Alkotmány, 1900. április (5. évfolyam, 78-102. szám)
1900-04-24 / 97. szám
ALKOTMÁNY* 97. szám, szőlőit elvesztette Egertől úgy is nagy áldozat volt, meg is adta eddig a megígért szubvenciót. Hanem most fordult egyet a kocka. Samassa József dr. egri érsek az angol apácák zárdájában a modern kor igényeinek megfelelő felsőbb leányiskolát alapított, ami által feleslegessé vált az állami felsőbb leányiskola. A város mai közgyűlésén köszönetet szavazott az érseknek, hogy a város kulturális érdekeit annyira szivén viseli s áldozatkészségével oly magas nívóra emeli. Majd elhatározta, hogy felír a kultuszminiszterhez, hogy ezentúl nem adhatja meg az állami felsőbb leányiskolának a szubvenciót, mert Egernek untig elég egy felsőb leányiskola, az, amelyet Samassa bőkezűségéből az angolkisasszonyok vezetnek. Egyébiránt kijelentette a közgyűlés azt is, hogy feleslegesnek tartja az állami felsőbb leányiskolát azért is, mert az angolkisasszonyoké a város szükségleteit teljesen kielégíti. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Magyar kir. Opera. Déri, a m. kir. Opera újonnan szerződtetett tagja, azzal kezdte meg itteni működését, hogy ma a Bibliás ember címszerepét játszotta. Déri azelőtt egy vidéki színtársulat tagja volt, mely jelenleg Aradon működik s mint ilyen, az aradi színpad jelessége volt. Várjon képes lesz-e azonban arra, hogy oly zseniális énekművész hatalmas szerepkörét, mint Broulik volt, átvenni és művészileg úgy betölteni, mint azt Brouliktól megszoktuk és amint azt egy nagyvárosi színház megkívánja, egyelőre még be akarjuk várni. Dérinek van hanganyaga, amely talán a várt új karmester alatt kiképezve, a közönséget és a sajtót kielégíteni tudná. Egyelőre azonban csak azt konstatálhatjuk, hogy Déri még megközelítőleg se fogható Broulikhoz, hogy utolérné, arról éppenséggel nem lehet szó. Broulik megokolatlan elbocsátása az Opera kötelékéből, aggasztó hézagot idézett elő dalszínházunknál. Déri ezt újabban bizonyította be. — A Bibliás ember barátját Takács játszotta, színészeti és énekbeli szempontból egyaránt meghatóan és tökéletesen. Csak attól tartunk, hogy ezt a jeles művészünket túlságosan sokat foglalkoztatják, mert ez a túldolgoztatás a hangjának nem válik előnyére. Szendrey kivételével a Bibliás ember többi szereplőiről inkább hallgatunk. Reméljük, hogy az új igazgatónak szorgalmas kezével és ismert művészi ízlésével sikerülni fog, amennyire lehet, rendet csinálni. Ennek már legfőbb ideje, mert a m. kir. Opera művészi színvonaláról ma beszélni határozottan ízléstelenség. D. A. : Az Operaházban holnap, kedden a Stajazzók*-t adják Signorini Ferenc vendégfelléptével Canio szerepében. Az opera után az új ballet «Zulejka» kerül színre a címszerepben Balogh Szidivel. * Jászai Mari Debrecenben. Arról értesítenek bennünket, hogy Jászai Mari a jövő hét végén Debrecenbe megy, hol a kollégium által rendezett hangversenyen fog fellépni. Jászait nagy ünnepélyességgel készül fogadni a debreceni közönség. * Vendégszereplés. Ábrányiné Wein Margit jelenleg a kassai színházban vendégszerepel. Először Serpolettét, aztán Szulamitot, tegnap pedig a Piros bugyelláris Török birónéját játszotta zsúfolt házak előtt. * Műkedvelő-előadás az Urániában. Az Országos Nőképző Egyesület április 25-én, szerdán este fél 8 órakor jótékonycélú műkedvelő-előadást rendez az Urániában. Az előadás műsora: 1. József nádor és kora, irta D’Artagnan. Vetített képekkel és egy élőképpel, melyben a nádorpár tiszteletére rendezett estélyen 1800-ban bemutatja Pestmegye ifjúsága a verbunkost, 2. A szobrász műterme (élőkép), 3. Lavotta-Káldy: Szigetvár ostroma (magyar zenemű), 4. Terefere a kútnál — olasz jelenet (énekes élőkép). 