kiadó — Atlanti Kiadó, 1992. 388 o.) Pritz Pál tekintjük át. A kötet a következő fejezetekre oszlik a vízerőművet alkotó, ill. kiszolgáló főbb létesítmények szerint: A) Általános alapelvek (6 oldal) B) Üzemvízcsatornák (56 oldal) C) Nyomóalagutak (205 oldal) D) Nyomóvezetékek (167 oldal) E) A vízerőtelep (225 oldal) F) Koncentrált esésű erőművek (179 oldal) G) Vízgépek és generátorok (180 oldal) Könnyebb kezelhetőség végett a kötet mindkét ré­sze tartalmazza a mintegy 100 oldalas Függeléket, amely az irodalomjegyzékből, a rövidítések és a jelö­lések jegyzékeiből, a mértékegységrendszerek közti át­számítási táblázatokból, a szerzői mutatóból, a víze­rőművek, az intézmények, a táblázatok és a számpél­dák mutatójából áll, majd ezekhez a II/A kötet végén az I. kötet hibajegyzéke, a II/B kötet végén pedig né­hány nagyobb méretű rajzmelléklet csatlakozik. A szerző mondanivalója univerzális, a szerte a vi­lágon rendkívül változatos földrajzi, hidrológiai és geo­lógiai feltételek és műszaki lehetőségek között épült klasszikus és modern vízerőművek legjellegzetesebb vonásaival, legáltalánosíthatóbb tervezési elveivel, épí- Emil Mosonyi: WATER POWER DEVELOPMENT VOLUME II/A—II/B: HIGH-HEAD POWER PLANTS 240 Magyar Tudomány 1993. 2. szám Könyvszemle

Next