Alkotmány, 1900. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1900-04-24 / 97. szám

ALKOTMÁNY* 97. szám, szőlőit elvesztette Egertől úgy is nagy áldozat volt, meg is adta eddig a megígért szubvenciót. Hanem most fordult egyet a kocka. Samassa József dr. egri érsek az angol apácák zárdájában a modern kor igényeinek megfelelő felsőbb leányiskolát alapított, ami által feleslegessé vált az állami felsőbb leányiskola. A város mai köz­gyűlésén köszönetet szavazott az érseknek, hogy a város kulturális érdekeit annyira szivén vi­seli s áldozatkészségével oly magas nívóra emeli. Majd elhatározta, hogy felír a kultuszminiszter­hez, hogy ezentúl nem adhatja meg az állami felsőbb leányiskolának a szubvenciót, mert Eger­nek untig elég egy felsőb leányiskola, az, ame­lyet Samassa bőkezűségéből az angolkisasszo­nyok vezetnek. Egyébiránt kijelentette a köz­gyűlés azt is, hogy feleslegesnek tartja az állami felsőbb leányiskolát azért is, mert az angolkis­asszonyoké a város szükségleteit teljesen kielégíti. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Magyar kir. Opera. Déri, a m. kir. Opera újonnan szerződtetett tagja, azzal kezdte meg itteni működését, hogy ma a Bibliás ember címszerepét játszotta. Déri azelőtt egy vidéki színtársulat tagja volt, mely jelenleg Aradon működik s mint ilyen, az aradi színpad jelessége volt. Várjon képes lesz-e azonban arra, hogy oly zseniális énekművész hatal­mas szerepkörét, mint Broulik volt, átvenni és mű­vészileg úgy betölteni, mint azt Brouliktól megszok­tuk és amint azt egy nagyvárosi színház megkívánja, egyelőre még be akarjuk várni. Dérinek van hanganyaga, amely talán a várt új karmester alatt kiképezve, a közönséget és a sajtót kielégíteni tudná. Egyelőre azonban csak azt konsta­tálhatjuk, hogy Déri még megközelítőleg se fogható Broulikhoz, hogy utolérné, arról éppenséggel nem lehet szó. Broulik megokolatlan elbocsátása az Opera kötelékéből, aggasztó hézagot idézett elő dalszínhá­zunknál. Déri ezt újabban bizonyította be. — A Bibliás ember barátját Takács játszotta, színészeti és énekbeli szempontból egyaránt meghatóan és tö­kéletesen. Csak attól tartunk, hogy ezt a jeles művészünket túlságosan sokat foglalkoztatják, mert ez a túldolgoztatás a hangjának nem válik előnyére. Szendrey kivételével a Bibliás ember többi szereplőiről inkább hallgatunk. Reméljük, hogy az új igazgatónak szorgalmas kezével és ismert mű­vészi ízlésével sikerülni fog, amennyire lehet, rendet csinálni. Ennek már legfőbb ideje, mert a m. kir. Opera művészi színvonaláról ma beszélni határozot­tan ízléstelenség. D. A. : Az Operaházban holnap, kedden a St­ajazzók*-t­ adják Signorini Ferenc vendégfelléptével Canio sze­repében. Az opera után az új ballet «Zulejka» kerül színre a címszerepben Balogh Szidivel. * Jászai Mari Debrecenben. Arról értesítenek bennünket, hogy Jászai Mari a jövő hét végén Debrecenbe megy, hol a kollégium által rendezett hangversenyen fog fellépni. Jászait nagy ünnepélyes­séggel készül fogadni a debreceni közönség. * Vendégszereplés. Ábrányiné Wein Margit jelen­leg a kassai színházban vendégszerepel. Először Serpolettét, aztán Szulamitot, tegnap pedig a Piros bugyelláris Török birónéját játszotta zsúfolt házak előtt. * Műkedvelő-előadás az Urániában. Az Országos Nőképző­ Egyesület április 25-én, szerdán este fél 8 órakor jótékonycélú műkedvelő-előadást rendez az Urániában. Az előadás műsora: 1. József nádor és kora, irta D’Artagnan. Vetített képekkel és egy élő­képpel, melyben a nádorpár tiszteletére rendezett estélyen 1800-ban bemutatja Pestmegye ifjúsága a verbunkost, 2. A szobrász műterme (élőkép), 3. La­­votta-Káldy: Szigetvár ostroma (magyar zenemű), 4. Terefere a kútnál — olasz jelenet (énekes élőkép). 