Alkotmány, 1900. október (5. évfolyam, 234-259. szám)

1900-10-21 / 251. szám

ALKOTMÁNY. 251. szám. Jancsi Ilonától. — Búcsú. (Költemény.) Lord Byron után ford.: Havadi Barnabás. — Doszto­jevszkijről. I. (Könyvismertetés.) H. J.-tól. — Színházi krónika, h. s.-től. — Hétről-hétre. (Tárca.) (..) — Irodalom és művészet. — Ve­gyesek. •— Szerkesztői üzenetek. A «Magyar szemle» szerkesztője Kaposi József, kiadója Kaczvinszky Lajos. Megjelen minden héten s előfizetési ára egész évre 12 korona. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Uj­ utca 14. sz. * Hangversenyek. Kemény Rezső hegedűművész, az orsz. m. kir. Zeneakadémia tanára az idén szóló­­hangversenyt rendez egész új műsorral. Hangverse­nye november 16-án lesz a Royal-szálló termé­ben. — Eibenschütz Ilona zongoraművésznő, ki már többször fényes sikerrel játszott Budapesten, novem­ber 19-én hangversenyez a Royal nagytermében. Mind a két hangversenyre jegyek a Harmonia-zenemű­­keresdésben kaphatók.­ A «Musik-Blätter» budapesti szerkesztősége október hó 21-én vasárnap délután 4­s órakor a Vigadó nagytermében a szegénysorsú tüdővészesek szanatóriuma javára jótékonycélú hang­versenyt rendez, melyen a főváros legelőkelőbb művészei és művésznői fognak szerepelni. — A Grünfeld, Berkovics, Rékai, Crürger-féle vonós négyes folyó hó 28-án d. u. 41/s órakor a Royal-szálló dísz­termében tartja meg első népszerű hangversenyét igen gazdag műsorral. * Walter Crane a vidéken. Walter Crane, a vi­lághírű angol művész, családjával együtt megtekinti Magyarország nevezetesebb vidékeit. A mester ma Pécsre utazott, ahol több napig marad, innen vissza­térve, ellátogat Debrecenbe, a Hortobágyiba és Er­délybe is. * Az Akadémiából. A M. Tud. Akadémia II. osz­tálya hétfőn, 22-én ülést tart, melynek tárgyai: 1. Kövesligethy Radó 1. t.: «Az égi testek fejlődése és a Föld kora. 2. Reusz Frigyes dr. részéről: «A spalax toplus központi idegrendszere». Előterjeszti: Laufenauer Károly 1. t. 3. Tuzson János dr. részé­ről: «A tarnóci körfllt fa.» Előterjeszti­­ Mágócsy- Dietz Sándor 1. t. Az Akadémia pályázatot hirdet Bezerédj István élet- és jellemrajzának megírására. Határnap 1903. szeptember 30. Jutalma Bezerédj Pál adományából 2000 korona. A jutalom csak abszolút becsű műnek ítéltetik oda. A jutalmat nyert mű a szerző tulajdona marad. * A jövő hét az Urániában. Változatos hétnek néz elébe az Uránia. A hétfőre hirdetett Petőfi-est, mely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik fővá­­rosszerte, nyitja meg a hetet. Kedden, szerdán, csütörtökön, Dessewffy Arisztid Velencéjét eleveníti fel az Uránia. Tavasz óta Velencét a vidéken adták nagy sikerrel s a főszezon közönsége most fogja először élvezhetni a lagúnák urániai reprodukcióját. A hét többi napján Salamon Ödön nagysikerű da­rabja, Páris 1900-ban­ kerül színre, amely immár gyors léptekkel közeledik a századik előadáshoz. * Isten kertje. Budapesten el van terjedve a hite, amihez P. Soós fog, annak sikerülnie kell. S a hír nem is csal. Egy remek templomot épí­tett Budapest külvárosában, csodájára járnak még most is az emberek. Most meg oly mun­kába fogott, amely újra csodálkozásra késztet bennünket. A szentek életét szándékozik P. Soós apró füzetkékben megírni «Isten leértje a cím alatt s az ifjúság és a nép kezébe adni. Négy füzet már kész is belőle s asztalunkon fekszik. Bámulatos szép füzetkék. Mindegyiknek címlap­ján ott van az illető szent szines képe, akiről a füzetke szól. S ez a címlap oly ízléses és ked­ves, hogy elbújhat mellette a