5. Magándal előadja Kordin Mariska úrhölgy, zongorán kiséri Tarnay Alajos. 6. Török-tour (élőkép). 7. Petőfi a Hortobágyon (melodráma). 8. Magyar rimer, allegória (befejező élőkép). A műsor ötödik száma után szünet lesz, mely célra a közönség számára megnyitják az Uránia első emeletén levő téli kertet. Jegyek keddtől fogva már csak az Uránia pénztáránál kaphatók. Az előadás estéjén a pénztárnál két választmányi tag részletes műsort árusít, akik az esetleges felülfizetéseket is köszönettel átveszik. * Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére. Irta Thirring Gusztáv dr. Kiadja a Magyar Turista- Egyesület Budapesti Osztálya. 80 képpel és 12 alaprajzzal. Ara díszes vászonkötésben 5 korona. Dacára fővárosunk nagy fejlődésének és a hatóság azon igyekezetének, hogy az idegenek forgalmát Budapest felé terelte, a fővárosnak természeti szépségekben oly gazdag vidéke eddig nagyon kevéssé volt ismerve és még kevésbé kultiválva. A Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztálya ezen a téren több mint 10 év óta fáradozik és fáradozásait siker is koronázta. A hegyvidék útjainak jelzésekkel való ellátása, a dobogókői báró Eötvös Loránd-menedékház építése, kirándulások rendezése s a vidék szépségeinek a Turisták Lapjában való ismertetése által sikerült ezen zajtalanul működő és csekély anyagi erővel rendelkező egyesületnek a főváros hegyvidékeinek turistaforgalmát megalapitani s azzal a vidéknek uj kereseti forrást nyújtani. Az egyesület eddigi működését méltán betetőzi azzal, hogy a főváros környékéről 10 év alatt szerzett tapasztalatok alapján kimerítő és minden tekintetben megbízható kalauzt íratott, mely 26 ívnyi terjedelemben, díszes kiállításban jelent meg. A főváros közönsége e munkából meglepetéssel fog arról értesülni, hogy Budapest legközelebbi környékén mily gyönyörű hegyvidékek vannak, melyek természeti szépségük tekintetében akárhány külföldi hegyvidékkel versenyezhetnek. A kalauz, melyet dr. Thirring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója és a Magyar Turista Egylet központi titkára irt, a főváros egész környékét a közönség gyakorlati igényeinek megfelelőleg tüzetesen és vonzóan ismerteti; behatóan tárgyalja a budai hegységet, a Pilis-hegységet, a Vértes-hegységet, a bözsönyi hegységet és a Cserhátot, valamint a pesti síkságot, vagyis a főváros egész környékét nyugat felé Tatáig és Moórig, észak felé Ipolyságig, kelet felé Hatvanig és Ócsáig, dél felé Ráckevéig és a Velencei tóig, sőt függelékül a Mátra- és Bükk-hegységet is ismerteti. Tartalmának gazdagságáról fogalmat nyújthat az, hogy nem kevesebb mint 360 oly kirándulást ír le, melyeket Budapestről fél, egész vagy másfél nap alatt lehet megtenni. A munka becsét emeli, hogy a szorosan vett Baedecker-szerű közleményeken kívül a vidék történelmi és természeti nevezetességeinek kimerítő leírását is nyújtja és a történelmi és régészeti emléket sikerült képekben és alaprajzokban is bemutatja. A kalauz dúsan van illusztrálva és számos, eddig teljesen ismeretlen szép tájrészletet mutat be legjobb amateur-fényképészeink felvételében. Ekként ez a munka nemcsak a természetet kedvelő közönségnek fog igen jó szolgálatot tenni, de egyúttal a főváros idegenforgalmának emelésére is közre fog működni. * Pörök egy színdarab miatt. Az Arany Kakas című bohózat sok gondot okoz a nagyváradi és kolozsvári törvényszékeknek. Tudvalevő, hogy az Arany Kakas-t Follinusz Aurél kolozsvári színigazgató a szerzők engedélye nélkül lefordította és előadatta Fehér csikó címmel. A szerzők bepörölték ezért Follinuszt. A pör legközelebb már bírói döntés alá kerül. Tegnap ugyanis Blumenthal és Kadelburg berlini írók jogi képviselője benyújtotta a nagyváradi törvényszék pörtárába felperesek