Alkotmány, 1900. november (5. évfolyam, 260-285. szám)
1900-11-01 / 260. szám
ALKOTMÁNY. 260. szám. 2 Csütörtök, 1900. november 1. tál nem felel meg a valóságnak és hogy az egész közlemény egyáltalában merőben alaptalan kombinációkon alapszik. A honvédelmi miniszter távozása. Közöltük — fentartással — mi is egy esti lapnak azt a hírét, mely szerint Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter távozik állásáról. Az illető esti lapnak ezt a hírét az O. E. most megcáfolja. A képviselőház gazdasági bizottsága Perezd Dezső házelnök elnöklésével ma ülést tartott, melyben tárgyalás alá vette a miniszterelnöknek a képviselőházi napló szerkesztésére és kiadásának módozataira vonatkozó átiratát. Az ülés folyamán elintézte továbbá a bizottság a Ház két elhunyt tisztviselője hátrahagyott családjainak nyugdíjas kérvényeit és több alkalmazottnak fizetési előlegre és segélyekre vonatkozó folyamodásait. A nyár folyamán fölmerült irodai kiadásokról összeállított számadások és egyes tisztviselőknek illetményeikre vonatkozó kérvényes megvizsgálásra és javaslattevésre a bizottság előadójának és jegyzőjének Molnár Antalnak adattak ki. Kívüle részt vettek még a bizottság mai tanácskozásában Bornemissza Ádám és Buzáth Ferenc biz. tagok.___ „ ... . . ...........g...___ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők: Bitz,Uri Ferenc, Molnár Antal, Esterházy Kálmán gróf. A kormány részéről fülen voltak. Széll Kálmán miniszterelnök, Hegedűs, Fejérváry báró, Plósz, Wlassics és Cseh miniszterek. Az ülés megnyitása után hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Az interpellációs könyvbe Endrey Gyula jegyzett be interpellációt a helységnevekről szóló törvény végrehajtása dolgában. Az interpelláció az ülés végén kerül benyújtásra. Következik a trónörökös nyilatkozata becikkelyezésének tárgyalása. Szatkay László nem fogadja el a törvényjavaslatot. Ezt az álláspontját olyanokkal is meg akarja indokolni, amelyeket csak a magyar képviselőházban mondhat el az immunitás védelme alatt. (Mozgás.) Ferenc Ferdinánd házasságkötése bizonysága annak, hogy a szerelemnek a főhercegi szívek felett is van hatalma. Az 1723. 1. és II. törvénycikk csak gyenge maradványait hagyta hátra a magyar nemzet szabad királyválasztó jogának. Ezen cikkeknek oly értelmezést adtak, mely szabad utat nyithatott volna a házirendnek Magyarország törvényei közé, amenynyiben mondják, hogy a trónörökösödés rendjére nézve ugyancsak az 1723. I. és II. törvénycikkek mérvadók, de hogy ezek a törvények kimondják: csak főhercegek birnak trónutódlási joggal s azt a kérdést, ki legyen főherceg, csak a házi törvény szabályozhatja. Az 1867-iki törvényhozás kimondotta, hogy minden a trónöröklésre vonatkozó dolog a magyar parlamet törvényes hozzájárulására szorul, de ha elismerjük, hogy a házi törvények, melyek akár minden héten megváltoztathathatók,a trónöröklésben mérvadók, akkor ez a jog fel van adva s a trónöröklés kérdésében az uralkodó saját kénye szerint dönthet. Miért nem mutatta be a miniszterelnök a nyilatkozat eredeti okmányát? Fölveti a kérdést: vajon a trónörökös feleségéből magyar királyné lesz-e ? A magyar jog szerint igen, a trónörökös nyilatkozata szerint azonban nem. Hogy fogja a nép megérteni, hogy a király felesége nem királyné? Vájjon nem viszik-e bele a nép hitébe azt a meggyőződést, hogy a király nem hites feleségével él együtt? El tudjuk képzelni ennek a hatását a nép lelkére? A magyar törvényhozáson áll, hogy minden félszeg helyzetnek elejét vegye. Ha a nyilatkozatot nem cikkelyezik be, érvénye reánk nincs s bizonyára a házi törvény rendelkezései alól is felmentik a főherceg urat. A magyar soha sem tett különbséget származása miatt asszony és asszony között. Minden magyar asszony úgy születik, hogy királyné is lehet belőle. A javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés.) Polczner Jenő: Nem tesznek a dinasztiának jó szolgálatot azok, akik túlzott lojalitásból nyilvánvaló igazságokat elhallgatnak. Ez a törvényjavaslat ellenkezik alkotmányunkkal és lelkiismeretünkkel. A javaslat indokolása éppen nem kielégítő. A magyar közjog nem ismeri a morganatikus házasság vitérjában futnak össze. E templomban nyugosznak szent Vazul tetemei. A templomot Kazan bevételének emlékére Rettenetes Iván (1554—57) emeltette s e magában véve groteszk alkotást oly remeknek találta, hogy