Werbőczy-nyomda minden színes és nem színes, hozzá méreg­drága képe. A bájos és megnyerő külső kedves belsőt takar. Vonzón és egyszerűen írja le P. Soós az illető szent történetét: Szűz Máriáét, szent Józsefét, szent Annáét és szent Teréziáét; megértheti ifjú, öreg, ur, paraszt egyaránt. A nyomás, a papír kifogástalan. A Stephaneum pazarul állította ki a füzetkéket s teljes elfogu­latlansággal állíthatjuk, hogy a maga nemében páratlan füzetkék P. Soós füzetei. Nem sablon­­szerűség, nem holmi reklámhajtászás mondatja velünk e szavakat, mert amit megirtunk, szóról­­szóra igaz, aki nem hiszi, rendelje meg a négy első füzetet s meggyőződik róla, hogy szebb, jobb, tökéletesebb és kedvesebb, mint amilyen­nek mi leírtuk. Megveheti, gyönyörködhetik ben­nük, élvezettel olvashatja minden intelligens ember, de különös hatással bírhatnak az ifjú­ságra és a népre. A füzet ára bámulatosan olcsó, egy egy darab ára 20 fillér, 100 darab 16 ko­rona. Megrendelhető P. Soós István karmelita atyánál Budapesten. * Megjelent «A katholikus prédikáció törté­nete Magyarországon», a budapesti kir. tud. egye­tem hittani kara által a Horváth-alapból 2000 koro­nával jutalmazott munkának I. kötete. Szerzője Mi­­chalovics Ede dr. nyitrai theologiai tanár. Ezen első kötet tárgyalja a kereszténység terjesztéséről Páz­mány föllépéséig terjedő időt. A munka tervezete az egyháztörténethez alkalmazkodik, mert a szerző­nek nézete szerint a prédikáció története az egyház történetének egyik része. Azért megkülönbözteti a hittérítés korát, középkort, újkort, mely utóbbit a protestantizmus behozatalával kezd meg. Minden kornál röviden festi a vallási állapotokat, hogy ez­által hátteret adjon a prédikáció képének; előadja az egyház intézkedéseit a hitszónoklat körül, a pré­dikációnak külső körülményeit írja le, valamint a kü­lönös szokásokat; azután foglalkozik a hitszónokok képzettségével és működésével és a hitszónoklati irodalommal. Jelen kötet 27­ 3 évre terjed, ára 4 korona. A munka ajánlására legyen elegendő, hogy a hittudományi kar a legnagyobb pályadíjra mél­tatta. A külső kiállítás szépségéről pedig a Szent­ István-Társulat nyomdája kereskedik. A második kötet december végén hagyja el a sajtót. Tárgyát Pázmánytól napjainkig terjedő kor képezi. Megren­deléseket elfogad a Szent-István-Társulat könyvkiadó­hivatala, Budapesten, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. és a szerző Nyitrán. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Uj táblai bírák. A király Emődy Béla sátor­aljaújhelyi és Szalay Tamás beregszászi törvényszéki bírákat a kassai Ítélőtáblához birákká nevezte ki. · A novemberi esküdtek. A budapesti büntető törvényszék esküdtbirósági tanácsa ma délelőtt sor­solta ki a november havi esküdteket. A kisorsoló bizottság Zsitvay Leó elnöklete alatt ült össze, tagjai voltak: Lenk Gyula táblai biró és Sántha Elemér dr. törvényszéki biró. Az ügyészséget Sélley Barnabás dr. kir. ügyész képviselte, az ügyvédi kama­rát pedig Baracs Marcell dr. ügyvéd. Kisorsolták a következő 30 rendes esküdtet: Rotzenhardt János dr. ügyvéd, Nagy József nyugalm. miniszteri szám­­tanácsos, Lehr Albert nyug. tanár, Oltay Károly nyugalmazott pénzügyi tanácsos, Erzeck Gyula ruhatisztító, Kallivoda Imre vaskereskedő, Kovács Lajos férfiszabó, Beck Adolf lisztkereskedő, Esztegár László dr. nemzeti múzeumi asszisztens, Kovács István fűszerkereskedő, Mandl Ármin kereskedő, Hass­­mann Sebestyén földbirtokos, Hugonnay Kálmán gróf nyug. törvényszéki bíró, háztulajdonos, Antoni Kál­mán ácsmester. Fromm Lajos ügyvéd, Scheibl Károly háztulajdonos és asztalos, Kiss Miklós cuk­rász, Mellko Bertalan szíjgyártó, Galszter István cu­korgyáros, Várady Ágoston háztulajdonos, dr. Kiéli László ügyvéd, Sverteczky Gáspár vendéglős, Kurcz Sándor kefekereskedő, Meleghy Pál korcsmáros, Ponger Fülöp máv. főfelügyelő, Klein Gyula szappangyáros, Kleinlein Károly háztulajdonos, Günther Béla fűszeres, Marton Alajos kereskedő, Schwendtner Mihály háztulajdonos építőmester. 