Alföld. Irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat 43. (1992)

1992 / 3. szám - TANULMÁNY - Márkus Béla: A hit lángját gyújtani. Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen

MÁRKUS BÉLA A hit lángját gyújtani SARKADI IMRE: KŐMŰVES KELEMEN Sarkadi Imre Kőműves Kelemen-feldolgozásai körül sok a félreértés, zavar, pontatlanság. A ballada alapján készült novellát például — B. Nagy László tévedésének tartós következményeként — ma is kész úgy emlegetni az irodalomtörténet, mint az első megjelent Sarkadi-novellát, holott az elsőség nem is az Újságírók Újságjában 1944 során közzétett Az angyal szerződését, hanem az egy évvel korábban, a kolozsvári Pásztortűzben publikált az Útitárs című elbeszélést illeti meg. A Kőműves Kelemen a Válasz-béli publikációs sorban sem áll az első helyen, mert ott is megelőzte 1947 novemberében az Ödipusz megvakul. (A kiengesztelő áldozat) Hasonlóan téves az az állítás, miszerint Sarkadi „pontosan követi (...) az egész magyar nyelvterületen számos változatban közismert népballadát” (Tarján Tamás). A szakirodalom valóban sokféle énekes és prózai változatról, ezek bő elterjedéséről tud; számon tartja román, bolgár és albán fogalmazásait, a nemzetközi hírnevet szerzett Vuk Karadzsics délszláv szövegét a szkadari vár építéséről, a görög balladát az Arta hídjáról; figyel a kaukázusi és mordvin variánsokra, aztán a grúz verses építőáldozati mondára is — sem külföldön, sem itthon egyetlen egy balladavariáns sem tartalmazza azonban azt a kezdőmotívumot, amelyből Sarkadi mind a novellában, mind a drámatöredékekben az áldozat motívumát kibontja. „Itthagyta egy asszony a gyerekét az erdőben. Elpusztult, megették a farkasok” — indokolja a novella, miért ül átok Déva várán. A töredékek pedig: az első változat: „egy asszony itthagyta a gyerekét... Menekült, hogy a kincseit mentse... Megijedt a sötéttől meg a csendtől, azt hitte, hogy itt az ellenség, otthagyta a gyereket, hogy a kincset mentse” — a második változat: „Nem tudja ezt a várat senki felépíteni. Nem is lehet. Tudod, miért? Száz évvel ezelőtt erre menekült egy asszony a két gyerekével. Rablók üldözték. Hát az asszony ott­hagyta az erdő közepében a két apróságot, hogy ő maga biztosan megme­nekülhessen.” Hogy Kőműves Kelemenné falbaépítése kiengesztelő áldozat volna, egy régi bűn eltörlése, egy régi átok feloldása — ez teljességgel Sarkadi Imre leleménye! Nincs olyan balladavariáns, amelyik ne a vállalkozás anyagi érdekét emelné ki, ne a „Hogy felépíttenék Fél véka ezüstét, Fél véka aranyét” pénzszomjával magyarázná a feleség feláldozását. Sarkadi eredetisége itt épp abban van, hogy A falba épített feleség balladájához hozzákapcsolja két, kevésbé ismert balladánknak a meséjét. A szívtelen anya vagy — ismertebb nevén — Budai Ilona története az egyik, Gyönyörű Bán Kata vagy A gyermekét elhagyó elcsalt menyecske története a másik. Az előbbi Kriza gyűjtéséből ismert: az ellenség elől menekülő asszony a sötét rengetegben előbb a kislányát, majd a kisfiát hagyja ott. A magamagát, illetve a kincseit mentő anya meséjéhez eredetileg is hozzátartozott az ellenség

Next