végiratát. A végiratra Bölöny József és Follinusz Aurél alperesek nevében Várady Aurél dr. tíz napon belül köteles az ellenvégiratot beiktatni, mikor is ezen utolsó ellenirat beiktatásával a pör befejezést nyer. Érdekes, hogy ezen pör tárgya csak nagyváradi színházi előadásokra vonatkozik, a kolozsvári előadásokért külön pert indítanak a felperesek, melynek fölvételét ugyancsak a kolozsvári törvényszék portárában tegnap eszközölték. Az alpereseknek az a kifogása, hogy a felperesi művet a II. rendű alperes jogosultan fordította le és a fordítást mind a ketten jogosultak voltak előadni, meg nem állhat és a felperesek ezt tagadják. Alperesek védekezésükben fércműnek nevezték a Blumenthal-Kadelburg darabot. Ezzel szemben tagadják a felperesek, hogy az ő darabjuk fércmű , sőt ellenkezőleg — úgymond — a budapesti és nagyváradi kritika kedvezően fogadta azt, sőt Nagyváradon az alperesek háromszor is adták és fel nem teszszük sem a nagyváradi színházjáró közönség, sem az alperesek jó ízléséről, hogy fércművet ily aránylag gyakran adjanak elő. De még ha fércmű volna is a Fehércsikó, még akkor sem áll az, hogy abból az alpereseknek hasznuk nem volt. Ha nem lett volna hasznuk, nem adták volna elő háromszor. Különben ez a kifogás, mint elkésett, figyelembe nem vehető, mert a felperes ellene nem is védekezhetik, nem állván a végiratban minden perbeli bizonyíték rendelkezésére. Óvatosságból a felperesek az alpereseknek a gazdagodására nézve a keresetben idézett rendelet értelmében becslő esküt kínálnak. * Nemzetünk és a Gondviselés. Ez a címe Szilvek Lajos dr. theologiai tanár legújabb munkájának, amelyben a magyar kereszténység 900 esztendős évfordulója alkalmából kísérletet tesz, hogy rámutasson a Gondviselés útjaira nemzetünk történetében. A kérdés apró részletekbe menő megoldását természetesen szerző éppen nem akarja, ámde nemzetünk történetét főbb mozzanataiban tekintve ezt történetbölcseleti szempontból úgy fejtegeti, hogy fény- és árnyoldalait okaiban és fejlődésükben nyomozva, a természeti és emberi erők közreműködésén kívül még az isteni kormányzást is felveszi tényező gyanánt. Könyve három fejezetre oszlik: I. Nemzeti történetünk legfőbb mozzanatai. II. A Gondviselés mivolta és működés módja. III. A Gondviselés nemzetünk történetében. A két első a megoldhatás alapjait tisztázza kevéssel is sokat mondó rövidséggel, mig a harmadikban a dolog érdemébe megy bele. Az I. mesterilég rövid kivonata nemzeti történetünknek, amely széles látkörrel, igazságra törő elfogulatlansággal és biztos kézzel csoportosítja múltunkból a feldolgozásra kínálkozó legfőbb mozzanatokat. A II. a kellő megkülönböztetések segítségével teszi lehetővé, hogy a III. fejezetben a végleteket szerencsésen kikerülve megközelíthesse a szerző a nagy probléma elfogadható megoldását sem az isteni befolyásnak, sem az emberi szabadságnak kelleténél többet nem tulajdonítva. Az ultrasupranaturalizmus indokolhatatlan állításait szorgosan kerülve, a modern apológia tudományos fegyvereivel küzd szerzőnk és szolgálatába hajtva a különböző profán segédtudományokat, mindvégig megmarad keresztény filozófusnak. Az előkelő hangon írt munkát az idei és a jövő esztendőre különösen ajánljuk forrás gyanánt beszédek — szent beszédek — és felolvasásokhoz, minthogy tudomásunk szerint ezenkívül egyáltalán nincs könyv, amely a gondviselés bölcseleti és dogmatikai fogalmát ily részletesen és rendszeresen alkalmazta volna nemzetünk történetére. Azt hiszszük, hogy a katholikus körök könyvtáraiból az ilyen munkák nem hiányozhatnának. Ára 1 korona 40 fillér. Kapható a szerzőnél Pécsett, (Szepesy utca 3.) *A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató választmánya április hó 