Akadémiai Közlöny, 1960 (9. évfolyam, 1-20. szám)
1960-01-15 / 1. szám
1960. január 15. akadémiai közlöny év folyamán előzőleg már kifizetett díjakat is figyelembe kell venni, és az adót a naptári év folyamán kifizetett díjak együttes összege alapján kiszámított adóalap után kell megállapítani. A kiszámított adót a naptári év folyamán már korábban kifizetett díjak után levont és befizetett adókkal azonban minden esetben csökkenteni kell, és a kifizetésre kerülő díjakból csak a fennmaradó adókülönbözetet kell levonni és befizetni. (3) Ha a több kifizetőhelyről származó évi díjbevétel együttes összege a) a munkaviszonyban nem álló személyeknél a 24 000 forintot, b) a munkaviszonyban álló személyeknél a 12 000 forintot meghaladja, a jövedelmet élvező személy köteles minden év január hó 15. napjáig előző évi díjbevételeiről a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz adóbevallást adni. A bevallásban a díjbevételt és az abból levont adók összegét kifizetőhelyenként részletezni kell. (4) A több kifizetőhelyről származó díjbevétel együttes összege alapján az adóhatóság megállapítja a 85/1952. (IX. 25.) M. T. számú rendeletnek a 6/1959. (I. 25.) Korm. számú rendelettel megállapított 1. §-a alapján járó adó, valamint a több kifizetőhely által külön-külön levont adók közti különbözetet, és azt kiveti. A kivetésről fizetési értesítést kell az adózó részére kiadni. A kivetett adókülönbözetet a fizetési értesítés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt lehet adópótlékmentesen megfizetni. , (5) Az adó levonására kötelezett szerv a kifizetett díjakról, az adó kiszámításáról és a levont adóról adózóként külön nyilvántartást köteles vezetni. Az adó levonására kötelezett szerv nyilvántartása alapján köteles minden év január hó 15. napjáig az adózó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságot az előző évben kifizetett díjakról és a levont adók összegéről tájékoztatni. (6) A (3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt — az államnak okozott kár összegétől függően — az 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 1., illetőleg 5. §-a alapján adócsalás, illetőleg pénzügyi szabálysértés címén kell eljárni.” 2 §• A VI. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,7. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó jövedelem adóztatásáról szóló 3.420—42/1952. (P. K. 73.) P. M. számú, a képzőművészek adóztatásáról szóló 3.420—20/1953. (P. K. 67.) P. M. számú, az írók és zeneszerzők adófizetésének szabályozásáról szóló 9/1955. (P. K. 2.) P. M. számú utasítás, valamint a jövedelemadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 21/1959. (VIII. 12.) P. M. számú rendelet hatályát veszti. (2) A 2. § (3)—(5) bekezdésének rendelkezéseit első ízben az 1960. évi jövedelem tekintetében kell alkalmazni.” Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese A művelődésügyi miniszter 101/1960. (M. K. 1.) M. M. számú utasítása a nemzetközi kiadványcseréről A nemzetközi kiadványcsere lebonyolításának módját az 1018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat 31. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Tájékoztatási Hivatala elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével, a Magyar Testnevelési és Sport Tanáccsal, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alábbiak szerint szabályozom: 1. A nemzetközi kiadványcsere a könyvtári állománygyarapítás egyik módja, amelynek célja, hogy a cserét folytató szervek egymást tudományos, kulturális eredményeikről rendszeresen tájékoztassák, s ezzel is elősegítsék a nemzetek közötti tudományos és kulturális kapcsolatok elmélyítését. 2. A nemzetközi kiadványcserének tárgya lehet — a 3. pontban foglalt kivétellel — valamennyi sajtótermék (könyvek, brosúrák, különlenyomatok, periodikus kiadványok, zeneművek, plakátok, szabvány-leírások, aprónyomtatványok stb.), valamint azok reprodukált formái (mikrofilm, mikrokard, fényképmásolat stb.) feltéve, hogy jelentőségük indokolttá teszi külföldre való kiküldetésüket. A nemzetközi kiadványcsere keretében csak formailag is kifogástalan (tisztán nyomtatott, illetőleg többszörösített, hibátlanul fűzött, sértetlen állapotban levő stb.) kiadványt szabad külföldre küldeni. 3. Nem szabad a nemzetközi csere keretében külföldre küldeni azokat a kiadványokat, a) amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak, s az arra illetékes szerv rendelkezése szerint csak meghatározott személyeknek adhatók ki, bizalmas kezelésre történő utasítással; b) amelyeket a nemzetközi kiadványcserét folytató szerv felügyeleti hatósága nemzetközi cserére alkalmatlannak nyilvánított, vagy a cseréből esetenként kivon; c) amelyek egyébként —■ az a) — b) pontokban meghatározott eseteken kívül — nemzetközi cserére tartalmuknál fogva alkalmatlanok. A nemzetközi kiadványcsere lebonyolításáért a cserét folytató szerv vezetője saját személyében felelős. 4. A nemzetközi kiadványcsere szempontjából — a kiadvány megjelenésének időpontjára való tekintet nélkül — a sajtótermékek a következő csoportokba tartoznak: a) valamely szerv vagy intézmény szerkesztésében létrejött — akár a szerv (intézmény) által közvetlenül kiadott, akár kiadóvállalat útján megjelent — kiadványok (a továbbiakban: saját kiadvány), b) kiadóvállalat útján megjelent az a) pont hatálya alá nem tartozó kiadványok (a továbbiakban: kereskedelmi kiadvány), c) hivatalos kiadványok (hivatalos lapok, jogszabályok hivatalos gyűjteménye stb.).