10 pótesküdtet, ezek a következők: Berger Nándor nagykereskedő, Beck Dénes bankigazgató Gruber Ár­min dr. nagykereskedő, Mauthner Adolf fűszerkeres­kedő, Bene Ödön dr. ügyvéd, Schlesinger Manó nagykereskedő, Hecht Adolf kézműáru-kereskedő, Hirsch­ Sebestyén magánzó, Stettka Gyula festő­művész, Medvey Zsigmond kereskedő. A november havi esküdtbírósági ülésszak november hó 12-én kez­dődik s 26-án végződik.­­ A szatmári testvérgyilkosság, Papp Elemér gyilkosainak, Papp Bélának és Zsoldics Mihálynak védői először semmiségi panaszszal támadták meg a szatmári törvényszék kettős halálos ítéletét — ezt szeptember 13-án utasí­totta el a Kúria. Ezenfelül kegyelmet is kértek s kegyelmi kérvényeikkel a Kúria kegyelmi ta­nácsa foglalkozott. Értesülésünk szerint a Kúria csak Zsoldics Mihályt­­ajánlotta kegy­elemre, Papp Bélát nem. A kegyelmi tanács végzését felter­jesztették az igazságügyminiszterhez, aki nem változtatott rajta s elküldte oda, ahol a kegye­lem forrása fakad. A kegyelmi tanács határo­zata az igazságügyminiszter előterjesztésével együtt már útban van­­ a királyhoz. „ Orvosság helyett méreg. Zomborról Írják: Kéménczy Mihály bezdáni erdővéd betegsége alatt orvost hivatott, aki receptet­ írván, ezt a beteg fele­sége Stücz Béla gyógyszerészhez vitte. A beteg a kapott orvosságtól rosszabbul lett, görcsöket kapott és az előhívott orvos mérgezést konstatált. Kiderült, hogy a Stücz gyógyszerész által kiszolgáltatott or­vosság Gascar pirula helyett feltétlenül halált okozó méreg volt. A vizsgálatot megindították s ebben az ügyben tegnap volt a végtárgyalás. A törvényszék a bizonyítási eljárás befejezése után Szücz Béla okle­veles gyógyszerészt gondatlanságból okozott ember­ölés vétsége miatt fél évi fogházra 100 korona fő, 50 korona mellékbüntetésre ítélte és gyógyszerészi mű­ködésétől egy év tartamára eltiltotta. Az elítélt feleb­­bezést jelentett be.­­ Szélhámos asszony. Két napig tárgyalta a budapesti büntető törvényszék Rosenberg Róza sik­kasztási és csalási bűnügyét. Rosenberg Róza, aki­nek a fővárosban háza van, még husz házat vett bérbe és ezekben a bérelt házakban házmesteri, házfelügyelői s egyéb állásokra is pályázatot hirde­tett a lapokban. Az állások elnyeréséhez a pályázók­tól kauciót követelt. A kaucióspekulációk végrehaj­tásában az asszonynak Süssmann Zsiga nevű zsidó legény segédkezett, aki mint Rosenberg Róza titkárja szerepelt. Természetes dolog, hogy jelentkező elég akadt. Nagyobbára szegénysorsú emberek mentek lépre, odaadva véres verejtékkel szerzett megtaka­rított pénzecskéjüket a szélhámos asszonynak kaució gyanánt. Pénzüket sohasem látták többé. Süssmann Zsigmond, hogy a reá várakozó börtönbüntetést elkerülje, idejekorán Amerikába szökött, így tehát csakis Rosenberg Róza került a büntető igazság­szolgáltatás kezébe. Két ízben ítélte el már a tör­­vényszék Rosenberg Rózát csalás és sikkasztás bűntettei miatt. Első ízben 3 évi és 6 havi, a máso­dik alkalommal pedig 3 évi és 8 havi börtönre, de a kir. ítélőtábla mind a két esetben megsemmisítette az ítéleteket s utóbbi