az épitő szemét állítólag kiszúratta, nehogy másutt is hasonló remeket alkosson. Magában Kremlben a legszebb templom a Mennybe menetel székesegyháza az Uszpenszkij szoborral. E székesegyházban koronáztatnak a cárok s itt temetkeztek a patriarchák. Eredetileg a bolognai Fioraventi építette (1475—79) a vladimiri szent Dimitrij mintájára bizánc-lombardi stílben. Tetejét öt aranyozott kupola ékesíti, ablakai keskenyek, ágyúrésszerűek, azért belsejében örökös félhomály dereng. Tetejét négy hatalmas oszlop hordozza, amelyek között történik a cár koronázása. Legértékesebb az egyházban az úgynevezett ikonosztász, vagyis azon fal, amely a templom szentélyét a templom hajójától elválasztja. Az egész ikonosztász aranyozott ezüst pléből való, éppen ilyen anyagból készültek az összes rajta lévő képek, amelyeken 5 fekete lyuk jelzi a szenteknek a tömjén füstből teljesen elfeketült fejeit, kezeit és lábait. A képek között a legdrágább a vladimiri szent Szűz képe, drágakő foglalatját 200 ezer, a homlokán ragyogó rubintot 30 ezer rubelre becsülik, pénzünk szerint 1 millió korona. Az ikonosztász és a rajta lévő képek tiszta arany súlya 300 pad, 8400 kilogramm, hozzávető értéke a rajta ragyogó számos drágakövön kívül 16 millió korona. 1812-ben a franciák zsákmány gyanánt magukkal vitték, de a kozákok vissza vették tőlük s ennek az emlékére egy 400 kilogramm súlyú ményét s a trónörökös legfeljebb a maga nevében mondhat le az utódlásról, de gyermekeiében nem. A király neje más, mint királyné nem lehet. Ha a házi törvényeket becsempészik törvénytárunkba, könnyen trónvillongások származhatnak. A javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Öt percnyi szünet, Széll Kálmán miniszterelnök. Mikor a törvényjavaslatot benyújtotta, meg volt győződve arról, hogy eljárása nem sérti az alkotmányt és törvényeinket, hanem ellenkezőleg annak szellemében való s megőrzi vele a közjog sértetlenségét. Ebben a meggyőződésben ez a két napos vita nem ingatta meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Úgyis tudjuk !) Egy a trónhoz legközelebb álló főherceg házasságra lépett s a házasságnak oly módját választotta, melynek következményeiről tudott s melyeket el is ismert. Azok a következmények ezek, melyek ebben a nyilatkozatban vannak. Nem mondott le a trónról sem maga, sem gyermekei nevében ; s tévednek azok, kik ezt állítják. Ha trónlemondásról lenne szó, a törvény értelmében igenis szükséges lett volna, hogy a törvényhozásnak kikérjék ehhez előzetes beleegyezését; de nem trónlemondásról van szó, mert a főherceg egyszerűen kijelentette, hogy morganatikus házasságot kötvén, annak következményeit a régi szokás alapján vallja. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) A mi trónöröklésünknek — egészében és részleteiben — egy a jogforrása: az 1723. I. és II. t.-cikk. Ennek a természete alapszerződés, fundamentális törvény. Az 1723. I. és II. t.-cikk a trónöröklésre nézve három elvet mond ki: elsőben is kimondja a nőági trónöröklést, kimondja aztán a trónörökös és az elsőszülöttségi renddel az uralkodó személyazonosságát, harmadszor meghatározza név szerint a három lány öröklő jogát. Kossuth Ferencnek — beszéde szerint — az volt az első benyomása, hogy a javaslat nem sérti a magyar közjogot. Gyakran az első gondolat a legjobb, miért nem maradt az első gondolatánál ? Feleslegesnek mondotta Kossuth Ferenc a javaslatot, ha njitás nincs benne ; nos, nem felesleges, ha nincs is benne njitás vagy az öröklés rendjére változás, de nem történhetik meg ily fontos deklaráció a magyar országgyűlés beleegyezése és becikkelyezés nélkül. Azért a javaslatot ide kellett hozni. Mi lenne benne az ujítás? Hogy ő, a miniszterelnök másként értelmezi az 1723 : I. és II. törvénycikkeket. Kossuth Ferenc szerint az 1723 : II. törvénycikknek 7. §-ában az a szó, hogy sarchiducess, nem azt jelenti, hogy főhercegnek kell lenni, hanem azt jelenti, hogy azok, akik legitimus és r. k. deszcendensek, mind eo ipso főhercegek. (Ellentmondás a szélső baloldalon.) Senki, aki ezt a latin szöveget jól értelmezi és helyesen érti, úgy nem magyarázhatja, hogy ez az archidox szó ne legyen ottan egy határozottan dezignatív, határozottan denominativ kifejezés. Ez igenis határozottan megjelöli, ki legyen örökös. