Alkotmány, 1900. október (5. évfolyam, 234-259. szám)
1900-10-21 / 251. szám
ALKOTMÁNY. 251. szám. Jancsi Ilonától. — Búcsú. (Költemény.) Lord Byron után ford.: Havadi Barnabás. — Dosztojevszkijről. I. (Könyvismertetés.) H. J.-tól. — Színházi krónika, h. s.-től. — Hétről-hétre. (Tárca.) (..) — Irodalom és művészet. — Vegyesek. •— Szerkesztői üzenetek. A «Magyar szemle» szerkesztője Kaposi József, kiadója Kaczvinszky Lajos. Megjelen minden héten s előfizetési ára egész évre 12 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Uj utca 14. sz. * Hangversenyek. Kemény Rezső hegedűművész, az orsz. m. kir. Zeneakadémia tanára az idén szólóhangversenyt rendez egész új műsorral. Hangversenye november 16-án lesz a Royal-szálló termében. — Eibenschütz Ilona zongoraművésznő, ki már többször fényes sikerrel játszott Budapesten, november 19-én hangversenyez a Royal nagytermében. Mind a két hangversenyre jegyek a Harmonia-zeneműkeresdésben kaphatók. A «Musik-Blätter» budapesti szerkesztősége október hó 21-én vasárnap délután 4s órakor a Vigadó nagytermében a szegénysorsú tüdővészesek szanatóriuma javára jótékonycélú hangversenyt rendez, melyen a főváros legelőkelőbb művészei és művésznői fognak szerepelni. — A Grünfeld, Berkovics, Rékai, Crürger-féle vonós négyes folyó hó 28-án d. u. 41/s órakor a Royal-szálló dísztermében tartja meg első népszerű hangversenyét igen gazdag műsorral. * Walter Crane a vidéken. Walter Crane, a világhírű angol művész, családjával együtt megtekinti Magyarország nevezetesebb vidékeit. A mester ma Pécsre utazott, ahol több napig marad, innen visszatérve, ellátogat Debrecenbe, a Hortobágyiba és Erdélybe is. * Az Akadémiából. A M. Tud. Akadémia II. osztálya hétfőn, 22-én ülést tart, melynek tárgyai: 1. Kövesligethy Radó 1. t.: «Az égi testek fejlődése és a Föld kora. 2. Reusz Frigyes dr. részéről: «A spalax toplus központi idegrendszere». Előterjeszti: Laufenauer Károly 1. t. 3. Tuzson János dr. részéről: «A tarnóci körfllt fa.» Előterjeszti Mágócsy- Dietz Sándor 1. t. Az Akadémia pályázatot hirdet Bezerédj István élet- és jellemrajzának megírására. Határnap 1903. szeptember 30. Jutalma Bezerédj Pál adományából 2000 korona. A jutalom csak abszolút becsű műnek ítéltetik oda. A jutalmat nyert mű a szerző tulajdona marad. * A jövő hét az Urániában. Változatos hétnek néz elébe az Uránia. A hétfőre hirdetett Petőfi-est, mely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik fővárosszerte, nyitja meg a hetet. Kedden, szerdán, csütörtökön, Dessewffy Arisztid Velencéjét eleveníti fel az Uránia. Tavasz óta Velencét a vidéken adták nagy sikerrel s a főszezon közönsége most fogja először élvezhetni a lagúnák urániai reprodukcióját. A hét többi napján Salamon Ödön nagysikerű darabja, Páris 1900-ban kerül színre, amely immár gyors léptekkel közeledik a századik előadáshoz. * Isten kertje. Budapesten el van terjedve a hite, amihez P. Soós fog, annak sikerülnie kell. S a hír nem is csal. Egy remek templomot épített Budapest külvárosában, csodájára járnak még most is az emberek. Most meg oly munkába fogott, amely újra csodálkozásra késztet bennünket. A szentek életét szándékozik P. Soós apró füzetkékben megírni «Isten leértje a cím alatt s az ifjúság és a nép kezébe adni. Négy füzet már kész is belőle s asztalunkon fekszik. Bámulatos szép füzetkék. Mindegyiknek címlapján ott van az illető szent szines képe, akiről a füzetke szól. S ez a címlap oly ízléses és kedves, hogy elbújhat mellette a Werbőczy-nyomda