végtárgyalás tartását rendelte el, hogy az összes tanuk és károsultak kihallgat­­hatók legyenek. Ez most meg is történt. A törvény­szék harmadik ítélete Rosenberg Rózát három rend­beli csalás bűntette és két rendbeli sikkasztás bün­tette miatt mondotta le bűnösnek s ezért 2 évi és 9 havi börtönnel és 300 korona pénzbüntetéssel, esetleg további 15 napi börtönnel sújtotta. Kötelezte továbbá a károsultak kárának a megfizetésére is. Az Ítélet a büntetésből az elszenvedett vizsgálati fogság által 8 hónapot kitöltöttnek vett. Az Ítélet ellen az összes felek felebbeztek.­­ A konyakgyáros, Sárkány Józsefnek a nyolc­vanas években konyak- és rumkereskedése volt a fő­városban, de ez az ital, melyet ő maga gyártott, oly rossz volt, hogy a kelendősége napról-napra lejebb szállt. Ekkor látta Sárkány, hogy a kereskedése vég­képpen pang s azért elhatározta, hogy elmegy Bosz­niába s ott próbál szerencsét az ő konyakjával és romjával. A bosnyákok azonban nem voltak olyan türelmes emberek, mint mi magyarok, hanem egy­szerűen feljelentették Sárkányt Kállay közös pénz­ügyminiszternek és sem többet, sem kevesebbet nem kívántak, hogy kergesse ki Boszniából Sárkány zsi­dót a pálinkájával együtt. Kállay erre letartóztatta a csalót. Kilenc hónapig ült Sárkány a szerajevói bör­tönben s kiszabadulván, kártérítési pörrel fenyegette Kállayt, amiért ártatlanul fogva tartotta. Kállay ele­jét akarta venni a pörnek s ezerötszáz forintot fize­tett Sárkánynak, aki ennek a fejében megígérte, hogy soha többé nem fog az okkupárt tartományokba sem konyakot, sem rumot exportálni. Később Sárkány meg­bánta az alkut s levélben még ötezer forintot kért Kállaytól. Hozzátette, hogy ha nem fizeti le ezt az összeget, meg fogja őt hurcolni a lapokban. Ezért az utóiratért Sárkány a vádlottak padjára került. Zsaro­lás kisérletekért ültek fölötte törvényt s egy hónapi fogházra ítélték. E baleset után nemsokára Sárkány megbukott, miután előbb mint gondos kereskedőhöz illik, minden vagyonát a rokonaival lefoglaltatta. A törvényszéken ebben hamis bukást láttak s Sár­kányt újra vád alá helyezték. A mai tárgyaláson az volt a mentsége, hogy a boszniai gyászos végű ki­rándulás ingatta meg üzletének az alapját. A tör­vényszék Koszits Antal védő meghallgatása után a vádlottat fölmentette.­ ­ Vasárnap, 1900. október 21. EGYESÜLETEK ** Az Aquinói­ Szent-Ta­nás-Társaság októ­ber hó 24-ikén, szerdán, délután 5 órakor, a középponti papnevelő-intézet aulájában (IV., Papnövelde­ utca 7., I. emelet) tartja rendes havi fölolvasó gyűlését, melyre a Társaság alapító, pártoló és rendes tagjait, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Dr. Surányi János rendes tag fölolvasása: John Stuart Mill szabadságtana. ** A Szent Imre Önképző Egyesület folyó hó 20-án este rendkívüli közgyűlést tartott, szo­katlanul számos tag részvétele mellett. Az el­nökség bejelentette a november 4-én tartandó zászlószentelő ünnepre vonatkozó intézkedése­ket s előterjesztéseket tett a téli felolvasó esté­ket illetőleg. A közgyűlés egyhangú lelkesedés­sel fogadta el Vörös Béla elnök indítványát, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonatban köszönje meg özv. Mailáth Györgyné Őméltóságának a zászlóanyai tisztség kegyes elvállalását. ** A soproni katholikus olvasó egylet vasárnap e hó 21-én Egyleti-estély címen mulatságot rendez, mely alkalommal Tálos István dr. soproni ügyvéd «visszaemlékezés a katholikus egyház 900 éves ju­bileuma alkalmából Budapesten tartott ünnepélyekre» címen felolvasást fog tartani.

Next