5. Magándal előadja Kordin Mariska úrhölgy, zon­gorán kiséri Tarnay Alajos. 6. Török-tour (élőkép). 7. Petőfi a Hortobágyon (melodráma). 8. Magyar ri­mer, allegória (befejező élőkép). A műsor ötödik száma után szünet lesz, mely célra a közönség szá­mára megnyitják az Uránia első emeletén levő téli kertet. Jegyek keddtől fogva már csak az Uránia pénztáránál kaphatók. Az előadás estéjén a pénztár­nál két választmányi tag részletes műsort árusít, akik az esetleges felülfizetéseket is köszönettel át­veszik. * Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirán­dulók, turisták és a természet kedvelői részére. Irta Thirring Gusztáv dr. Kiadja a Magyar Turista- Egyesület Budapesti Osztálya. 80 képpel és 12 alap­rajzzal. Ara díszes vászonkötésben 5 korona. Dacára fővárosunk nagy fejlődésének és a hatóság azon igyekezetének, hogy az idegenek forgalmát Budapest felé terelte, a fővárosnak természeti szépségekben oly gazdag vidéke eddig nagyon kevéssé volt ismerve és még kevésbé kultiválva. A Magyar Turista­ Egyesü­let Budapesti Osztálya ezen a téren több mint 10 év óta fáradozik és fáradozásait siker is koronázta. A hegyvidék útjainak jelzésekkel való ellátása, a do­bogókői báró Eötvös Loránd-menedékház építése, kirándulások rendezése s a vidék szépségeinek a Turisták Lapjában való ismertetése által sikerült ezen zajtalanul működő és csekély anyagi erővel rendelkező egyesületnek a főváros hegyvidékeinek turistaforgalmát megalapitani s azzal a vidéknek uj kereseti forrást nyújtani. Az egyesület eddigi műkö­dését méltán betetőzi azzal, hogy a főváros környé­kéről 10 év alatt szerzett tapasztalatok alapján kimerítő és minden tekintetben megbízható kalauzt íratott, mely 26 ívnyi terjedelemben, díszes ki­állításban jelent meg. A főváros közönsége e munkából meglepetéssel fog arról értesülni, hogy Budapest legközelebbi környékén mily gyönyörű hegyvidékek vannak, melyek természeti szépsé­gük tekintetében akárhány külföldi hegyvidék­kel versenyezhetnek. A kalauz, melyet dr. Thir­ring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal al­igazgatója és a Magyar Turista­ Egylet központi titkára irt, a főváros egész környékét a közön­ség gyakorlati igényeinek megfelelőleg tüzetesen és vonzóan ismerteti; behatóan tárgyalja a budai hegy­séget, a Pilis-hegységet, a Vértes-hegységet, a bö­­zsönyi hegységet és a Cserhátot, valamint a pesti síkságot, vagyis a főváros egész környékét nyugat felé Tatáig és Moórig, észak felé Ipolyságig, kelet felé Hatvanig és Ócsáig, dél felé Ráckevéig és a Velencei tóig, sőt függelékül a Mátra- és Bükk-hegy­­séget is ismerteti. Tartalmának gazdagságáról fogal­mat nyújthat az, hogy nem kevesebb mint 360 oly kirándulást ír le, melyeket Budapestről fél, egész vagy másfél nap alatt lehet megtenni. A munka becsét emeli, hogy a szorosan vett Baedecker-szerű közle­ményeken kívül a vidék történelmi és természeti ne­vezetességeinek kimerítő leírását is nyújtja és a tör­ténelmi és régészeti emléket sikerült képekben és alaprajzokban is bemutatja. A kalauz dúsan van illusztrálva és számos, eddig teljesen ismeretlen szép tájrészletet mutat be legjobb amateur-fényképészeink felvételében. Ekként ez a munka nemcsak a termé­szetet kedvelő közönségnek fog igen jó szolgálatot tenni, de egyúttal a főváros idegenforgalmának eme­lésére is közre fog működni. * Pörök egy színdarab miatt. Az Arany Kakas című bohózat sok gondot okoz a nagyváradi és ko­lozsvári törvényszékeknek. Tudvalevő, hogy az Arany Kakas-t Follinusz Aurél kolozsvári színigazgató a szerzők engedélye nélkül lefordította és előadatta Fehér csikó címmel. A szerzők bepörölték ezért Fol­­linuszt. A pör legközelebb már bírói döntés alá ke­rül. Tegnap ugyanis Blumenthal és Kadelburg ber­lini írók jogi képviselője benyújtotta a nagyváradi