Akadémiai Közlöny, 1972 (21. évfolyam, 1-20. szám)

1972-01-14 / 1. szám

ügyvivőknek, az idegenvezetőknek, a tolmácsok­nak, a leíróknak, a kéziratelőkészítőknek, a kor­rektoroknak, a kottagrafikusoknak, a sportedzők­nek, a magánépítkezések műszaki ellenőreinek, a társasházak közös képviselőinek, ügyintézőinek stb. tevékenységéből); c) a főfoglalkozás mellett vállalt, illetőleg léte­sített — adózás vonatkozásában másodállásnak, mellékfoglalkozásnak minősülő — munkaviszony­ból, munkaviszonynak nem minősülő, de rend­szeres és személyes munkavégzésre irányuló jog­viszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból; d) a vállalati különadó alá eső járandóságból (igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok stb. tisz­teletdíjából); e) újításból, a szabadalom, az ipari minta, a gyártási tapasztalat (know-how) átruházásából vagy hasznosításának átengedéséből (licencia), továbbá a szolgálati találmány feltalálójának járó díjazásból, valamint a nemesített, felkutatott, il­letőleg honosított növény- és állatfajta hasznosí­tásának átengedéséből; f) a szerzői jog részben vagy egészben történő átengedéséből (hasznosításából); g) az e) és f) pontban szereplő és öröklés vagy élők között történő átruházás útján megszer­zett jogok gyakorlásából; h) egyéb szellemi tevékenységből származik. Vhr. 4. §. (1) A Vhr. 3. §-ának a) pontja szerint adóköteles a külföldi munkáltatótól származó bér, a szabadságmegváltás címén kapott összeg stb. (2) A munkaviszonyban, a munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munka­végzésre irányuló jogviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy önállóan folytatott tevé­kenységek közül — a Vhr. 3. §-ának c) pontja al­kalmazásában, illetőleg adózás vonatkozásában — főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a sze­mélyi igazolványban bejegyeztek. (3) A szövetkezetek, a szövetkezeti és gazdasági társulások, valamint az egyesületek és egyéb szer­vek által — a társadalmi szervezetek kivételével — választott vagy kijelölt és nem függetlenített tisztségviselőik részére kifizetett tiszteletdíj mint vállalati különadó alá nem eső javadalmazás után a Vhr. 3. §-ának h) pontja alapján kell jövedelem­­adót fizetni. (4) Ha a Vhr. 2. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott művész egyedi alkotását — a megenge­dett példányszámban — nem maga sokszorosítja, hanem azt más végzi el saját költségére, a művészt ilyen esetben megillető díjat szerzői díjnak kell tekinteni. Vhr. 5. §. Ha a tevékenység (jövedelemforrás) adókötelezettsége, illetőleg minősítése, valamint az ebből származó jövedelem adóztatásának módja tekintetében az eljáró szervnél vita merül fel, a szerv a pénzügyminiszter véleményét köteles ki­kérni. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személy adó­köteles tevékenységével (foglalkozásával), jövede­lemforrásával kapcsolatban munkaviszonyban vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszony­ban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után a 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet alapján általános jövedelemadót köteles fizetni. (3) A belföldről, valamint a külföldről származó és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem egyaránt adóköteles. Adómentességek 2. § (1) Mentes a jövedelemadó alól: a) 1. a főfoglalkozásnak minősülő munkaviszony­ból, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó és nyugdíj­járulék alá eső bérjellegű, valamint a főfoglalkozású szövetkezeti tagsági viszonyban munkateljesítmény címén kapott jöve­delem; Vhr. 6. §. (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet te­kinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amely­nek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meg­határozott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzés­re köteles, és ezért a végzett munkájának meg­felelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések meg­tartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. (2) A munkaviszonynak nem minősülő, de rend­szeres és személyes munkavégzésre irányuló jog­viszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (3) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pót­lék, prémium, célprémium, nyereségjutalom, nye­reségprémium, nyereségrészesedés, év végi része­sedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, az ún. mankópénz, jutalom. Hasonlóan bérjellegű kifize­tés a munkáltató és más külső szerv között létre­jött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában részt vevő saját dolgo­zók részére adott külön díjazás (jutalom, pré­mium) is. (4) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy első munkaviszonyából vagy munkavi­szonynak nem minősülő, a (2) bekezdésben meg-

Next