Akadémiai Közlöny, 1960 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1960-01-15 / 1. szám

1960. január 15. akadémiai közlöny év folyamán előzőleg már kifizetett díjakat is figyelembe kell venni, és az adót a naptári év folya­mán kifizetett díjak együttes összege alapján ki­számított adóalap után kell megállapítani. A kiszá­mított adót a naptári év folyamán már korábban kifizetett díjak után levont és befizetett adókkal azonban minden esetben csökkenteni kell, és a kifizetésre kerülő díjakból csak a fennmaradó adókülönbözetet kell levonni és befizetni. (3) Ha a több kifizetőhelyről származó évi díjbevétel együttes összege a) a munkaviszonyban nem álló személyeknél a 24 000 forintot, b) a munkaviszonyban álló személyeknél a 12 000 forintot meghaladja, a jövedelmet élvező személy köteles minden év január hó 15. napjáig előző évi díjbevételeiről a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz adóbevallást adni. A be­vallásban a díjbevételt és az abból levont adók összegét kifizetőhelyenként részletezni kell. (4) A több kifizetőhelyről származó díjbevétel együttes összege alapján az adóhatóság megállapítja a 85/1952. (IX. 25.) M. T. számú rendeletnek a 6/1959. (I. 25.) Korm. számú rendelettel megállapí­tott 1. §-a alapján járó adó, valamint a több kifizető­­hely által külön-külön levont adók közti különbö­­zetet, és azt kiveti. A kivetésről fizetési értesítést kell az adózó részére kiadni. A kivetett adókülön­bözetet a fizetési értesítés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt lehet adópótlékmentesen megfizetni. , (5) Az adó levonására kötelezett szerv a kifize­tett díjakról, az adó kiszámításáról és a levont adóról adózóként külön nyilvántartást köteles vezetni. Az adó levonására kötelezett szerv nyil­vántartása alapján köteles minden év január hó 15. napjáig az adózó lakóhelye szerint illetékes adó­hatóságot az előző évben kifizetett díjakról és a levont adók összegéről tájékoztatni. (6) A (3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezé­sek megsértése miatt — az államnak okozott kár összegétől függően — az 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 1., illetőleg 5. §-a alapján adócsalás, illetőleg pénzügyi szabálysértés címén kell eljárni.” 2­ §• A VI. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,7. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó jövedelem adóztatásáról szóló 3.420—42/1952. (P. K. 73.) P. M. számú, a képzőművészek adóztatásáról szóló 3.420—20/1953. (P. K. 67.) P. M. számú, az írók és zeneszerzők adófizetésének szabályozásáról szóló 9/1955. (P. K. 2.) P. M. számú utasítás, valamint a jövedelemadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 21/1959. (VIII. 12.) P. M. számú rendelet hatályát veszti. (2) A 2. § (3)—(5) bekezdésének rendelkezéseit első ízben az 1960. évi jövedelem tekintetében kell alkalmazni.” Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese A művelődésügyi miniszter 101/1960. (M. K. 1.) M. M. számú utasítása a nemzetközi kiadványcseréről A nemzetközi kiadványcsere lebonyolításának módját az 1018/1956. (III. 9.) számú minisztertaná­csi határozat 31. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány Tájékoztatási Hi­vatala elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével, a Magyar Testnevelési és Sport Tanáccsal, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértés­ben — az alábbiak szerint szabályozom: 1. A nemzetközi kiadványcsere a könyvtári állománygyarapítás egyik módja, amelynek célja, hogy a cserét folytató szervek egymást tudomá­nyos, kulturális eredményeikről rendszeresen tájé­koztassák, s ezzel is elősegítsék a nemzetek közötti tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítését. 2. A nemzetközi kiadványcserének tárgya lehet — a 3. pontban foglalt kivétellel — valamennyi sajtótermék (könyvek, brosúrák, különlenyomatok, periodikus kiadványok, zeneművek, plakátok, szab­vány-leírások, aprónyomtatványok stb.), valamint azok reprodukált formái (mikrofilm, mikrokard, fényképmásolat stb.) feltéve, hogy jelentőségük indokolttá teszi külföldre való kiküldetésüket. A nemzetközi kiadványcsere keretében csak formailag is kifogástalan (tisztán nyomtatott, illető­leg többszörösített, hibátlanul fűzött, sértetlen állapotban levő stb.) kiadványt szabad külföldre küldeni. 3. Nem szabad a nemzetközi csere keretében külföldre küldeni azokat a kiadványokat, a) amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak, s az arra illetékes szerv rendelkezése szerint csak meghatározott személyeknek adhatók ki, bizalmas kezelésre történő utasítással; b) amelyeket a nemzetközi kiadványcserét foly­tató szerv felügyeleti hatósága nemzetközi cserére alkalmatlannak nyilvánított, vagy a cseréből ese­tenként kivon; c) amelyek egyébként —■ az a) — b) pontokban meghatározott eseteken kívül — nemzetközi cserére tartalmuknál fogva alkalmatlanok. A nemzetközi kiadványcsere lebonyolításáért a cserét folytató szerv vezetője saját személyében felelős. 4. A nemzetközi kiadványcsere szempontjából — a kiadvány megjelenésének időpontjára való tekintet nélkül — a sajtótermékek a következő csoportokba tartoznak: a) valamely szerv vagy intézmény szerkeszté­sében létrejött — akár a szerv (intézmény) által közvetlenül kiadott, akár kiadóvállalat útján meg­jelent — kiadványok (a továbbiakban: saját kiad­vány), b) kiadóvállalat útján megjelent az a) pont hatálya alá nem tartozó kiadványok (a továbbiak­ban: kereskedelmi kiadvány), c) hivatalos kiadványok (hivatalos lapok, jog­szabályok hivatalos gyűjteménye stb.).

Next