törvényszék pörtárába felperesek végiratát. A vég­iratra Bölöny József és Follinusz Aurél alperesek ne­vében Várady Aurél dr. tíz napon belül köteles az ellenvégiratot beiktatni, mikor is ezen utolsó ellen­irat beiktatásával a pör befejezést nyer. Érdekes, hogy ezen pör tárgya csak nagyváradi színházi előadásokra vonatkozik, a kolozsvári előadások­ért külön pert indítanak a felperesek, melynek fölvételét ugyancsak a kolozsvári törvényszék portárában tegnap eszközölték. Az alperesek­nek az a kifogása, hogy a felperesi művet a II. rendű alperes jogosultan fordította le és a fordítást mind a ketten jogosultak voltak előadni, meg nem állhat és a felperesek ezt tagadják. Alperesek védekezésükben fércmű­nek nevezték a Blumenthal-Kadelburg darabot. Ezzel szemben ta­gadják a felperesek, hogy az ő darabjuk fércmű , sőt ellenkezőleg — úgymond — a budapesti és nagyváradi kritika kedvezően fogadta azt, sőt Nagy­váradon az alperesek háromszor is adták és fel nem teszszük sem a nagyváradi színházjáró közön­ség, sem az alperesek jó ízléséről, hogy fércművet ily aránylag gyakran adjanak elő. De még ha fércmű volna is a Fehércsikó, még akkor sem áll az, hogy abból az alpereseknek hasznuk nem volt. Ha nem lett volna hasznuk, nem adták volna elő há­romszor. Különben ez a kifogás, mint elkésett, figyelembe nem vehető, mert a felperes ellene nem is védekezhetik, nem állván a végiratban minden perbeli bizonyíték rendelkezésére. Óvatosságból a felperesek az alpereseknek a gazdagodására nézve a keresetben idézett rendelet értelmében becslő esküt kínálnak. * Nemzetünk és a Gondviselés. Ez a címe Szilvek Lajos dr. theologiai tanár legújabb munkájának, amelyben a magyar kereszténység 900 esztendős év­fordulója alkalmából kísérletet tesz, hogy rámutas­son a Gondviselés útjaira nemzetünk történetében. A kérdés apró részletekbe menő megoldását termé­szetesen szerző éppen nem akarja, ámde nemzetünk történetét főbb mozzanataiban tekintve ezt történet­bölcseleti szempontból úgy fejtegeti, hogy fény- és árnyoldalait okaiban és fejlődésükben nyomozva, a természeti és emberi erők közreműködésén kívül még az isteni kormányzást is felveszi tényező gya­nánt. Könyve három fejezetre oszlik: I. Nemzeti történetünk legfőbb mozzanatai. II. A Gondviselés mivolta és működés módja. III. A Gondviselés nem­zetünk történetében. A két első a megoldhatás alap­jait tisztázza kevéssel is sokat mondó rövidséggel, mig a harmadikban a dolog érdemébe megy bele. Az I. mesterilég rövid kivonata nemzeti történetünknek, amely széles látkörrel, igazságra törő elfogulatlanság­gal és biztos kézzel csoportosítja múltunkból a fel­dolgozásra kínálkozó legfőbb mozzanatokat. A II. a kellő megkülönböztetések segítségével teszi lehetővé, hogy a III. fejezetben a végleteket szerencsésen ki­kerülve megközelíthesse a szerző a nagy probléma elfogadható megoldását sem az isteni befolyásnak, sem az emberi szabadságnak kelleténél többet nem tulajdonítva. Az ultrasupranaturalizmus indokolha­tatlan állításait szorgosan kerülve, a modern apológia tudományos fegyvereivel küzd szerzőnk és szolgála­tába hajtva a különböző profán segédtudományokat, mindvégig megmarad keresztény filozófusnak. Az előkelő hangon írt munkát az idei és a jövő eszten­dőre különösen ajánljuk forrás gyanánt beszédek — szent beszédek — és felolvasásokhoz, minthogy tu­domásunk szerint ezenkívül egyáltalán nincs könyv, amely a gondviselés bölcseleti és dogmatikai fogal­mát ily részletesen és rendszeresen alkalmazta volna nemzetünk történetére. Azt hiszszük, hogy a katho­­likus körök könyvtáraiból az ilyen munkák nem hiányozhatnának. Ára 1 korona 40 fillér. Kapható a szerzőnél Pécsett, (Szepesy­ utca 3.) *A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató választmánya