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Mert a törvény azt mondja: «Hi quoque deficientibus, ex Lumbis Dividim Leopoldi, Imperatorum et Regum Hungariae Descendentis, Eourundemque legitimos, Romano-Catholicos Successores utriusque Lexus 46 karos tiszta ezüst csillárral ajándékozták meg az amúgy is gazdag székesegyházat. A templomi edények és a papi ruhák is hasonlóképpen igen nagy értéket képviselnek. Szóval minden csillogás, gazdagság, pompa és fény, de ízlés és eszmei tartalom nélkül. Az Uszpanszkitől egy pár lépésnyire emelkedik az Ivandelskij 80 méter magas tornya. A toronyból az egész Moszkvára pompás kilátás nyilik. Innét nézte a a várost VI. József és 1812-ben Napóleon az ő vezéreivel. «Aki egy derült meleg nyári napon Kreml magaslatáról Moszkvát először pillantja meg, biztosan nem fog eszébe jutni, hogy ugyanazon szélességi fok alatt áll, amely alatt Szibériában a rénszarvasok legelnek s Kamcsatka jég mezőin a sarki kutyák vonszolják az eszkimók szánját. Moszkva határozottan délszaknak a benyomását gyakorolja s egyszersmind valami különlegesnek és soha nem látottnak. Az ember Ispahanban, Bagdadban vagy valami különös helyen képzeli magát, ahol a sultanák bájos meséi megelevenednek. Voilá Rome Tatare elkiáltotta magát Stael, amint Moszkvát megpillantotta. Valami frappáns, excentrikus és bizarr látványt nyújtanak a város aranyozott kupolái, keleties épületei, palotái és minden elképzelhető színire festett házfedelei A hatalmas toronyban 29 harang függ, a legnagyobb súlya 65.500 klgramm egy esztendőben csak tizenkétszer húzzák meg. E torony aljában látható a világ legnagyobb harangja, a earl kolokol. Anna Kárevna öntette 1835-ben. 100 esztendeig öntési helyén a föld alatt állott, egy tűzvész alkalmával megrepedt és egy darab kihasadt belőle. A mostani Budapest, október 31-A mai ülés keretei eléggé szétmállók. A vitát Szátkay László indította meg , tegnap nagy beszédet ígért, a mai beszéd elején pedig, hogy talán még detronizáló javaslatot is fog benyújtani, a beszéd kicsi lett és tartalmát, tekintve, vetekedett a miniszterelnök szóáradataival. Polczner Jenő is mondott kevéskét, az ülés végén pedig Endrei Gyula interpellált orrán át a községi helynevek dolgában. Ebbe az olcsó keretbe illeszkedett bele Széll Kálmán mai szónoki diadala, amilyen — mondja a Magyar Nemzet — még nem volt. A miniszterelnök ma szokása ellenére tényleg mondott is valamit beszédének két órájában és csak ritkán fecsegett. A forma szempontjából is ügyesen olvasztotta egymásba a vita érveit és összefüggésben intézte el mindenikét. A Hausgesetz-ből szemelvényes felolvasásokat tartott in gediegener Ausspahl, Kossuth Ferencet pedig jóakaratú oktatásban részesítette a latin nyelvtanból s a latin műfordításból. Hanem azért itt is csak műkedvelő. A néppárt határozati javaslatától el volt ragadtatva, meg is dicsérte szavanként, tehát nem fogadta el, üldögélnek itt tökmagot ropogtatva és a héját szerteszéjjel szórva. Estefelé, különösen ünnepnapokon ittas embereket láthatni, de nem sokat. Szótlanul, bizonyos áhitatos butaságba mélyedve támolyognak a ki nem világított utcákon. Lármát, éneket egyáltalában nem hallani. Június és júliusban a várost itt már nem világítják, a nap későn nyugszik és korán kel, úgy hogy az estéli szürkület összeolvadns hajnalra. Éjjel 11-ig az utcán olvasni lehet s az éjfél csak szürkületszerü homály, de nem sötétség. A város középpontjában a 43 méter magas Borovics- dombon emelkedik a Szent Kreml aranykupolás templomaival, világhírű rengeteg bazárjával, a cárok palotáival, több férfi- és nőkolostorral, hatalmas arzenáljával s egyéb hatósági épületekkel. A templomokban sok ereklye és rengeteg kincs van felhalmozva. Az ereklyék iránt az oroszok rangkülönbség nélkül fanatikus tiszteletet tanúsítanak. A templomok előtt mindenki már messziről lekapja süvegét, jobb kezének összetett három középső ujjával gyorsan kereszteket hány és rövid imát mormol. A belváros és a Kreml legérdekesebb templomai: a Szent Vazul egyháza a Krasznaja-tér déli részén, közvetlen a Spasskija városa előtt. A legfantasztikusabb építészeti alkotások egyike igen sok, alakra és nagyságra egymástól teljesen elütő toronynyal. Belseje 11 szűk kis kápolnából áll, amelyek két emeletben egymás fölé építvek. A fülkeszerű kápolnákat sötét, labirintszerű folyosók kötik össze, amelyekben vezető nélkül eligazodni lehetetlen. Az összes sötét folyosók a templom középső nagyobb kápolná