Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 65. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNY - Pusztai Gábor: A nem létező Jelky András (Fikció és valóság a Világjáró bajai szabólegény történetéről)
Messel (helyesen Messel) időközben meghalt és Van der Parra lett az utódja, aki megbocsátott neki, sőt mindenben segítette. A polgárőrség zászlósává, később hadnagyává léptették elő és gyámja lett minden batáviai árvának, valamint vagyonuk kezelője. Nagy vagyonra tett szert, földbirtokot vásárolt és a holland kormány titkos tanácsosa lett. „Ezen Tisztviselésben, valamint a’ napkeleti Indiai Társaságot, szint úgy magát az Országot illető legfontosabb dolgok reá bízattattnak.”14 követként eljutott Japánba, Bandába, Palumba. 1772-ben meghalt a felesége, 1775- ben pedig jótevője, a főkormányzó. Ezután Jelky úgy döntött, elhagyja Jávát és hazatér Magyarországra, „hogy annyi idő múlva az ő hazáját, és az Ő attyafiait még egyszer megszemlélhetné.” A Gokendorf nevű holland hajóra szállt fel 1776-ban „Mindszent havának 25-ik napján” (vagyis október 25-én) és elindult Európa felé. December 31-én érte el a Jóreménység-fokot. Innen a Serres nevű hajóval indult tovább június 6-án. 1777 októberében érkezett Bécsbe, ahol az uralkodó fogadta és Jelky elmondhatta történetét. Ezzel ér véget az életéről szóló könyvecske magyar nyelvű, 1791-es kiadása. Fikció és valóság A Jelky-kutatás visszatérő problémája, hogy mennyire valós ez a leírás. Mikor Baján 1930 körül felmerült, hogy szobrot kellene állítani a város híres szülöttének, sokan kételkedtek Jelky kalandjainak hitelességében.15 Jogosan, hiszen a Jelky életéről szóló kalandregényen kívül nem sok információval bírtak a városatyák a helyi hírességről.16 Ekkor történtek az első komoly lépések a Jelky-kutatás megindításának irányába. Borsay Jenő, Balla Mihály, Kollár Kálmán és Sólymos Ede kutatásainak köszönhetően ma már sokkal pontosabb adatokkal rendelkezünk Jelky András életéről, de még messze nem tisztázódott minden részlet. Noha ennek a tanulmánynak nem az az elsődleges célja, hogy tételesen ellenőrizze Jelky kalandjainak hitelességét, mégis szükségesnek látom, hogy néhány szembeötlő tévedésre, illetve ellentmondásra rámutassak, melyeket a fent említett Jelky-kutatók mindeddig nem vagy csak részben tudtak bizonyítani. Mind a német, mind a magyar nyelvű beszámolót valószínűleg hiteles leírásnak és nem fikciónak szánta a kiadó. Mindazonáltal Jelky kalandjainak nagy része a fantázia szüleménye. A hágai Holland Országos Levéltárban a Nationaal Archiefs őrzött dokumentumok alapján is megállapíthatjuk, hogy Jelky 1755-ben szegődött el a Holland Kelet-Indiai Társasághoz közkatonának [soldaat].18 1755. október 18-án a Blijdorp nevű hajó fedélzetén elhagyta Hollandiát. A kapitánynak, Jan van der Vlugtnek 19 kötelessége volt a hajón történt eseményeket, főleg a haláleseteket, veszteségeket feljegyezni, hiszen ez kihatással volt a fizetésekre. A fedélzeten induláskor összesen 286 fő volt, ebből Jelky a közkatonák 86 fős újonccsoportjához tartozott.20 Jellemző a csapat nemzetiségi összetételére, hogy közvetlen felettese egy német és egy norvég tizedes,21 az összes fedélzeten tartózkodó katona parancsnoka pedig egy svájci őrmester 22 volt. Az újoncok nemzetiségi összetételét illetően szintén tévedett az 1791-es kiadás, amikor szerinte Jelky „80. Némettel és egynéhány Hollandussal” szállt hajóra. Az említett zsoldkönyv adatai alapján tudjuk, hogy az összesen 86 közkatonából 45 német, 32 holland, 2 flamand, 2 svájci.