Akadémiai Közlöny, 1978 (27. évfolyam, 1-16. szám)

1978-02-17 / 1. szám

1978. február 17. AKADÉMIAI KÖZLÖNY és a szabályszerű pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei hiánytalanul megvannak. 3. a) A költségvetési szervezet vezetője a helyi kö­rülmények figyelembevételével (például: a gazdál­kodó szervezet rendelkezik-e pénzforgalmi betét­könyvvel) köteles megállapítani a házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz érték­határát. Az ezt meghaladó összeget még a napi pénztárzárlat előtt a költségvetési szervezet pénz­­forgalmi betétkönyvébe, illetőleg a gazdálkodási rend előírásainak megfelelő bankszámlára be kell fizetni. b) A költségvetési szervezet vezetője által meg­állapított házipénztári kereten felül kell megha­tározni a kihelyezett szervezeti egységek házipénz­táraiban a napi pénztárzárlat után tartható kész­pénz állományát. c) A házipénztárban pénztárzárlat után tartható készpénz szempontjából nem kell figyelembe ven­ni a munkabérek és az azzal azonos eljárás alá eső kifizetések (például: táppénz, jutalom, ösztön­díj, különféle személyi kiadás, ellátottakat rend­szeres időközönként megillető járandóság, ebben az értelmezésben a továbbiakban: munkabérek­ előkészítéséhez a költségvetési szervezet vezetőjé­nek engedélyével az előző napon felvett és a kö­vetkező munkanapon kifizetésre kerülő összege­ket. A munkabérek kifizetését megelőző napon gondoskodni kell a házipénztárban levő, ily módon megnövekedett készpénzkészlet fokozott biztonsá­gáról. d) A bankszámlára be nem fizetett költségve­tési készpénzbevételek és idegen pénzek összegét a pénztárzárlat után házipénztárban tartható kész­pénz összegénél számításba kell venni. e) A házipénztár állományát a házipénztári pénzkészlet és a költségvetési szervezet pénzfor­galmi betétkönyvében tartott pénzösszeg együttes összege képezi. Pénztárzárlatkor a pénzforgalmi be­tétkönyvben levő összeget és a pénztári készpénz­­állományt külön-külön tételben kell feltüntetni. A házipénztárban pénztárzárlat után tartható kész­­pénzösszeg keretének megállapításánál a pénzfor­galmi betétkönyv állományát figyelmen kívül kell hagyni. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök 4. a) A költségvetési szervezet vezetője — a gaz­dasági vezetővel egyetértésben — a pénztárosi feladatok ellátására alkalmas, erkölcsi bizonyít­vánnyal büntetlen előéletet igazolt személyt: pénz­tárost és annak helyettesét (helyetteseit) köteles kijelölni. b) Nem lehet sem a pénztáros, sem a pénztá­ros helyettese, illetve nem helyettesítheti a pénz­tárost olyan dolgozó, akinek munkaköre összefér­hetetlen a pénztárosi munkakörrel. A rendelet al­kalmazásában a 38/1973. (XII. 27.) MT számú ren­delet 6. §-ában foglaltakon kívül pénztárosi mun­kakörrel összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni, akik: — a bankszámla (bankszámlák) feletti rendel­kezési (aláírási) joggal, — a pénzügyi, könyvviteli, munkaügyi, bérel­számolási, anyagbeszerzési (raktári), közgazdasági, beruházási stb. munkakörrel foglalkoznak és a költségvetés kiadási előirányzata, illetve a tanácsi fejlesztési és a speciális rendeltetésű központi ala­pok előirányzata terhére érvényesítési, utalványo­zási, ellenőrzési vagy ellenjegyzési jogkörrel, — a bevételek előírásának elrendelésével, a kö­vetelések megállapításával és elengedésével (törlé­sével), illetve — akik a 2. b) pont szerinti idegen pénzek és értékek feletti rendelkezési joggal vannak megbízva. c) Azoknál a költségvetési szervezeteknél, ahol a vezetőn kívül egy vagy csak néhány gazdasági, ügyviteli dolgozót foglalkoztatnak, a 4. 11) pont szerinti pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkaköröket — a központi költségvetési szerve­zeteknél a felügyeletet ellátó minisztérium, a ta­nácsi költségvetési szervezeteknél az irányító ta­nács V. B. pénzügyi szakigazgatási feladatot ellátó szerv vezetője, a tanácsok hivatali szervezetében pedig a felettes tanács V. B. pénzügyi szakigazga­tási feladatot ellátó szerv vezetője (a továbbiak­ban: felügyeleti szerv) egyetértésével — a költ­ségvetési szervezet vezetője határozza meg. A pénztáros azonban az utalványozóval, illetve pénz­tári ellenőrrel azonos személy nem lehet. A pénz­tári ellenőrzés feladatát az utalványozó is ellát­hatja. d) A költségvetési szervezet házipénztárát a pénztáros (helyettes, vagy aki a házipénztárt ke­zeli) önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalá­sakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. e) A pénztáros feladata a házipénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, valamint az az­zal kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Megbízható még egyéb értékek (példá­ul: bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatvá­nyok vagy megengedett esetekben nemesfém­készletek, benzinjegyek, tüzelőutalványok), továb­bá szigorú számadású nyomtatványok (például: csekk- és utalványfüzetek) kezelésével és megőrzé­sével is. Ez utóbbi esetben a költségvetési szervezet vezetője vagy gazdasági vezetője köteles rendel­kezni arról, hogy ki vehet át a pénztárostól szigorú számadású nyomtatványt felhasználásra. f) A költségvetési szervezet vezetője kisforgal­mú házipénztár pénztárosát — teljes munkaidejé­nek kitöltése érdekében az e) pontban felsorolt feladatokon kívül­­ egyéb ügyintézői vagy ügy­viteli munkák ellátásával is megbízhatja. Nem láthat el azonban a pénztáros a b) pontban meg­határozott munkaköröket, feladatokat. g) Két vagy több személy egy időpontban kö­zösen ugyanazt a pénztárat még kivételesen, ki­segítésképpen sem kezelheti. 5. a) Házipénztári bevételezést és kifizetést csak érvényesített, utalványozott és az utalványozás el­lenjegyzését is tartalmazó okmány alapján lehet

Next