26-án, csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeum földszinti tanácstermében ülést tart. Napirend: Aranyjelző koronák. Ghyczy Pál rendes tagtól. Folyó ügyek. * A Műcsarnokból. A tavaszi kiállítást, a városligeti Műcsarnokban, állandóan igen sokan látogatják, egy napra átlagosan közel 900 látogató esik. A csütörtöki zeneestélynek szokatlanul nagy közönsége volt. A legközelebbi zeneestély április 26-án lesz. Eddig ötvenhét kép kelt el a kiállításról 23.866 korona értékben. Ebből 8930 koronáért vásárolt a kormány, amely újabban Pállya Celesztin öt festményét, Szinyei-Merse Páltól, Paczka Ferenctől, Barta Ernőtől egy-egy képet vásárolt. A Műbarátok Köre 7080, a társulati nyerő tagok pedig 2730 korona értékű képet vásároltak a tavaszi kiállításról. A kétezer koronás Bökk Szilárd-díjat a tavaszi kiállításon ítélik oda. Eddigi bejelentések szerint a művészek közül Bosznay István, Tornai Gyula és Zempléni Tivadar pályáznak a díjra. Akik még pályázni akarnak, április 24-én esti 6 óráig jelentkezhetnek. A tavaszi kiállításon pályázatra bocsátott állami nagy aranyérem, a 4000 koronás társulati díj és 450 koronás báró Harkányi Frigyes-díj pályabíróságának megválasztására a titkári hivatal csak április 24-én esti 6 óráig fogad el szavazatokat. A szavazatok összeszámolására kiküldött bizottság 24-én este 6 órakor tartja ülését a városligeti Műcsarnokban. * Katholikus Pedagógia. Gyürky Ödön jeles tanügyi folyóirata, a Katholikus Pedagógia, legújabb számával ismét teljes mértékben igazolja azt a nagy érdeklődést, melyet a katholikus tanügy munkásai e kiváló folyóirat megindulása óta tanúsítanak. A jelen füzetbe Gyürky Ödön irt néhány lelkes hangú sort. A magyar katholikus középiskolázás kilencszázados jubileumára. Bihari F. Immánuel M. T. Quintilianus életrajzát adja s érdekesen ismerteti pedagógiai elveit. Olasz József dr. történeti tankönyveinkkel foglalkozik, mig Hirling Antal dr. Németország internátusait ismerteti. Vegyes közlemények s beküldött művek ismertetése teszik teljessé a füzet tartalmát. A magas színvonalon álló folyóiratot ajánljuk a katholikus tanügy iránt érdeklődők figyelmébe. Ára egész évre 8 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Pál utca 7., II. 37. ajtó. * Uj tankönyvek. A Szent István-Társulat legutóbbi tankönyv-pályázatán díjat nyert művek közül a bíráló bizottság különös dicsérettel emelt ki két művet: Prónai Antal dr. Magyar olvasókönyvét a középiskolák I. osztálya számára és Bartha József dr. Magyar nyelvtan-ét, melyet a tudós szerző mondattani alapon irt meg közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Azt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1211—1900., ezt 1063— 1900. számú rendeletével engedélyezte, ami azonkívül, hogy a szerzők mindegyike ismert és jónevű munkája a magyar tanügyi irodalomnak, szintén némi ajánlásul szolgálhat az uj tankönyvek mellett. A tartalom tisztaságáért — különösen az olvasókönyvet értve — szavatol a Szent István Társulat, melynek kiadásában e két mű napvilágot látott s amely a kiállítás tekintetében is a jelen esetben is, mint mindig, a lehető legjobbat igyekezett nyújtani. Az olvasókönyv illusztrációkkal jelent meg s ezek világosságukkal, tisztaságukkal s csinos kivitelükkel előnyösen különböztetik meg Prónai művét a hasonló irányú munkáktól. Reméljük, hogy e két kitűnő tankönyv mihamar általánosan elterjed katholikus középiskoláinkban, amit különben aránylag rendkívüli olcsóságuk is szerfelett megkönnyit. A nyelvtan ára 1 korona 20 fillér, vászonkötésben 2 korona. Megrendelhetők a Szent- István-Társulatnak Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi-utca 28. szám alatt levő könyvkiadóhivatalában. Kedd, 1900. április 24.