Akadémiai Közlöny, 1972 (21. évfolyam, 1-20. szám)

1972-01-14 / 1. szám

AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1972. január 14. határozott rendszeres és személyes munkavégzés­re irányuló jogviszonyából származó jövedelme. (5) Adómentes a munkaviszonyban, a szövet­kezeti tagsági viszonyban álló, a megbízásos jogvi­szonyban eljáró személy (szakértő stb.) saját mun­kájával kapcsolatos — a fennálló jogszabályok alapján — külön elszámolható költségtérítés jel­legű járandósága (napidíj, szállás- és útiköltség, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, külön­­élési díj, áthelyezési költség, letelepedési segély stb.), továbbá a népi ülnökök járandósága, az al­kalmi versenybírók (játékvezetők) 100 forintnál nem nagyobb díja stb. is. (6) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontjában foglalt adómentesség nem illeti meg a szabá­lyokkal ellentétes munkaviszonyból, a nem rend­szeres és személyes munkavégzésből, az eseti meg­bízásból, valamint általában — figyelemmel a (7) bekezdésben és a 2/1965. (I. 31.) SZOT számú sza­bályzat 3. §-ában foglaltakra is — a másodállás­ból és a mellékfoglalkozásból származó jövedelmet. (7) A Vhr. 3. §-ának c) pontjában említett má­sodállásra vagy mellékfoglalkozásra — munka­­viszony esetén — a 17/1971. (VII. 22.) MüM szá­mú rendeletben és az ahhoz fűzött tájékoztató (Munkaügyi Közlöny 1971. évi 16. száma) I. feje­zetében foglaltak az irányadók. (8) Az R. alkalmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatá­sos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. Vhr. 7. §. (1) Munkateljesítmény alapján kapott adómentes járandóság alatt csak a közös munká­ban részt vevő szövetkezeti tagoknak — a jogsza­bályok keretei között — bármilyen formában ki­fizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természet­beni járandóságukat (munkadíj, munkaegységré­szesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, tag­sági pótlék, prémium stb.) lehet érteni. Közösen végzett munkának — adózás vonatkozásában — a közös munkaszervezetben [a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknál az 1967. évi III. tör­vény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett munkát kell tekinteni, amellyel kapcsolatban az összes bevétel — az utólagos megosztástól függet­lenül —) a szövetkezetet illeti meg. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövet­kezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) a főfoglalkozás mellett [Vhr. 4. §. (2) bek. ] má­sodállásként vagy mellékfoglalkozásként (Vhr. 3. § c) pont) fennálló szövetkezeti tagsági viszonyban végzett szellemi munkából; b) nem a közös munkából (saját költségre tör­ténő munkavállalás stb.); vagy c) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájáru­lás vagy engedély, a bér- és munkajogi rendel­kezések megtartása nélkül stb.) keletkezik. (Mentes a jövedelemadó alól.) 2. az államhatalmi, az államigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek választott tisztségvise­lőinek e minőségükben kapott — munkaviszonyon kívüli — járandósága; 3. a kimagasló teljesítményért kapott díjból (jutalomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adómentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, a pályadíjból származó bevétel; Vhr. 8. §. (1) A kimagasló teljesítményért ka­pott adómentes díj (jutalom) az Állami Díj, a Kossuth-díj, az Erkel Ferenc-díj, a Munkácsy Mi­­­ály-díj, a Liszt Ferenc-díj, a Jászai Mari-díj, a Balázs Béla-díj, az Ybl Miklós-díj, a József Attila­­díj, a nívódíj, a kitüntetésekkel, miniszteri dicsé­rettel kapcsolatos anyagi elismerés stb. (2) Az R. alkalmazásában adómentes egyéb ju­talomnak a Kulturális Alapból, az alapítványok­ból, valamint — a bérjellegű jutalmak [Vhr. 6. § (3) bek.] mellett — a munkáltatótól kapott nem bérjellegű rendkívüli, esetenkénti jutalmat kell tekinteni. Ilyen a jubileummal, a törzsgárda tag­sággal összefüggő, a munkaverseny helyezettei­nek, valamint általában a társadalmi munka elis­meréseként adott jutalom stb., továbbá az alkotói támogatás. (3) A társadalmi szervezetek főfoglalkozása, al­kalmazottai (üzemi párt- és szakszervezeti bizott­ságok adminisztrátorai, könyvtárosai, az üzemi la­pok szerkesztői, az üzemi művelődési otthonok igazgatói stb.) is adómentességet élveznek a társa­dalmi szervezetnél viselt főállásukkal kapcsolatban az üzemtől kapott bérjellegű juttatásuk után. (4) A pályadíj akkor adómentes, ha olyan or­szágosan vagy helyileg meghirdetett pályázatról van szó, amelyen bárki, de legalább a témakörben érdekeltek részt vehetnek. A nem díjazott, de meg­vásárolt pályaműért fizetett vételár adóköteles. 4. a munkaterápia keretében foglalkoztatott személyeknek szellemi munkájukból származó jöve­delme; b) 1. a külföldi állampolgár olyan jövedelme, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja — az ilyen egyezmény­ben, illetőleg viszonossági gyakorlatban megálla­pított terjedelemben —: Vhr. 9. §. A külföldi állampolgárok — ideértve a külföldi állam diplomáciai, valamint konzuli képviseletének külföldi állampolgárságú tagjait is — jövedelmének adómentességére a kettős adózta­tást kizáró és az egyéb nemzetközi egyezmények, valamint az e tekintetben fennálló viszonosság az irányadók. (Mentes a jövedelemadó alól.) 2. az ideiglenes jelleggel belföldön tartózkodó külföldi állampolgár külföldről származó jöve­delme. (Mentes a jövedelemadó alól.)

Next