minden színes és nem színes, hozzá méregdrága képe. A bájos és megnyerő külső kedves belsőt takar. Vonzón és egyszerűen írja le P. Soós az illető szent történetét: Szűz Máriáét, szent Józsefét, szent Annáét és szent Teréziáét; megértheti ifjú, öreg, ur, paraszt egyaránt. A nyomás, a papír kifogástalan. A Stephaneum pazarul állította ki a füzetkéket s teljes elfogulatlansággal állíthatjuk, hogy a maga nemében páratlan füzetkék P. Soós füzetei. Nem sablonszerűség, nem holmi reklámhajtászás mondatja velünk e szavakat, mert amit megirtunk, szórólszóra igaz, aki nem hiszi, rendelje meg a négy első füzetet s meggyőződik róla, hogy szebb, jobb, tökéletesebb és kedvesebb, mint amilyennek mi leírtuk. Megveheti, gyönyörködhetik bennük, élvezettel olvashatja minden intelligens ember, de különös hatással bírhatnak az ifjúságra és a népre. A füzet ára bámulatosan olcsó, egy egy darab ára 20 fillér, 100 darab 16 korona. Megrendelhető P. Soós István karmelita atyánál Budapesten. * Megjelent «A katholikus prédikáció története Magyarországon», a budapesti kir. tud. egyetem hittani kara által a Horváth-alapból 2000 koronával jutalmazott munkának I. kötete. Szerzője Michalovics Ede dr. nyitrai theologiai tanár. Ezen első kötet tárgyalja a kereszténység terjesztéséről Pázmány föllépéséig terjedő időt. A munka tervezete az egyháztörténethez alkalmazkodik, mert a szerzőnek nézete szerint a prédikáció története az egyház történetének egyik része. Azért megkülönbözteti a hittérítés korát, középkort, újkort, mely utóbbit a protestantizmus behozatalával kezd meg. Minden kornál röviden festi a vallási állapotokat, hogy ezáltal hátteret adjon a prédikáció képének; előadja az egyház intézkedéseit a hitszónoklat körül, a prédikációnak külső körülményeit írja le, valamint a különös szokásokat; azután foglalkozik a hitszónokok képzettségével és működésével és a hitszónoklati irodalommal. Jelen kötet 27 3 évre terjed, ára 4 korona. A munka ajánlására legyen elegendő, hogy a hittudományi kar a legnagyobb pályadíjra méltatta. A külső kiállítás szépségéről pedig a Szent István-Társulat nyomdája kereskedik. A második kötet december végén hagyja el a sajtót. Tárgyát Pázmánytól napjainkig terjedő kor képezi. Megrendeléseket elfogad a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatala, Budapesten, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. és a szerző Nyitrán. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Uj táblai bírák. A király Emődy Béla sátoraljaújhelyi és Szalay Tamás beregszászi törvényszéki bírákat a kassai Ítélőtáblához birákká nevezte ki. · A novemberi esküdtek. A budapesti büntető törvényszék esküdtbirósági tanácsa ma délelőtt sorsolta ki a november havi esküdteket. A kisorsoló bizottság Zsitvay Leó elnöklete alatt ült össze, tagjai voltak: Lenk Gyula táblai biró és Sántha Elemér dr. törvényszéki biró. Az ügyészséget Sélley Barnabás dr. kir. ügyész képviselte, az ügyvédi kamarát pedig Baracs Marcell dr. ügyvéd. Kisorsolták a következő 30 rendes esküdtet: Rotzenhardt János dr. ügyvéd, Nagy József nyugalm. miniszteri számtanácsos, Lehr Albert nyug. tanár, Oltay Károly nyugalmazott pénzügyi tanácsos, Erzeck Gyula ruhatisztító, Kallivoda Imre vaskereskedő, Kovács Lajos férfiszabó, Beck Adolf lisztkereskedő, Esztegár László dr. nemzeti múzeumi asszisztens, Kovács István fűszerkereskedő, Mandl Ármin kereskedő, Hassmann Sebestyén földbirtokos, Hugonnay Kálmán gróf nyug. törvényszéki bíró, háztulajdonos, Antoni Kálmán ácsmester. Fromm Lajos ügyvéd, Scheibl Károly háztulajdonos és asztalos, Kiss Miklós cukrász, Mellko Bertalan szíjgyártó, Galszter István cukorgyáros, Várady Ágoston háztulajdonos, dr. Kiéli László ügyvéd, Sverteczky Gáspár vendéglős, Kurcz Sándor kefekereskedő, Meleghy Pál korcsmáros, Ponger Fülöp máv. főfelügyelő, Klein Gyula szappangyáros, Kleinlein Károly háztulajdonos, Günther Béla fűszeres, Marton Alajos kereskedő, Schwendtner Mihály háztulajdonos építőmester. 