Magyar Tudomány, 1996 (103. kötet = Új folyam 41. kötet)

1996 / 6. sz. - INTERJÚ - STAAR GYULA: Az ember és a könyve : Simonyi Károly és A fizika kultúrtörténete

Az ember és a könyve Simonyi Károly és A fizika kultúrtörténete „Egy irodalmi mű nemcsak az, amit az író — (és a könyv) — mond, nem is az előadásmód, hanem elsőrendűen az atmoszféra, mely a könyvet könyveszt Ebben az atmoszférában lesz a könyv 'eleven' — máskülönben olyan, mint a légkör nélküli kihűlt égitestek, melyek fénylenek, de nincs élet bennük" — vélekedett Márai Sándor. Simonyi Károly könyvei is tán ettől oly sikeresek, mivel nemcsak távolra világítanak, hanem különös atmoszférájukkal is rabul ejtenek. Olyan érzés keríti hatalmába az olvasót, ami csak a katedrálisok égbe törő ívei alatt tapasztalható. Egyszerre felemelő és porszemléleteinkre figyelmeztető. Simonyi professzornak már az a könyve is hullámokat vetett, amely meg sem jelenhetett. Az atomfizika és atomtechnika alapjai volt a címe letiltott könyvének, ennek politikai kálváriájáról a Kortárs 1994. évi febru­ári számában beszélt Szerencsére több műve nem jutott hasonló sorsra Az Elektronfizika öt kiadást ért meg (németül és oroszul is megjelent), az Elméleti villamosságtan tizenegy kiadásban látott napvilágot angol, német orosz és román nyelvre is lefordították. Ezeken a könyveken mérnök- és fizikusgenerációk nőttek fel nemcsak idehaza hanem abban az Európában is, ahová ma oly lelkesen igyekszünk. Simonyi Károlyt 1956-ban a Központi Fizikai Kutató Intézet kutatói és munkatársai a forradalmi bizottságuk elnökének választották. Akkorra már vezetőként és kutatóként tekintélyt vívott ki marjának, a Bay Zoltán vezette csoport tagjaként elméleti számításaival közreműködött a később híressé vált Hold-radar kísérletben. Sopronban magfizikai laboratóriumot alapított és mun­katársaival egy­ü­tt megalkotta az első hazai magfizikai részecskegyorsítót 1952-ben Kossuth-díjjal tültették ki Többek között az ő érdeme, hogy a KFKI 1956-ban is megőrizte kutatóintézet jellegét és különösebb megrázkódtatás nélkü­l vészelte át a nehéz időszakot Simonyi Károly ezek után nem várhatott köszönetet Az ellene irányuló politikai támadások az intézet elhagyására kény­szerítették. „Leköltöztem a hegyről, egészen a Duna szintjére" — így fogalmazta meg egy beszélge­tésben visszavonulását a Műegyetemre. De itt, a szemtett diákjai között sem lehetett nyugodalma, le kellett mondania az elméleti villamosságtan tanszék vezetéséről is. Végül az élettér egy kis szobára szűkült maradt menedékhelyként az egyetem Sz­épidejének 216-os szobája Visszavonultságában kezdte megvalósítani régi nagy álmát: a természettudományos és a suzmán kultúrát összekötő híd építésébe kezdett Menekülő emberként húzta fel a maga ka­tedrálisát mely a legtöbb kü­lföldi méltató szerint is egyedülálló a maga nemében. Megsziletett A fizika kultúrtörténete. Az egymásutánban három magyar kiadást megért könyv gyorsan eltűnt könyvesboltjainkból. 718 Magyar Tudomány 1996. 6. szám Interjú

Next