április hó 26-án, csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeum földszinti tanácstermé­ben ülést tart. Napirend: Aranyjelző koronák. Ghyczy Pál rendes tagtól. Folyó ügyek. * A Műcsarnokból. A tavaszi kiállítást, a város­ligeti Műcsarnokban, állandóan igen sokan látogatják, egy napra átlagosan közel 900 látogató esik. A csü­törtöki zeneestélynek szokatlanul nagy közönsége volt. A legközelebbi zeneestély április 26-án lesz. Eddig ötvenhét kép kelt el a kiállításról 23.866 ko­rona értékben. Ebből 8930 koronáért vásárolt a kor­mány, amely újabban Pállya Celesztin öt festményét, Szinyei-Merse Páltól, Paczka Ferenctől, Bart­a Ernő­től egy-egy képet vásárolt. A Műbarátok Köre 7080, a társulati nyerő tagok pedig 2730 korona értékű képet vásároltak a tavaszi kiállításról.­­ A kétezer koronás Bökk Szilárd-díjat a tavaszi kiállításon íté­lik oda. Eddigi bejelentések szerint a művészek kö­zül Bosznay István, Tornai Gyula és Zempléni Tiva­dar pályáznak a díjra. Akik még pályázni akarnak, április 24-én esti 6 óráig jelentkezhetnek.­­ A ta­vaszi kiállításon pályázatra bocsátott állami nagy aranyérem, a 4000 koronás társulati­ díj és 450 ko­ronás báró Harkányi Frigyes-díj pályabíróságának megválasztására a titkári hivatal csak április 24-én esti 6 óráig fogad el szavazatokat. A szavazatok összeszámolására kiküldött bizottság 24-én este 6 órakor tartja ülését a városligeti Műcsarnokban. * Katholikus Pedagógia. Gyürky Ödön jeles tan­ügyi folyóirata, a Katholikus Pedagógia, legújabb számával ismét teljes mértékben igazolja azt a nagy érdeklődést, melyet a katholikus tanügy munkásai e kiváló folyóirat megindulása óta tanúsítanak. A jelen füzetbe Gyürky Ödön irt néhány lelkes hangú sort. A magyar katholikus középiskolázás kilencszázados jubileumára. Bihari F. Immánuel M. T. Quintilianus életrajzát adja s érdekesen ismerteti pedagógiai el­veit. Olasz József dr. történeti tankönyveinkkel fog­lalkozik, mig Hirling Antal dr. Németország interná­­tusait ismerteti. Vegyes közlemények s beküldött művek ismertetése teszik teljessé a füzet tartalmát. A magas színvonalon álló folyóiratot ajánljuk a ka­tholikus tanügy iránt érdeklődők figyelmébe. Ára egész évre 8 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Pál­ utca 7., II. 37. ajtó. * Uj tankönyvek. A Szent­ István-Társulat leg­utóbbi tankönyv-pályázatán díjat nyert művek közül a bíráló­ bizottság különös dicsérettel emelt ki két művet: Prónai Antal dr. Magyar olvasókönyvét a középiskolák I. osztálya számára és Bartha József dr. Magyar nyelvtan-ét, melyet a tudós szerző mon­dattani alapon irt meg közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Azt a vallás- és közoktatás­­ügyi m. kir. minisztérium 1211—1900., ezt 1063— 1900. számú rendeletével engedélyezte, ami azonkí­vül, hogy a szerzők mindegyike ismert és jónevű munkája a magyar tanügyi irodalomnak, szintén némi ajánlásul szolgálhat az uj tankönyvek mel­lett. A tartalom tisztaságáért — különösen az olvasókönyvet értve — szavatol a Szent­ István­ Társulat, melynek kiadásában e két mű­ nap­világot látott s amely a kiállítás tekintetében is a jelen esetben is, mint mindig, a lehető legjobbat igyekezett nyújtani. Az olvasókönyv illusztrációkkal jelent meg s ezek világosságukkal, tisztaságukkal s csinos kivitelükkel előnyösen különböztetik meg Prónai művét a hasonló irányú munkáktól. Remél­jük, hogy e két kitűnő tankönyv mihamar általáno­san elterjed katholikus középiskoláinkban, amit kü­lönben aránylag rendkívüli olcsóságuk is szerfelett megkönnyit. A nyelvtan ára 1 korona 20 fillér, vá­szonkötésben 2 korona. Megrendelhetők a Szent- István-Társulatnak Budapest, VIII. kerület, Szent­királyi-utca 28. szám alatt levő könyvkiadóhivata­lában.­ ­ Kedd, 1900. április 24.

Next