Akadémiai Közlöny, 1972 (21. évfolyam, 1-20. szám)
1972-01-14 / 1. szám
ügyvivőknek, az idegenvezetőknek, a tolmácsoknak, a leíróknak, a kéziratelőkészítőknek, a korrektoroknak, a kottagrafikusoknak, a sportedzőknek, a magánépítkezések műszaki ellenőreinek, a társasházak közös képviselőinek, ügyintézőinek stb. tevékenységéből); c) a főfoglalkozás mellett vállalt, illetőleg létesített — adózás vonatkozásában másodállásnak, mellékfoglalkozásnak minősülő — munkaviszonyból, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból; d) a vállalati különadó alá eső járandóságból (igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok stb. tiszteletdíjából); e) újításból, a szabadalom, az ipari minta, a gyártási tapasztalat (know-how) átruházásából vagy hasznosításának átengedéséből (licencia), továbbá a szolgálati találmány feltalálójának járó díjazásból, valamint a nemesített, felkutatott, illetőleg honosított növény- és állatfajta hasznosításának átengedéséből; f) a szerzői jog részben vagy egészben történő átengedéséből (hasznosításából); g) az e) és f) pontban szereplő és öröklés vagy élők között történő átruházás útján megszerzett jogok gyakorlásából; h) egyéb szellemi tevékenységből származik. Vhr. 4. §. (1) A Vhr. 3. §-ának a) pontja szerint adóköteles a külföldi munkáltatótól származó bér, a szabadságmegváltás címén kapott összeg stb. (2) A munkaviszonyban, a munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy önállóan folytatott tevékenységek közül — a Vhr. 3. §-ának c) pontja alkalmazásában, illetőleg adózás vonatkozásában — főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban bejegyeztek. (3) A szövetkezetek, a szövetkezeti és gazdasági társulások, valamint az egyesületek és egyéb szervek által — a társadalmi szervezetek kivételével — választott vagy kijelölt és nem függetlenített tisztségviselőik részére kifizetett tiszteletdíj mint vállalati különadó alá nem eső javadalmazás után a Vhr. 3. §-ának h) pontja alapján kell jövedelemadót fizetni. (4) Ha a Vhr. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott művész egyedi alkotását — a megengedett példányszámban — nem maga sokszorosítja, hanem azt más végzi el saját költségére, a művészt ilyen esetben megillető díjat szerzői díjnak kell tekinteni. Vhr. 5. §. Ha a tevékenység (jövedelemforrás) adókötelezettsége, illetőleg minősítése, valamint az ebből származó jövedelem adóztatásának módja tekintetében az eljáró szervnél vita merül fel, a szerv a pénzügyminiszter véleményét köteles kikérni. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személy adóköteles tevékenységével (foglalkozásával), jövedelemforrásával kapcsolatban munkaviszonyban vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után a 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet alapján általános jövedelemadót köteles fizetni. (3) A belföldről, valamint a külföldről származó és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem egyaránt adóköteles. Adómentességek 2. § (1) Mentes a jövedelemadó alól: a) 1. a főfoglalkozásnak minősülő munkaviszonyból, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó és nyugdíjjárulék alá eső bérjellegű, valamint a főfoglalkozású szövetkezeti tagsági viszonyban munkateljesítmény címén kapott jövedelem; Vhr. 6. §. (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles, és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. (2) A munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (3) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pótlék, prémium, célprémium, nyereségjutalom, nyereségprémium, nyereségrészesedés, év végi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, az ún. mankópénz, jutalom. Hasonlóan bérjellegű kifizetés a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában részt vevő saját dolgozók részére adott külön díjazás (jutalom, prémium) is. (4) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy első munkaviszonyából vagy munkaviszonynak nem minősülő, a (2) bekezdésben meg-