10 pótesküdtet, ezek a következők: Berger Nándor nagykereskedő, Beck Dénes bankigazgató Gruber Ármin dr. nagykereskedő, Mauthner Adolf fűszerkereskedő, Bene Ödön dr. ügyvéd, Schlesinger Manó nagykereskedő, Hecht Adolf kézműáru-kereskedő, Hirsch Sebestyén magánzó, Stettka Gyula festőművész, Medvey Zsigmond kereskedő. A november havi esküdtbírósági ülésszak november hó 12-én kezdődik s 26-án végződik. A szatmári testvérgyilkosság, Papp Elemér gyilkosainak, Papp Bélának és Zsoldics Mihálynak védői először semmiségi panaszszal támadták meg a szatmári törvényszék kettős halálos ítéletét — ezt szeptember 13-án utasította el a Kúria. Ezenfelül kegyelmet is kértek s kegyelmi kérvényeikkel a Kúria kegyelmi tanácsa foglalkozott. Értesülésünk szerint a Kúria csak Zsoldics Mihálytajánlotta kegyelemre, Papp Bélát nem. A kegyelmi tanács végzését felterjesztették az igazságügyminiszterhez, aki nem változtatott rajta s elküldte oda, ahol a kegyelem forrása fakad. A kegyelmi tanács határozata az igazságügyminiszter előterjesztésével együtt már útban van a királyhoz. „ Orvosság helyett méreg. Zomborról Írják: Kéménczy Mihály bezdáni erdővéd betegsége alatt orvost hivatott, aki receptet írván, ezt a beteg felesége Stücz Béla gyógyszerészhez vitte. A beteg a kapott orvosságtól rosszabbul lett, görcsöket kapott és az előhívott orvos mérgezést konstatált. Kiderült, hogy a Stücz gyógyszerész által kiszolgáltatott orvosság Gascar pirula helyett feltétlenül halált okozó méreg volt. A vizsgálatot megindították s ebben az ügyben tegnap volt a végtárgyalás. A törvényszék a bizonyítási eljárás befejezése után Szücz Béla okleveles gyógyszerészt gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt fél évi fogházra 100 korona fő, 50 korona mellékbüntetésre ítélte és gyógyszerészi működésétől egy év tartamára eltiltotta. Az elítélt felebbezést jelentett be. Szélhámos asszony. Két napig tárgyalta a budapesti büntető törvényszék Rosenberg Róza sikkasztási és csalási bűnügyét. Rosenberg Róza, akinek a fővárosban háza van, még husz házat vett bérbe és ezekben a bérelt házakban házmesteri, házfelügyelői s egyéb állásokra is pályázatot hirdetett a lapokban. Az állások elnyeréséhez a pályázóktól kauciót követelt. A kaucióspekulációk végrehajtásában az asszonynak Süssmann Zsiga nevű zsidó legény segédkezett, aki mint Rosenberg Róza titkárja szerepelt. Természetes dolog, hogy jelentkező elég akadt. Nagyobbára szegénysorsú emberek mentek lépre, odaadva véres verejtékkel szerzett megtakarított pénzecskéjüket a szélhámos asszonynak kaució gyanánt. Pénzüket sohasem látták többé. Süssmann Zsigmond, hogy a reá várakozó börtönbüntetést elkerülje, idejekorán Amerikába szökött, így tehát csakis Rosenberg Róza került a büntető igazságszolgáltatás kezébe. Két ízben ítélte el már a törvényszék Rosenberg Rózát csalás és sikkasztás bűntettei miatt. Első ízben 3 évi és 6 havi, a második alkalommal pedig 3 évi és 8 havi börtönre, de a kir. ítélőtábla mind a két esetben megsemmisítette az ítéleteket s utóbbi végtárgyalás tartását rendelte el, hogy az összes tanuk és károsultak kihallgathatók legyenek. Ez most meg is történt. A törvényszék harmadik ítélete Rosenberg Rózát három rendbeli csalás bűntette és két rendbeli sikkasztás büntette miatt mondotta le bűnösnek s ezért 2 évi és 9 havi börtönnel és 300 korona pénzbüntetéssel, esetleg további 15 napi börtönnel sújtotta. Kötelezte továbbá a károsultak kárának a megfizetésére is. Az Ítélet a büntetésből az elszenvedett vizsgálati fogság által 8 hónapot kitöltöttnek vett. Az Ítélet ellen az összes felek felebbeztek. A konyakgyáros, Sárkány Józsefnek a nyolcvanas években konyak- és rumkereskedése volt a fővárosban, de ez az ital, melyet ő maga gyártott, oly rossz volt, hogy a kelendősége napról-napra lejebb szállt. Ekkor látta Sárkány, hogy a kereskedése végképpen pang s azért elhatározta, hogy elmegy Boszniába s ott próbál szerencsét az ő konyakjával és romjával. A bosnyákok azonban nem voltak olyan türelmes emberek, mint mi magyarok, hanem egyszerűen feljelentették Sárkányt Kállay közös pénzügyminiszternek és sem többet, sem kevesebbet nem kívántak, hogy kergesse ki Boszniából Sárkány zsidót a pálinkájával együtt. Kállay erre letartóztatta a csalót. Kilenc hónapig ült Sárkány a szerajevói börtönben s kiszabadulván, kártérítési pörrel fenyegette Kállayt, amiért ártatlanul fogva tartotta. Kállay elejét akarta venni a pörnek s ezerötszáz forintot fizetett Sárkánynak, aki ennek a fejében megígérte, hogy soha többé nem fog az okkupárt tartományokba sem konyakot, sem rumot exportálni. Később Sárkány megbánta az alkut s levélben még ötezer forintot kért Kállaytól. Hozzátette, hogy ha nem fizeti le ezt az összeget, meg fogja őt hurcolni a lapokban. Ezért az utóiratért Sárkány a vádlottak padjára került. Zsarolás kisérletekért ültek fölötte törvényt s egy hónapi fogházra ítélték. E baleset után nemsokára Sárkány megbukott, miután előbb mint gondos kereskedőhöz illik, minden vagyonát a rokonaival lefoglaltatta. A törvényszéken ebben hamis bukást láttak s Sárkányt újra vád alá helyezték. A mai tárgyaláson az volt a mentsége, hogy a boszniai gyászos végű kirándulás ingatta meg üzletének az alapját. A törvényszék Koszits Antal védő meghallgatása után a vádlottat fölmentette. Vasárnap, 1900. október 21. EGYESÜLETEK ** Az Aquinói Szent-Tanás-Társaság október hó 24-ikén, szerdán, délután 5 órakor, a középponti papnevelő-intézet aulájában (IV., Papnövelde utca 7., I. emelet) tartja rendes havi fölolvasó gyűlését, melyre a Társaság alapító, pártoló és rendes tagjait, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Dr. Surányi János rendes tag fölolvasása: John Stuart Mill szabadságtana. ** A Szent Imre Önképző Egyesület folyó hó 20-án este rendkívüli közgyűlést tartott, szokatlanul számos tag részvétele mellett. Az elnökség bejelentette a november 4-én tartandó zászlószentelő ünnepre vonatkozó intézkedéseket s előterjesztéseket tett a téli felolvasó estéket illetőleg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el Vörös Béla elnök indítványát, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonatban köszönje meg özv. Mailáth Györgyné Őméltóságának a zászlóanyai tisztség kegyes elvállalását. ** A soproni katholikus olvasó egylet vasárnap e hó 21-én Egyleti-estély címen mulatságot rendez, mely alkalommal Tálos István dr. soproni ügyvéd «visszaemlékezés a katholikus egyház 900 éves jubileuma alkalmából Budapesten tartott ünnepélyekre» címen felolvasást fog tartani.